Belgium közigazgatási területei

Belgium közigazgatási területei:

KözösségekSzerkesztés

Közösségek Flamand Közösség Francia Közösség Német nyelvi közösség
Holland neve Vlaamse Gemeenschap (Franse Gemeenschap) (Duitstalige Gemeenschap)
Francia neve (Communauté flamande) Communauté française (Communauté germanophone)
Német neve (Flämische Gemeinschaft) (Französische Gemeinschaft) Deutschsprachige Gemeinschaft
Térképe      
Zászlója      
Székhelye Brüsszel
(a flamand régióval közös)
Brüsszel Eupen
Vezetője Kris Peeters
(a flamand régióval közös)
Rudy Demotte Karl-Heinz Lambertz
Hivatalos weboldala www.flanders.be www.cfwb.be www.dglive.be

RégiókSzerkesztés

Régió Flandria Vallónia Brüsszel fővárosi régió
Holland neve Vlaams Gewest (Waals Gewest) Brussels Hoofdstedelijk Gewest
Francia neve (Région flamande) Région wallonne Région de Bruxelles-Capitale
Német neve (Flämische Region) Wallonische Region (Region Brüssel-Hauptstadt)
Térképe      
Zászlója      
Székhelye Brüsszel Namur Brüsszel
Területe 13 522 km²
(Belgium 44,29%-a)
16 844 km²
(Belgium 55,18%-a)
161 km²
(Belgium 0,53%-a)
Tartományok Antwerpen
Limburg
Flamand-Brabant
Kelet-Flandria
Nyugat-Flandria
Hainaut
Vallon-Brabant
Namur
Liège
Luxembourg
nincs
Önálló települések száma 308 262 19
Lakosság 6 161 600 [2008][1]
(Belgium lakosságának 57,76%-a)
3 456 775 [2008][1]
(Belgium lakosságának 32,4%-a)
1 048 491[2008][1]
(Belgium lakosságának 9,82%-a)
Népsűrűség 442 fő/km² 199 fő/km² 6,238 fő/km²
Vezetője Kris Peeters[2] Rudy Demotte[3] Charles Picqué[4]
Hivatalos weboldala www.flanders.be www.wallonie.be www.brussels.irisnet.be

TartományokSzerkesztés

A brüsszeli régiót nem osztották tovább tartományokra.

JárásokSzerkesztés

A belga járások ((hollandul) arrondissementen; (franciául) arrondissements; németül: Bezirke) a tartományok és a községek közé eső közigazgatási és alapfokú igazságszolgáltatási egységek, . A járásokat általában a járásban található legnagyobb városról, a járás székhelyéről nevezik el. A járások nem rendelkeznek képviselőtestülettel, sem politikai vagy közigazgatási vezetővel, csak a NUTS statisztikai rendszer 3. szintjének megfelelő közigazgatási egységet képviselnek.

KözségekSzerkesztés

Az 1960-as és 70-es években végrehajtott közigazgatási reform során a kisebb településeket általában egy nagyobb várossal vonták össze és alakították ki a „község” ((hollandul) gemeenten; (franciául) communes; németül: Gemeinden) alapfokú közigazgatási egységét. Ezek a belga közigazgatási rendszer legkisebb, önálló képviselőtestülettel és választott vezetővel rendelkező egységei. Ezekhez a községekhez több kisebb résztelepülés (deelgemeente, sections de commune, ancienne commune vagy commune avant fusion) tartozik. Ma csak azokat a résztelepüléseket tartják számon, amelyek 1961. január 1., a közigazgatási reform hivatalos kezdete előtt önálló települések voltak. A reform során a jelenlegi résztelepülések önálló kormányzata és képviselő testülete megszűnt. A 100 000-nél nagyobb lakosú városoknak megvan a joga, hogy a résztelepülésekhez hasonlóan a várost kerületekre ossza fel, és azokban önálló kerületi képviselő testületet hozzon létre; ezzel eddig csak Antwerpen élt, a várost kilenc körzetre osztották.

