Wikipédia

Ben A. Barres

amerikai neurobiológus
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ben A. Barres (West Orange, New Jersey, 1954. szeptember 13. – Stanford, Kalifornia, 2017. december 27.)[1] amerikai neurobiológus, a Stanfordi Egyetemen[2] dolgozott. Kutatási területe a neuronok és gliasejtek együttműködésére az idegrendszeren belül összpontosult. 2008-ban vált a Stanfordi Orvostudományi Egyetem (Stanford University School of Medicine) neurobiológiai tanszékének vezetőjévé. 1997-ben nemet váltott férfivé, majd 2013-ban az amerikai Nemzeti Tudományakadémia (National Academy of Sciences) első nyíltan transznemű tudósa lett.[3]

Ben A. Barres
Életrajzi adatok
Született1954. szeptember 13.
West Orange, New Jersey, USA
Elhunyt2017. december 27. (63 évesen)
Stanford, Kalifornia, USA
Születési neveBarbara Barres
Ismeretes mint
  • idegtudós
  • neurobiológus
Nemzetiségamerikai
Állampolgárságamerikai
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Pályafutása
SzakterületNeurobiológia
Szakmai kitüntetések
  • Fellow of the American Association for the Advancement of Science (2011)
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Ralph W. Gerard Prize (2016)
  • Mika Salpeter Lifetime Achievement Award (2008)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ben A. Barres témájú médiaállományokat.

Fiatalkora és tanulmányai szerkesztés

Barbara Barresként született 1954. szeptember 13-án West Orange-ban (New Jersey), és női nemmel anyakönyvezték. Apja kereskedő, míg anyja háziasszony volt.[4] Gyerekként szülei egyszerűen fiús lányként tekintettek rá. A west orange-i iskolában kimagasló eredményeket mutatott és csodálta Jeffrey Davis nyolcadik osztályos tanárát.[5][6] Megszerzett egy Bachelor of Science-t biológia szakon az M.I.T.-n, egy orvostani fokozatot [MD] a Dartmouth Medical School-tól (1979), neurológiai rendelői gyakorlatot a Weill Cornell Medicine-n, és doktorátust (PhD) neurobiológiából (1990) a Harvard Egyetemtől NIH, (2008 okt.).[7] A posztdoktori kutatói gyakorlatát a University College London-on Martin Raff-tól. 1993-ban része lett a Stanfordi Orvostudományi Egyetem neurobiológiai tanszékének. 1997-ben váltott nemet férfire,[2] és publikált a tudományban jelenlévő szexizmusról. 2008-ban nevezték ki a neurobiológiai tanszék vezetőjének.[2]

Kutatásai szerkesztés

Barres 1993-ban kezdett kutatni a Stanfordi Egyetem neurobiológiai tanszékén. Az akadémiai hivatásai közé tartozott a neurobiológia professzora, neurológia & a neurológia tudománya, valamint (kiegészítésként) az ophthalmológia. Tagja lett a Bio-X Intézménynek, a Gyerekegészségi Intézménynek, tagja a Stanfordi Neurotudományok Intézményének és tanszéktársa a Stanford ChEM-H-nak. 2008-ban kinevezték a Stanfordi Oktatóegyetem neurobiológiai tanszék vezetőjének.

Barres több mint 160 publikáció szerzője vagy társszerzője. Kutatásai olyan szaklapokban jelentek meg, mint a Nature Neuroscience és Cell.[8]

Kutatásának része volt az emlősök központi idegrendszere gliasejtjeinek tanulmányozása, beleértve funkcióik és fejlődésük feltérképezése.

Korai kutatásai többek között a gerincesek idegrendszerének fejlődését tanulmányozta, beleértve, miért és miként hal el sok neuron röviddel miután összekötődik céljával. Ezek a kutatások tanulmányozták, hogyan jelentkezett ez a programozott sejthalál (apoptózis) ilyen órási méretekben.[9] Továbbá olyan folyamatokat tanulmányozott, mint az axonmyelinizáció előfeltételei és következményei, valamint különböző jelzőmolekulák, mint a pajzsmirigyhormonok és a retinocinsav összhatása a gliasejtek, beleértve az oligodentrocitok kialakulásában.[10][11]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Neuroscientist Ben Barres, who identified crucial roles of glial cells, dies at 63 (angol nyelven). News Center . (Hozzáférés: 2017. december 28.)
  2. ↑ a b c Ben Barres Professor of Neurobiology, of Developmental Biology and of Neurology. Stanford School o0f Medicine. [2014. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  3. ↑ Goldman, Bruce: Distinction with a difference: Transgender neurobiologist picked for National Academy of Science membership (amerikai angol nyelven). Scope , 2013. május 8. [2013. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  4. ↑ Miller, Kenneth: The Brain of Ben Barres. Discover Magazine, 2017. augusztus 7.
  5. ↑ The Highest Art. Princeton University, 1999. március 10. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 1.)
  6. ↑ A Conversation with Dr. Ben Barres. The Travis Roy Foundation. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 3.)
  7. ↑ Ben A. Barres, M.D., Ph.D. Archiválva 2011. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  8. ↑ Ben Barres. med.stanford.edu . [2016. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 28.)
  9. ↑ Raff, Martin C. (1993. október 1.). „Programmed Cell Death and the Control of Cell Survival: Lessons from the Nervous System”. Science 262, 695–700. o. DOI:10.1126/science.8235590.  
  10. ↑ Barres, Ben (1994. szeptember 1.). „Axon myelination. Myelination without myelin-associated glycoprotein.”. Curr. Biol. 9, 847–850. o. DOI:10.1016/s0960-9822(00)00190-1.  
  11. ↑ (1994. május 1.) „A novel role for thyroid hormone, glucocorticoids and retinoic acid in timing oligodendrocyte development.”. Development 120, 1097–1108. o.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ben_A._Barres&oldid=26631338”