Beöthy László (színigazgató)

Szlováni Beöthy László (Budapest, 1873. április 13. – Budapest, Erzsébetváros, 1931. május 7.) színigazgató, újságíró.

Beöthy László
1915 körül
Született	1873. április 13. Budapest
Elhunyt	1931. május 7. (58 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Blaha Sári
Szülei	Rákosi Szidi Beöthy Zsolt
Foglalkozása	színigazgató, újságíró, drámaíró
Sírhelye	Farkasréti temető (33/1-1-29)
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ötvenéves jubileumán, 1923-ban az ő darabját mutatta be a Magyar Színház

Családja

Beöthy Zsigmond költő unokája, Beöthy Zsolt irodalomtörténész és Rákosi Szidi színésznő fia. ifjabb Beöthy Zsigmond színész bátyja, Beöthy Lídia színésznő apja. Első felesége Soldos Sárika, Blaha Lujza leánya (ebből a házasságból született Zoltán fia, akit a szülők válása után nagyanyja, Rákosi Szidi nevelt fel).

Életpályája

Beöthy László (színigazgató) sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/1-1-29

1891-ben újságíróként kezdte pályáját nagybátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál. 1898-ban az operettszínházként működő Magyar Színház igazgatója lett. 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Elsőként ő adta elő Gárdonyi Géza és Bródy Sándor színműveit. 1903-ban megalapította a Király Színházat. Itt mutatta be Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát, amely 689 előadást ért meg. 1907-től újra átvette a Magyar Színház, majd 1916-ban a Népopera igazgatását is. Amikor Kohner Adolf báró 1918-ban megalapította az első magyar színházi trösztöt, az UNIO Színházi és Színházüzemi Rt.-t, az Rt. elnöke Beöthy László lett. Az UNIO a Király Színházon és a Magyar Színházon kívül magában foglalta az Andrássy úti Színházat, a Belvárosi Színházat és a Blaha Lujza Színházat is. 1924-ben az Uniónak főrészvényese és vezérigazgatója lett, ám az inflációs időkben a túlméretezett vállalkozás hamarosan tönkrement. Beöthy lemondott, majd 1925 tavaszán a tröszt csődbe ment és felbomlott. Ezután, 1926 és 1928 között a Belvárosi Színházat igazgatta. Számos lapban jelentek meg versei, cikkei, novellái. Halálát agyvérzés okozta.

Főbb művei

• Két lány, egy legény (regény, Bp., 1895)
• A három Kázmér (bemutatta a Népszínház, 1896)
• Aranylakodalom (Rákosi Viktorral, bemutatta Magyar Színház, 1898)
• Kovácsné (bemutatta a Vígszínház, 1903)
• Béni bácsi (bemutatta a Vígszínház, 1903)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 182–183. o.  
• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 135. o. ISBN 963-05-6410-6  

További információk

• Színészkönyvtár
• Kellér Andor Bal négyes páholy című életrajzszerű regénye