Belgiumnak ennek alapján, majd további összevonások nyomán 2019-től összesen 581 községe van, 300 közülük öt tartományban Flandria területén, 262 ugyancsak 5 tartományban Vallóniában, a fennmaradó 19 pedig Brüsszel fővárosi régió területén. Egy-egy községben számos település, gyakran város is tömörül.

Belgium legnagyobb városaiSzerkesztés

  1. Antwerpen (457 749)
  2. Gent (230 951)
  3. Charleroi (201 373)
  4. Liège (185 574)
  5. Brugge (117 327)
  6. Namur (106 767)
  7. Mons (91 083)
  8. Leuven (89 910)
  9. Mechelen (77 480)
  10. Aalst (77 007)
  11. La Louvière (76 896)
  12. Kortrijk (73 625)
  13. Hasselt (69 538)
  14. Sint-Niklaas (69 082)
  15. Oostende (68 594)
  16. Tournai (67 476)
  17. Genk (63 607)
  18. Seraing (60 728)
  19. Roeselare (55 380)
  20. Verviers (52 820)
  21. Mouscron (52 534)
  22. Beveren (45 593)
  23. Dendermonde (43 081)
  24. Beringen (40 849)
  25. Turnhout (39 561)
  26. Dilbeek (39 288)
  27. Heist-op-den-Berg (38 126)
  28. Sint-Truiden (37 989)
  29. Lokeren (37 515)
  30. Brasschaat (37 180)
  31. Vilvoorde (36 956)
  32. Herstal (36 832)
  33. Braine-l’Alleud (36 803)
  34. Maasmechelen (36 175)
  35. Waregem (35 919)
  36. Châtelet (35 475)
  37. Ninove (35 373)
  38. Ieper (34 949)
  39. Geel (34 758)
  40. Halle (34 679)
  41. Knokke-Heist (33 823)
  42. Grimbergen (33 571)
  43. Schoten (33 230)
  44. Lier (32 947)
  45. Mol (32 476)
  46. Binche (32 394)
  47. Menen (32 325)
  48. Wavre (32 023)
  49. Evergem (31 963)
  50. Tienen (31 746)
  51. Lommel (31 616)
  52. Geraardsbergen (31 089)
  53. Wevelgem (31 059)
  54. Heusden-Zolder (30 648)
  55. Sint-Pieters-Leeuw (30 637)

A Brüsszel fővárosi régió önkormányzatai („községei”)Szerkesztés

A Brüsszel fővárosi régió az alábbi községekből áll :

  1. Brüsszel (142 853)
  2. Schaarbeek/Schaerbeek (110 375)
  3. Anderlecht (93 808)
  4. (Sint-Jans-)Molenbeek-Saint-Jean (78 520)
  5. Elsene/Ixelles (77 729)
  6. Ukkel/Uccle (74 976)
  7. (Sint-Lambrechts-)Woluwe-Saint-Lambert (47 845)
  8. Vorst/Forest (47 555)
  9. Sint-Gillis/Saint-Gilles (43 733)
  10. Jette (42 250)
  11. Etterbeek (41 097)
  12. (Sint-Pieters-)Woluwe-Saint-Pierre (37 920)
  13. Evere (33 069)
  14. Oudergem/Auderghem (29 265)
  15. Watermaal-Bosvoorde/Watermael-Boitsfort (24 314)
  16. Sint-Joost-ten-Node/Saint-Josse-ten-Noode (23 142)
  17. Ganshoren (20 609)
  18. (Sint-Agatha-)Berchem-Sainte-Agathe (19 968)
  19. Koekelberg (17 721)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Structure de la population selon le lieu de résidence ((franciául) és (hollandul) nyelven) (jsp). FOD/SPF Economie (Federal Government Service Economy) - Algemene Directie Statistiek en Economische Informatie, 2008 [2011. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
  2. Leden en bevoegdheden van de Vlaamse Regering 2009-2014. [2011. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
  3. Gouvernement wallon
  4. Région de Bruxelles-Capitale / Autorités / Gouvernement. [2006. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 21.)