Belényesszentmiklós
Belényesszentmiklós település Romániában, Bihar megyében.
| Belényesszentmiklós (Sânnicolau de Beiuș) | |
 | |
| Romtemplom a helység határában | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Sólyom |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sólyom |
| Irányítószám | 417561 |
| SIRUTA-kód | 31486 |
| Népesség | |
| Népesség | 92 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 41′ 40″, k. h. 22° 06′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 40″, k. h. 22° 06′ 48″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bihar megyében, a Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös mellett, Sólyomtól északra, a belényesi vasútvonal mellett fekvő település.
Története szerkesztés
A Széplaki uradalomhoz tartozott, és valószínűleg itt volt a széplaki apátság. A fennmaradt romok maradványai alapján monumentális épület lehetett, s az épület valószínűleg már a pálosok letelepedése előtt fennállhatott, mivel a pálos kolostor templomtornyának romjai az 1241-es tatárjárás előtti időkre utalnak.
1333-ban a falut Tamás fia István adományozta a váradi püspöknek és káptalannak.
A török hódoltság alatt elpusztult, de hamarosan újranépesült. Újraépülte után 1780-ig a római-, majd a görögkatolikus püspökségé lett.
1660-ban Kornis Boldizsár volt a település birtokosa.
Az 1800-as évek elején Belényesszentmiklós a görögkatolikus püspökség birtoka volt.
1910-ben 422 lakosából 401 román, 21 magyar volt. Ebből 401 görögkeleti ortodox, 17 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- A pálos kolostor templomának csonka tornya a település melletti dombon[1]
- Görögkeleti temploma az 1800-as évek elején épült.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Romok között is jövendő – Magányos torony Belényesszentmiklóson. erdely.ma (2010. február 21.) (Hozzáférés: 2014. július 27.) arch
Források szerkesztés
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
.svg){kind=small}