Beaux-Arts építészet

A Beaux-Arts építészet (kiejt: /b oʊ z Ɑːr / bohz AR, [boz‿aʁ] Hanganyag beaux arts?*), amelyet időnként akadémiai klasszicizmusnak is neveznek,[1][2] a historizmus egy építészeti stílusa volt, amelyet a párizsi École des Beaux-Arts képzőművészeti iskola tanított, különösen az 1830-as évektől a 19. század végéig. A francia neoklasszicizmus elveire támaszkodott, de reneszánsz és barokk elemeket is tartalmazott és modern anyagokat, például vasat és üveget használt fel. A 19. század végéig Franciaország fontos stílusa volt.

TörténetSzerkesztés

A Beaux-Arts stílus a francia klasszicizmus XIV. Lajos stílusából, majd a francia neoklasszicizmusból fejlődött ki. A francia építészeti stílusokat a francia forradalom előtt az Académie royale d'architecture (1671–1793), majd a francia forradalmat követően az Académie des Beaux-Arts építészeti részlege irányította. Az Akadémia rendezte meg az építészeti Grand Prix de Rome versenyt, amely a díjazottaknak lehetőséget kínált az ókor klasszikus építészetének tanulmányozására Rómában.[3]

A képzőművészeti iskoláról Beaux-Arts néven emlegetett stílus a második francia császárság (1852–1870) és az azt követő harmadik köztársaság idején érte el fejlődésének csúcsát.[3]

Charles Garnier a Beaux-Arts mozgalmának vezéralakja lett és a Francia Riviérán is számos jelentős épületet alkotott.[4]

A francia fővárosban a következő építmények tulajdoníthatók a stílusnak:

A stílus erősen befolyásolta az Egyesült Államok építészetét is 1880 és 1920 között.[5] Nagy-Britanniában az Edward-korszakban (20. sz. eleje) terjedt el Arthur J. Davisnek köszönhetően, aki a Beaux-Arts iskolában tanult.[6]

JellemzőkSzerkesztés

 
Beaux-Arts épületdekoráció, Pomona és Diana római istennők ábrázolásával

A Beaux-Arts építészet jellemzői a következők:

  • Zömmel lapos tető [5]
  • A francia és az olasz építészettörténet elemeinek felhasználása; klasszikus részletek,[5] stílusok szintézise és eklekticizmusra való hajlamra
  • Szigorú szimmetria [5]
  • Belső terek díszítésének gazdagsága: szobrok [5] (domborműtáblák, figurális szobrok, szoborcsoportok), mozaikok és egyéb műalkotások
  • Monumentális és grandiózus dizájn
  • Klasszikus építészeti részletek:[5] baluszterek, pilaszterek, girlandok, kartusok
  • Sokszínűség, az építészeti elemek, szobrok stb. különféle színekkel való díszítése

GalériaSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Milyen a Beaux-Arts építészet? | PR cikkek portálja.. (magyar nyelven), 2020. július 5. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  2. Bevezetés a Beaux Arts építészetbe. hu.peopleperproject.com. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  3. a b szerk.: Robin Middleton: The Beaux-Arts and Nineteenth-century French Architecture. London: Thames and Hudson (1982) 
  4. Jonathan Glancey: Az építészet története, 152. o. (2002, Alexandra)
  5. a b c d e f Clues to American Architecture. Klein and Fogle, 38. o. (1986). ISBN 0-913515-18-3 
  6. Wilkinson Philip. Építészet - Phantom Press, 2014. - 76-79. - 208 p. -ISBN 5864716669