Főmenü megnyitása

Bencepoloska

rovarfaj

A bencepoloska (Rhaphigaster nebulosa) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a címeres poloskák (Pentatomidae) családjába tartozó Rhaphigaster nem legismertebb faja. Egyes taxonómiai rendszerek (pl. az ITIS[1] a Rhaphigaster nemet nem ismerik el, és fajait más nemekbe csoportosítják át.

Infobox info icon.svg
Bencepoloska
Imágó
Imágó
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Poloskák (Heteroptera)
Alrendág: Címerespoloska-alkatúak (Pentatomorpha)
Öregcsalád: Pentatomoidae
Család: Címeres poloskák (Pentatomidae)
Alcsalád: Címeres poloskafélék (Pentatominae)
Nemzetség: Valódi címeres poloskák (Pentatomini)
Nem: Rhaphigaster
Laporte, 1832
Faj: R. nebulosa
Tudományos név
Rhaphigaster nebulosa
Poda, 1761
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bencepoloska témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bencepoloska témájú médiaállományokat és Bencepoloska témájú kategóriát.

Származása, elterjedéseSzerkesztés

Főleg európai faj, bár a Kárpát-medencétől északra és Németországtól, illetve Magyarországtól keletre nem fordul elő. Elterjedési területe a Mediterráneumból átnyúlik Törökország ázsiai részére[2] is a Kaukázusig. Észak-Afrika országai közül főleg Algériában és Marokkóban fordul elő (Halászfy, 1959).

Magyarországon mindenütt közönséges.

Népi neveiSzerkesztés

Mivel Magyarországon gyakori, számos népi nevét ismerjük. Ezek közül a leggyakoribb a mezei poloska, de hívják még büdös Marcinak, illetve büdös Margitnak,[3] nagy szürke címeres poloskának, téli poloskának, büdös Bencének, büdös Blankának, büdös Margónak, templombogárnak is (Tóth, 2014).

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

A fej oldala S alakú, a fejpajzs vége kissé kiszélesedik és felhólyagosodik. Sárga hasoldalát nagyobb fekete foltok tarkázzák.

Tojás alakú, szürkésbarna, egyenlőtlenül pontozott teste 14–16 mm hosszú. A corium hátsó széle ívelt, a membrán valamivel hosszabb, mint a potroh; utóbbin üvegszerű, barna foltok láthatók. Csápja és potrohának pengeszerű szegélye halványsárga–fekete foltos.A 2. haslemezén található tövisnyúlvány az elülső csípőkig ér.

Életmódja, élőhelyeSzerkesztés

Táplálékul növények nedveit szívogatja. Külföldi tapasztalatok szerint a mogyorót károsíthatja; Magyarországon károsítóként még nem jelentkezett.

Védekezésül rossz szagú váladékot fecskendez ki. Mivel ez egyúttal mérgező is, a madarak, cickányok ellen kiválóan véd.[4]

Főzelékfélékkel beültetett kertekben vagy borostyánszőlővel (Ampelopsis spp.) befuttatott házfalakon gyakori, sokszor át is telel. Magyarországon egy évben két nemzedéke repül:

  • az első március–május,
  • a második július–szeptember között.

A második nemzedék áttelelni készülő példányai ősszel gyakran a házakban, egyéb épületekben keresnek rejtekhelyet. A sikeresen áttelelt példányokkal kora tavasszal találkozhatunk.

Hasonló fajokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ITIS Taxonomy: Pentatomini
  2. insectoid.info: Rhaphigaster nebulosa. [2016. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 14.)
  3. Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000” 
  4. hvg.hu: Büdös bogarak árasztják el otthonainkat

ForrásokSzerkesztés