Wikipédia

Beöthy László (színigazgató)

(1873-1931) magyar színházigazgató
Ez a szócikk a színigazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Beöthy László (egyértelműsítő lap).

Szlováni Beöthy László (Budapest, 1873. április 13. – Budapest, Erzsébetváros, 1931. május 7.)[1] színigazgató, újságíró.

Beöthy László
1915 körül
1915 körül
Született1873. április 13.
Budapest
Elhunyt1931. május 7. (58 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBlaha Sári
SzüleiRákosi Szidi
Beöthy Zsolt
Foglalkozásaszínigazgató, újságíró, drámaíró
SírhelyeFarkasréti temető (33/1-1-29)
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja szerkesztés

Beöthy Zsigmond költő unokája, Beöthy Zsolt irodalomtörténész és Rákosi Szidi színésznő fia. ifjabb Beöthy Zsigmond színész bátyja. Első felesége Soldos Sárika, Blaha Lujza leánya[2] (ebből a házasságból született Zoltán fia, akit a szülők válása után nagyanyja, Rákosi Szidi nevelt fel). Második feleségével, Szvirák (Szwierák) Gizella Magdolnával 1900. augusztus 14-én kötött házasságot a 8. kerületben,[3] s tőle született 1903. január 3-án a Szidónia néven anyakönyvezett, később Beöthy Lídia néven rádióbemondóvá, színésznővé vált leánya.[4]

Életpályája szerkesztés

1891-ben újságíróként kezdte pályáját nagybátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál. 1898-ban az operettszínházként működő Magyar Színház igazgatója lett. 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Elsőként ő adta elő Gárdonyi Géza és Bródy Sándor színműveit. 1903-ban megalapította a Király Színházat. Itt mutatta be Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát, amely 689 előadást ért meg. 1907-től újra átvette a Magyar Színház, majd 1916-ban a Népopera igazgatását is. Amikor Kohner Adolf báró 1918-ban megalapította az első magyar színházi trösztöt, az UNIO Színházi és Színházüzemi Rt.-t, az Rt. elnöke Beöthy László lett. Az UNIO a Király Színházon és a Magyar Színházon kívül magában foglalta az Andrássy úti Színházat, a Belvárosi Színházat és a Blaha Lujza Színházat is. 1924-ben az Uniónak főrészvényese és vezérigazgatója lett, ám az inflációs időkben a túlméretezett vállalkozás hamarosan tönkrement. Beöthy lemondott, majd 1925 tavaszán a tröszt csődbe ment és felbomlott. Ezután, 1926 és 1928 között a Belvárosi Színházat igazgatta. Számos lapban jelentek meg versei, cikkei, novellái. Halálát agyvérzés okozta.

 
Ötvenéves jubileumán, 1923-ban az ő darabját mutatta be a Magyar Színház

Főbb művei szerkesztés

  • Két lány, egy legény (regény, Bp., 1895)
  • A három Kázmér (bemutatta a Népszínház, 1896)
  • Aranylakodalom (Rákosi Viktorral, bemutatta Magyar Színház, 1898)
  • Kovácsné (bemutatta a Vígszínház, 1903)
  • Béni bácsi (bemutatta a Vígszínház, 1903)

Jegyzetek szerkesztés

 
Beöthy László (színigazgató) sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/1-1-29

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beöthy_László_(színigazgató)&oldid=26758255”