Főmenü megnyitása

Beck Ö. Fülöp

magyar szobrász, éremművész

Beck Ö. Fülöp (teljes nevén Beck Ötvös Fülöp, illetve Beck Ödön Fülöp;[2][3] Pápa, 1873. június 23.Budapest, 1945. január 31.) magyar szobrász, éremművész, Fémes Beck Vilmos éremművész, szobrász bátyja, Beck András szobrász és Beck Judit festő apja.

Beck Ö. Fülöp
Beck Ö. Fülöp.jpg
Született 1873. június 23.[1]
Pápa
Elhunyt 1945. január 31. (71 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei
Foglalkozása
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Beck Ö. Fülöp témájú médiaállományokat.
Beck Ö. Fülöp: Az ifjúság kútja (1938) terv
A Nyugat első számának címlapja, Beck Ö. Fülöp Mikes Kelemen emlékérmével
Katona József befejezetlen szobra Szentendrén
Szecessziós váza

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Tízgyermekes családban született Pápán, Beck Pál és Gold Ernesztin fiaként. 1888 és 1893 között a budapesti Iparművészeti Iskola ötvös szakán tanult mintázást Loránfi Antalnál és Schickedanz Albertnél. 1892-ben tett velencei tanulmányútja során ráébred saját művészi ambícióinak belső forrására. Innentől fogva tartja saját munkásságának indulását. Néhány hónapra Bécsbe utazott. 1894-ben ösztöndíjjal Párizsba került, majd 1895-ben az „École des Beaux-Arts”-on Hubert Ponscarme (1827–1903) mester növendéke, s megnyeri a Prix d’ateliert. Az Osztrák–Magyar Monarchia egykoronásának verőtő-mintáját elkészítette, s ez után fordított figyelmet a millennium érem formai megjelenítésére.

Párizsból pályázott a millenniumi kiállítási emlékérem megalkotására, amit meg is nyert. 1897-ben Münchenben a Glaspalastban rendezett kiállítást. Az Iparművészeti Múzeumban 1898-ban bemutatott első gyűjteményes éremkiállításán először szerepelt nálunk az érem önálló műfajként. 1900-ban ezüstérmet nyert a párizsi világkiállításon, majd Olaszországban és Németországban járt tanulmányúton. 1906-ban Milánóban nagydíjat nyert. Ekkoriban figyelme egyre inkább a szobrászat felé fordult. 1907. január 31-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála 12 évvel fiatalabb Bárdos Laurával, Bárdos Károly és Brachfeld Vilma lányával.[4]

1907 táján szorosabb kapcsolatba kerül a Nyugat íróinak körével, olyannyira, hogy az év végén (hivatalosan 1908-ban) induló folyóirat emblémáját is ő tervezi. Pontosabban Mikes Kelement formázó emlékérmét választják a Nyugat emblémájául (időközben részlegesen újratervezte).[5]

1910-től Gödön épített műtermében maga faragta robusztus erejű, zárt tömegű szobrait 1914-ben mutatta be az Ernst Múzeumban, első önálló kiállításán. 1915-ben készült el élete egyik főműve, az Aphrodite.

1917. június 30-án feleségével az izraelitáról a református vallásra tértek át, Beck Fülöp a keresztségben az Ödön utónevet nyerte.[6]

1919-ben a Tanácsköztársaság megbízásából pénzmintákat készített és kinevezték a főiskola tanárává. A rövid főiskolai működése miatt, a tanácskormány leverése után többé állami intézményekben nem taníthatott. 1922-ben ismét gyűjteményes anyaggal jelentkezett az Ernst Múzeumban. 1926-ban szobrász magániskolát nyitott az akkori Vilma királynő úton. 1927-ben neki ítélték a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját. Épületplasztikával is foglalkozott (Corvin Áruház reliefjei, 1926). Az 1930-as években több síremléket mintázott (pl. Fellner-emlék, 1932).

1944-ben, az ország német megszállása után sárga-csillagos házba költöztették, ahonnan megszökött. A nyilas uralom idején feleségével együtt bujkálni kényszerült,[7] egy barátja házának pincéjében húzódott meg. 1945. január 31-én onnan tűnt el, nyomtalanul.

Műveiből 1946-ban a Szépművészeti Múzeum, később 1970-ben a Magyar Nemzeti Galéria emlékkiállítást rendezett. Emlékiratait Rippl-Rónai Józsefével együtt jelentették meg (Budapest, 1957). 1947-ben művészi hagyatékát állami gondozásba vették.

Stílusa a posztimpresszionizmushoz kapcsolódott, de hatott rá a szecesszió is.

