Főmenü megnyitása

Bende Imre

besztercebányai, majd nyitrai püspök

Bende Imre (Baja, 1824. augusztus 24. vagy 1824. augusztus 28.Nyitra, 1911. március 18. vagy 1911. március 26.) katolikus pap, besztercebányai, majd nyitrai püspök.[3]

Bende Imre
1886-52 Bende Imre.JPG
Született

Baja[2]
Elhunyt

Nyitra[2]
Foglalkozása
  • politikus
  • katolikus pap
Tisztség
  • magyar országgyűlési képviselő
  • megyéspüspök
  • megyéspüspök
  • katolikus püspök (1887. április 24. – )
nyitrai püspök
COA bishop HU Bende Imre.png
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1847. augusztus 29.
Kalocsa
Püspökké szentelés 1887. április 24.
Esztergom
Szentelők

Hivatal besztercebányai püspök
Hivatali idő 1886–1893
Elődje Ipolyi Arnold
Utódja Rimely Károly

Hivatal nyitrai püspök
Hivatali idő 1893–1911
Elődje Roskoványi Ágoston
Utódja Batthyány Vilmos
Társszentelt püspökök
Meszlényi Gyula1888. április 29.
Szmrecsányi Pál1892. március 27.
A Wikimédia Commons tartalmaz Bende Imre témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

A teológiát a Pázmáneum növendékeként Bécsben végezte. 1847. augusztus 29-én Kalocsán pappá szentelték. Először káplán, majd 1848-ban Kalocsán szemináriumi prefektus, az egyházjog tanára lett. 1852-től érseki levéltáros. 1854-től Futak, 1869-től Újvidék plébánosa volt. Az Isten áldásáról nevezett címzetes apát. 1886-tól kalocsai kanonok.

1881-ben a Szabadelvű Párt programjával Újvidék országgyűlési képviselője lett.[3]

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1886. november 8-án besztercebányai püspökké nevezték ki, pápai megerősítést 1887. március 17-én kapott. Április 24-én[4] szentelte püspökké Esztergomban Simor János esztergomi érsek, Dulánszky Nándor pécsi püspök és Palásthy Pál esztergomi segédpüspök segédletével.

13 templomot, plébániát és iskolát állíttatott helyre, egy új templomot építtetett, canonica visitatiót tartott és meglátogatta az egyházmegye minden iskoláját.[3]

1893. január 19-én nyitrai püspökké nevezték ki. Nyitrán polgári leányiskolát építtetett, templomokat, plébániákat, iskolákat állíttatott helyre, naponta 40 szegény tanulót élelmezett. 1900-tól pápai trónálló és római gróf. 1904-ben nevezték ki segédpüspökévé Batthyány Vilmost.[3]

1910. április 15-én kora miatt egyházi joghatóságáról és a püspöki uradalmak fölötti rendelkezési jogáról segédpüspöke javára lemondott, megtartva megyés püspöki címét.[3]

EmlékeSzerkesztés

  • Baján 1903–1948 között és napjainkban ismét utca viseli nevét.

MűveiSzerkesztés

  • Egyházi beszéd Szent István király ünnepén. Budapest, 1885[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Catholic-Hierarchy.org. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  2. a b c d Magyar katolikus lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  3. a b c d e f Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.  
  4. más forrás szerint március 17-én Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.  

További információkSzerkesztés

Előde:
Ipolyi Arnold
Besztercebányai katolikus püspök
1887–1893
 
Utóda:
Rimely Károly
Előde:
Roskoványi Ágoston
Nyitrai katolikus püspök
1893–1911
Utóda:
Batthyány Vilmos