Beöthy László (színigazgató)
Szlováni Beöthy László (Budapest, 1873. április 13. – Budapest, Erzsébetváros, 1931. május 7.)[1] színigazgató, újságíró.
Beöthy László | |
![]() | |
1915 körül | |
Született |
1873. április 13. Budapest |
Elhunyt |
1931. május 7. (58 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Blaha Sári |
Szülei | Rákosi Szidi Beöthy Zsolt |
Foglalkozása | színigazgató, újságíró, drámaíró |
Sírhelye | Farkasréti temető (33/1-1-29) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |

CsaládjaSzerkesztés
Beöthy Zsigmond költő unokája, Beöthy Zsolt irodalomtörténész és Rákosi Szidi színésznő fia. ifjabb Beöthy Zsigmond színész bátyja, Beöthy Lídia színésznő apja. Első felesége Soldos Sárika, Blaha Lujza leánya (ebből a házasságból született Zoltán fia, akit a szülők válása után nagyanyja, Rákosi Szidi nevelt fel).
ÉletpályájaSzerkesztés
1891-ben újságíróként kezdte pályáját nagybátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál. 1898-ban az operettszínházként működő Magyar Színház igazgatója lett. 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Elsőként ő adta elő Gárdonyi Géza és Bródy Sándor színműveit. 1903-ban megalapította a Király Színházat. Itt mutatta be Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát, amely 689 előadást ért meg. 1907-től újra átvette a Magyar Színház, majd 1916-ban a Népopera igazgatását is. Amikor Kohner Adolf báró 1918-ban megalapította az első magyar színházi trösztöt, az UNIO Színházi és Színházüzemi Rt.-t, az Rt. elnöke Beöthy László lett. Az UNIO a Király Színházon és a Magyar Színházon kívül magában foglalta az Andrássy úti Színházat, a Belvárosi Színházat és a Blaha Lujza Színházat is. 1924-ben az Uniónak főrészvényese és vezérigazgatója lett, ám az inflációs időkben a túlméretezett vállalkozás hamarosan tönkrement. Beöthy lemondott, majd 1925 tavaszán a tröszt csődbe ment és felbomlott. Ezután, 1926 és 1928 között a Belvárosi Színházat igazgatta. Számos lapban jelentek meg versei, cikkei, novellái. Halálát agyvérzés okozta.
Főbb műveiSzerkesztés
- Két lány, egy legény (regény, Bp., 1895)
- A három Kázmér (bemutatta a Népszínház, 1896)
- Aranylakodalom (Rákosi Viktorral, bemutatta Magyar Színház, 1898)
- Kovácsné (bemutatta a Vígszínház, 1903)
- Béni bácsi (bemutatta a Vígszínház, 1903)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 814/1931. folyószáma alatt.
ForrásokSzerkesztés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 182–183. o.
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 135. o. ISBN 963-05-6410-6
További információkSzerkesztés
- Színészkönyvtár
- Kellér Andor Bal négyes páholy című életrajzszerű regénye