Főmenü megnyitása

Beckensloer János

bíboros, esztergomi és salzburgi érsek

Beckensloer János (1427. – Salzburg, 1489. december 15.), vezetéknevének változatai: Beckenschläger, Beckenschläger, Beckensloger, bíboros, esztergomi és salzburgi érsek, váradi és egri püspök, diplomata.

Beckensloer János
Eger, Esztergom, majd Salzburg püspöke
Született 1427
Wrocław
Elhunyt 1489. december 15.
Salzburg
Nemzetiség német
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1468 – 1474
(Eger)
Püspökségi ideje
1474 tavasza – 1479
(Esztergom)
Püspökségi ideje
1487 – 1489. december 15.
(Salzburg)
Előző püspök
Következő püspök
Vitéz János
Estei Hippolit
Beckensloer János a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beckensloer János témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Boroszlói német kispolgári családból származott. Apja kerékgyártó vagy posztókereskedő volt, aki 1430-ban szerzett nemességet. Első házasságából született mindhárom fia papi pályára került.

Bátyja révén jutott Magyarországra. Vitéz János és Janus Pannonius mellett részt vett a főurak Mátyás részére való megnyerésében, de 1459-ben a pártütőkhöz csatlakozott és III. Frigyes német-római császár oldalán Bécs védelmét látta el. Az országba betörve elfoglalta Pápát és Ugod várát. 1461-ben miután önként meghódolt Mátyásnak, visszanyerte egyházi címével járó javait. 1464-1465-ben pécsi prépost és pécsváradi apát, 1465-1468 között váradi püspök volt. Részt vett a moldvai hadjáratban. 1468-1474 között egri püspök. Mátyás befolyásos tanácsosa, a Vitéz-féle összeesküvés leleplezője, 1474-1476 között főkancellár. 1474-1479 között esztergomi érsek. Amikor Mátyás Veronai Gábor javára mellőzni kezdte, 1476-bah aacheni zarándoklat ürügyén Frigyes császárhoz szökött. Ekkor magával vitte az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. A lopott vagyonból a császárnak 47 ezer aranyforintot adott kölcsön. Frigyes tanácsosaként a Jagellókkal kötött szövetséget Mátyás ellen. Mátyás sikeres hadjárata után, 1488-ban a császár képviseletében fegyverszünetet kötött a stájeri várban.

1487-től haláláig Salzburg érseke volt. Egerben gótikus püspöki palotát építtetett.

IrodalomSzerkesztés


Előde:
Vitéz János
Nagyváradi katolikus püspök
1465–1468
Utóda:
Stolz Miklós
Előde:
Héderváry László
Egri püspök
1468–1472
Utóda:
Rangoni (Veronai) Gábor