Főmenü megnyitása

Bajczai Beliczey István (Békéscsaba, 1827. március 14.Békéscsaba, 1902. január 11.) megyei főpénztárnok, országgyűlési képviselő, Békés vármegye főispánja.

Beliczey István
Igazmondó 1871. 103. l.
Igazmondó 1871. 103. l.
Született 1827. március 14.
Békéscsaba magyar
Elhunyt 1902. január 11. (74 évesen)
Békéscsaba magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása megyei főpénztárnok, országgyűlési képviselő, főispán
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Család származásaSzerkesztés

A Beliczey család a nemesi címeres oklevelet – armális - III. Ferdinándtól kapta 1642-ben.[mj 1] A nemesítés érvénybe lépését 1660-ban Pozsony vármegye hirdette ki. György leszármazottai az 1740-es években Békés vármegyébe telepedtek át.

ÉleteSzerkesztés

István édesapja Beliczey József táblabíró,[mj 2] majd megyei főpénztárnok volt. Birtokai főleg Gerendás-on voltak. Édesanyja Lechner Franciska volt.

Beliczey István két évet Nagyváradon katonai intézményben töltött. Magántanulmányai után 1841-től a Bécsi Politechnikumban[mj 3] tanult közel négy évet. 1847-ben pedig Olaszországban folytatta tanulmányait.

1848-as forradalom hatására visszatért, csatlakozott a márciusi ifjak mozgalmához. A németgyulai[mj 4] nemzetőrség hadnagya lett majd egy önkéntes csapat századosa. 1860 decemberében Békés vármegye főpénztárnokává választották.[mj 5] A közélettől való rövid visszavonulása után 1865-ben újra bekapcsolódott a politikai életbe. Ebben az évben tartották az országgyűlési képviselőválasztást és nagy fölénnyel a Gyula város országgyűlési képviselőjének választották meg.[mj 6] A parlament akkori ülésszaka 3 éves időtartamot ölelt át, így annak lejárta után Gyula város tanácsának levelet írt, hogy a képviselőséget feladja, és birtokainak igazgatására visszavonult.

A kiegyezés után Gyulán is megalakultak a politikai pártok és az országgyűlési képviselőválasztáson mérték össze erejüket. Két nagy párt versengett egymással, az egyik a Deák-párt, amely jobbpártnak tartották, a másik Egyesült Közjogi Ellenzék pártja, ez pedig balpárt néven vált ismertté. Ennek a pártnak volt a jelöltje Beliczey. Az uralkodó 1869 áprilisában újabb országgyűlést hívott össze és a márciusban megtartott képviselőválasztáson az emberek újra neki és pártjának szavaztak többséget.[mj 7] Ennek az lett a következménye, hogy gróf Wenckheim Frigyes nem költözött be a gyulai kastélyba (Gyulai Wenckheim-Almássy-kastély), hanem Kígyósra költözött és ott épített magának kastélyt.[mj 8]

Másodszori képviselőség után újra visszavonult a politikai és közéleti szerepvállalástól, és birtokainak igazgatásával foglalkozott. Eredményes gazdálkodást folytatott különösen a dohánytermesztés és nemesítés terén országos hírnévre is szert tett.[mj 9]

Tomcsányi József főispán halála után az uralkodó 1876-ban őt nevezte ki Békés vármegye főispánjává. Fontos szerepet játszott a megye infrastruktúrájának a fejlesztésében. Elindult a megyei utak kövezése. Erőteljesen támogatta a helyi rendeltetésű kisvasútépítések tervét. Ennek eredményeképpen létesült a szarvasi és békési kisvasút. Felismerte a vízszabályozás fontosságát is. Hősies helytállást tanúsított az 1879-1881., és az 1888. évi árvizek idején.

A helyi gazdasági életben is eredményesen tevékenykedett.[mj 10]

Saját kérelmére 1889-ben mentette fel az uralkodó. Elköszönt a politikától is, gerendási birtokán gazdálkodott.

Felesége Konopy Antónia volt. Házasságukból három fiú és három leány született. Beliczey Géza fiát 1913-ban Békéscsaba országgyűlési képviselőjének választották.

Végrendeletében jelentős összeget hagyományozott szülővárosára és Gyula városára is.

KitüntetéseiSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A királyi adományban Beliczey György szakolcai városi tanácsos és anyai nagybátyja, Zorkó János részesült.
  2. A nemesi vármegyében a fellebbviteli bíró volt, hívták táblai ülnöknek is.
  3. Széchenyi István és a magyarországi polgári fejlődés más úttörőinek felhívására sok magyar fiatal a bécsi Politechnikumba iratkozott be. A bécsi évek jelentették a fiatalok számára az európai polgári demokratikus eszmék megismerését.
  4. Gyula város 1857-ig Magyargyula és Németgyula mezővárosokból állt.
  5. Ezzel édesapja hivatali örökébe lépett.
  6. Az 1865-ös választásokon három jelölt mérkőzött meg egymással, s a későbbiekben az ellenzék táborához tartozó Beliczey István került ki győztesen 380 szavazattal, Nagy Károly (ügyvéd) 217 és Huszka Mihály (ügyvéd) 142 szavazatával szemben.
  7. A megyei közjogi ellenzék jelöltjeként Beliczey István fölényes győzelmet aratott, ő 1508 szavazatot szerzett, míg ellenfele a helyi gazdag földesúri családhoz tartozó gróf Wenckheim Frigyes mindössze 481 szavazatot kapott.
  8. A gyulai várkastély éveken át üresen állott.
  9. Gorove István földművelési miniszter Beliczey Istvánt 1868-ban a külföldi dohánytermesztési gyakorlat tanulmányozására tapasztalatszerzésre küldte. A külföldi kiküldetésen Molnár György debreceni képviselővel vett részt. Jártak Németországban, Franciaországban, Olaszországban, de az angol, belga, holland, svájci gyakorlatot is szemügyre vették.
  10. 1873-tól 1897-ig a Békésmegyei Gazdasági Egylet elnöki tisztét viselte.

HivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950: Főispánok és alispánok. Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 8. Gyula: (kiadó nélkül). 2002.  
  • Bódán Zsolt: Pártok és választások Gyulán 1887-88-ban. In Réfi Attila-Sziklai István (Szerk.): Politikai pártok a 19-20. században. Budapest: (kiadó nélkül). 2008. 43–58. o.  
  • Dr Scherer Ferenc: Gyula város története II. kötet. Gyula M. város kiadása. Gyula: (kiadó nélkül). 1938.  


Elődje:
Tomcsányi József
Békés vármegye főispánja
1876. július 23.1889. április 23.
 
Utódja:
Terényi Lajos