„Úttörő volt, stílusteremtő ereje felmérhetetlen jelentőségű a századforduló utáni időszakban. S bár a harmincas években jelentkező új generáció tagjai más irányba vitték a szobrászat fejlődését, alkotásaikban magukban rejtik Beck Ö. Fülöp művészetének legfontosabb tanulságait…”[8]

MűveiSzerkesztés

Felállításra került legjelentősebb művei:

  • Állatreliefek (kakas és nyúl) (1911) - Szentendrei úti iskola
  • Szent Sebestyén (1914)
  • Király György-síremlék
  • A pápai kollégium háborús halottainak emléke (1922) - Felállítva 1931, bronz szobor
  • Táncoló legény, művészet, kereskedelem (1926) - Corvin áruház. kőszobor
  • Ülő nő (1927) - Budapest, V. Kerület, Kossuth Lajos tér, kőszobor
  • Baumgarten Ferenc síremlék (1928)
  • Bányász (1930) elhelyezve: Budapest, XIII. Pozsonyi út 44-46.
  • Pápai hősi emlékmű (1931)
  • Liszt Ferenc-emléktábla (1935)
  • Ifjúság kútja (1938)
  • Kölcsey-emléktábla
  • Vasöntő munkások (1943)
  • Katona József (Szentendre, befejezetlen)

ÉrmeiSzerkesztés

Ismertebb mellszobraiSzerkesztés

Társasági tagságaiSzerkesztés

KöteteSzerkesztés

  • Rippl-Rónai József emlékezései / Beck Ö. Fülöp emlékezései; bev., jegyz., sajtó alá rend. Farkas Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1957 (Magyar századok)

IrodalomSzerkesztés

  • Heitler László: Beck Ö. Fülöp - Corvina, (Budapest, 1969)
  • Mikes Ildikó: Beck Ö. Fülöp iparművészeti munkássága IM évkönyve (Budapest, 1967)
  • Csengeryné Nagy Zsuzsa: Magyar Nemzeti Galéria Érmeállagjegyzék II/a (Budapest, 1963)
  • Csengeryné Nagy Zsuzsa: Magyar éremművészet a XIX. és XX. században - című kiállítás katalógusának előszava, Magyar Nemzeti Galéria, 1959.
  • Csap Erzsébet - Kontha Sándor: Magyar Nemzeti Galéria Szoborállagjegyzék I/a (Budapest, 1959)
  • Zádor Anna: Beck Ö. Fülöp Emlékezései - Művészettörténeti értesítő (Budapest, 1958)
  • Vayer Lajos: Beck Ö. Fülöp emlékezései - Kortárs, (Budapest, 1958)
  • Rippl-Rónai és Beck Ö. Fülöp emlékezései (Budapest, 1957)
  • Kállay Ernő: Beck Ö. Fülöp Emlékkiállítás katalógusának előszava Szépművészeti Múzeum (Budapest, 1947)
  • Kárpáti Aurél: Beck Ö. Fülöp - Szabad Művészet (Bp., 1947. 9-10. sz.)
  • Bölönyi György: Egy nagy szobrász Tovább. (Bp., 1947. október 17.)
  • Pogány Ö. Gábor - Gombosi György: Beck Ö. Fülöp Magyar Könyvbarátok Diáriuma 1939. I-II.
  • Gombosi György: Beck Ö. Fülöp - Ars Hungarica sorozat, (Budapest, 1938)
  • Genthon István: Az új magyar szobrászat - Magyar Szemle 1934. XX. 2.
  • Farkas Zoltán: der Bildhauer Ö. F. Beck - Fórum 1934. 2. sz.
  • Procopius Béla: Huszar, procopius, medaillen und Plakatenkunst in Ungarn (Bp., 1932)
  • Lengyel Géza: Beck Ö. Fülöp - Magyar Művészet IV. évfolyam, 1928. 2. szám
  • Lyka Károly: Beck Ö. Fülöp új szobrai - Művészet 1914. 3. sz.
  • Elek Artúr: Beck Ö. Fülöp - Nyugat, 1914. 3. szám
  • Karl Domanig: Der Medallieur Ph. Ö. Beck. Mittelungen det Österr. Ges für Münz u. Medallienkunde. Jan. 1911. Bd. VII. nr1.
  • Lyka Károly: Az érem és plakettművészet stílusa - Művészet 9. évfolyam, 1910.
  • Dr. Siklóssy László: A modern magyar éremművészet és művelői - Különlenyomat a Numizmatikai Közlöny IX. kötetéből, 1910.
  • Elek Artúr: A magyar éremszobrászat öregei és ifjai - Művészet, 7. évfolyam 1908.
  • Illés Endre: Filippo. In: Mestereim, barátaim, szerelmeim 1. kötet - Magvető Kiadó (Budapest, 1983)

ForrásokSzerkesztés

  • Beck Ödön Fülöp, Magyar életrajzi lexikon
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. Beck Ö. Fülöp l. 187. o.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. Kezébe került a régi magyar ötvösség képviselőjének, Kecskeméti Ötvös Péternek az ötvösségről írt könyve, s hatására illesztette nevébe az ö-betűt. Nevét egy időben Beck ötvös Fülöpnek is írta. „Akkor még hittem ebben a pályában, és az ötvös jelzővel felemelve képzeltem magam” írja visszaemlékezéseiben. (Beck Ö. Fülöp emlékezései. Bp.. 1957, 186. o.)
  3. Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Életrajzi Index
  4. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 98/1907. folyószáma alatt.
  5. Havas Bálint: Plakett; in: Beszélő, 2001/3.
  6. A budapesti Kálvin téri ref. egyház által 626/1917. sz. alatt kiállított bizonyítvány szerint.
  7. Emlékkönyv. HDKE - Holokauszt Emlékközpont. [2012. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  8. Csap Erzsébet: Beck Ö. Fülöp Emlékkiállítása - katalógus bevezető, Budapest, Nemzeti Galéria, 1970

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Beck Ö. Fülöp témájú médiaállományokat.