Beöthy Konrád
bessenyői és örvendi Beöthy Konrád (Gyapoly, 1898. április 9. – Pécs, 1958. július 5.[2]) igazságügyi orvostani kutató, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).
| Beöthy Konrád | |
| Született | 1898. április 9.[1] Gyapoly[1] |
| Elhunyt | 1958. július 5. (60 évesen)[1] Pécs[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | egyetemi tanár (1931–1958) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
1916-ban Nagyváradon érettségizett. 1916–1917 között az első világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt. 1917–1919 között olasz hadifogságban volt. 1920–1924 között a Nemzeti Hadseregben szolgált. 1925–1926 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Törvényszéki Intézet díjtalan, majd díjas gyakornoka, 1926–1932 között egyetemi tanársegéde, 1932–1940 között egyetemi adjunktusa volt. 1927–1930 magyar állami ösztöndíjjal – Bécsben, Brüsszelben, Párizsban, Berlinben, Modenában, Innsbruckban és Bolognában – tanult. 1931-ben magántanári képesítést szerzett Pécsen a törvényszéki orvostani vizsgáló eljárások tárgykörből. 1931–1938 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára volt. 1933–1934 között a glasgow-i törvényszéki orvostani intézet Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutatója volt. 1938-ban rendkívüli tanári címet kapott. 1938–1940 között az igazságügyi orvostan nyilvános rendkívüli tanára volt. 1940–1944 között a nagyváradi állami kórház Pathológiai Osztályának főorvosaként tevékenykedett. 1941-ben Nagyváradon laboratóriumi főorvosként praktizált. 1944–1945 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Pathológiai Intézetének igazgatója volt.[3] 1945–1946 között – az államváltás után – a Marosvásárhelyre költözött magyar nyelvű patológiaoktatás vezetője volt.[3] 1948–1952 között a Pécsi Tudományegyetemen a törvényszéki orvostan nyilvános rendes tanára volt. 1952–1958 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Törvényszéki Orvostani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt.
Kiterjedt szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Sírja a pécsi központi temetőben található.[4]
Családja szerkesztés
Szülei: Beöthy Kálmán rendőrkapitány és Marjai Erzsébet voltak. Testvére: Beöthy Kálmán (1896–1971) csendőrtiszt, szerkesztő volt.
Művei szerkesztés
- Méhtályog áttörése a hasüregbe következményes halálos hashártyagyulladással. – Myelitis e compressione. – A vércsoportok s azok jelentősége, különös tekintettel a törvényszéki orvostanra (Gyógyászat, 1928)
- Thermophorként alkalmazott, rozoga villamoslámpák által okozott halál (Budapest, 1929)
- Veleszületett kétoldali mellékvesehiány járulékos mellékvesével (Szalay Józseffel; Gyógyászat, 1929)
- A gyomorcsukó ellenállásának kísérletes megállapítása és annak értékelése vízben talált újszülöttek élveszülöttségét illetőleg (Gyógyászat, 1931)
- A holttest ruházata átvizsgálásának fontossága (Magyar Jogi Szemle, 1931)
- A kétpengéjű kés alkalmazása s a zsír quantitativ meghatározása halálos pulmonalis zsírembóliánál (Budapest, 1931)
- Külföldi törvényszéki orvostani intézetekben tett tapasztalataim (Budapest, 1931)
- Megbízhatók-e a vércsoportmeghatározások eredményei apasági keresetekben? (Budapest, 1931)
- A férfi tehetelensége (Budapest, 1932)
- A súlyos testi sértés és súlyos sérülés (Budapest, 1932)
- Hirtelen halál és status thymicolymphaticus (Budapest, 1934)
- A szűrt ibolyántúli fény alkalmazása a törvényszéki orvostanban (Budapest, 1934)
- Hogyan lehet haj- és szőrszálmetszeteket készíteni? A haj- és szőrszál alkotórészeinek electív festéssel való elkülönítése (Budapest, 1934)
- A láz esetleges hatása a tanúvallomásban (Csendőrségi Lapok, 1936)
- A vér alkoholtartalmának meghatározása… Az orvosi bizonyítványoktól (Budapest, 1936)
- Érdekesebb törvényszéki orvostani esetek (Magyar Pathológusok Társasága Füzete; Debrecen, 1940)
- Törvényszéki (bírósági) orvostan (Ökrös Sándorral, Fazekas I. Gyulával; egyetemi jegyzet; Szeged, 1951)
- Igazságügyi orvostan (egyetemi jegyzet; Pécs, 1956)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. június 28.)
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ a b Pathológiai Intézet
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Tudósnaptár
További információk szerkesztés
- A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8