Bek

ókori egyiptomi szobrász
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 13.

Bek (vagy Bak; neve jelentése egyiptomi nyelven: szolga) ókori egyiptomi udvari főszobrász Ehnaton uralkodása alatt. Apja, Men ugyanezt a pozíciót töltötte be Ehnaton apja, III. Amenhotep uralkodása idején; anyja, Roi egy héliopoliszi asszony volt.[1]

Men és Bek sztéléje
Típusfelajánlási sztélé
Állapotrészben töredékes, illetve kivésett sziklavéset
Története
KoraEhnaton 9. éve
Nyelvókori egyiptomi
Íráshieroglif
TalálhatóAsszuán
Bek
G29kA1

Bek Héliopoliszban nőhetett fel, ebben a napkultuszáról híres városban, ahol Ehnatonnak még herceg korában feltehetőleg volt egy palotája. A héliopoliszi tanítások befolyásolhatták Ehnaton későbbi vallási nézeteit.[2] Bek innen követte urát Ahet-Atonba, ahol ő felügyelte a király templomi szobrainak készítését. Ő irányította szobrokhoz szükséges kő beszerzésére nyitott asszuáni és Gebel esz-Szilszile-i kőfejtők megnyitását is.[3]

Egy Asszuánban fennmaradt, a 9. év körül készült, sziklába faragott sztélé a két szobrászt, Ment és Beket mutatja, amint uraik előtt hódolnak. Jobboldalt Men látható III. Amenhotep szobra előtt; a szobor kétségkívül híres kolosszusainak egyike, melyet Men készített; ez a jelenet a hagyományos művészeti stílusban készült, az Amarna-korra csak az utal, hogy a fáraó neve – Nebmaatré Amenhotep – helyett uralkodói neve, a Nebmaatré szerepel kétszer egymás után leírva, hogy ne kelljen leírni Ámon nevét, kinek kultuszát ebben az időben üldözték. Baloldalt Amarna-stílusban, Aton ragyogó sugarai alatt ábrázolják Beket, amint hódol Ehnaton előtt, aki istenének mutat be áldozatot, a felirat szerint Aton nagy templomában. A sztéléről Ehnaton és Aton nevét később kivésték.[4]

Bek azt állítja a sztélén, hogy ő „a tanítvány, akit őfelsége okított”, ez feltételezhetően arra utal, hogy az ő irányítása alatt születhettek azok az Amarna-kori szobrok, melyek a korábbi hagyománytól eltérően nem idealizált képet mutattak az uralkodóról és családjáról, hanem az igazságot igyekeztek bemutatni, nemritkán el is túlozva azt.[5]

Egy ma Berlinben található szobor – a világ talán legkorábbi ismert önarcképe – feleségével, Taherettel együtt ábrázolja Beket, és itt is hangsúlyozza, hogy a fáraó tanította. Egy szintén Asszuánban található, erősen megrongálódott falrajzot, mely Ehnatont uralkodásának korai éveiben, még Amenhotepként ábrázolja, Atont pedig sólyomfejű emberalakként, szintén Bek készíttethetett.[5]

Más, az Amarna-korban élt szobrászok neve is fennmaradt, például Thotmeszé és Jutié.

  1. Cyril Aldred: Akhenaten, King of Egypt (London, Thames and Hudson, 1991, ISBN 0-500-27621-8, pp.93,94
  2. Aldred, op.cit., pp.259–260
  3. Aldred, op.cit., p.262
  4. Aldred, op.cit., p.93
  5. a b Aldred, op.cit., p.94

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés