Főmenü megnyitása

Benešov (németül Beneschau) kisváros Csehországban a Közép-Csehországi kerület Benešovi járásában. Járási központ. Lakosainak száma 2011-ben 16343 volt.

Benešov
Masaryk tér
Masaryk tér
Benešov címere
Benešov címere
Benešov zászlaja
Benešov zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületKözép-Csehországi
JárásBenešovi
Kerületei 15 db
Alapítás éve11. század
Polgármester Jaroslav Hlavnička
Irányítószám 256 01
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség16 656 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség346 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület46,870234 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Benešov (Csehország)
Benešov
Benešov
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 46′ 58″, k. h. 14° 41′ 19″Koordináták: é. sz. 49° 46′ 58″, k. h. 14° 41′ 19″
Benešov weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Benešov témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténelemSzerkesztés

A városkát 1050-es évek körül alapították. Első írásos említése 1226-ból ismert. 1246-ban Tobias von Beneschau, prágai prépost és nagybátyja, a korábbi prágai püspök, Tobias von Bechin kolostort alapítottak itt. 1420-ban a husziták felégették a várost.

1451-ben, a nagy prágai járvány idején itt üléseztek a rendek. A jelenlevők között volt az akkori pápai nuncius, Aaeneas Sylvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa is. A harmincéves háború alatt a város lakossága sokat szenvedett, az itt elhaladó svéd és lengyel csapatok miatt. Az ellenreformáció jegyében, 1703-ban piarista kollégiumot alapítottak. A templom és maga a kollégium épülete 1715-re készült el.

A várost Prágával összekötő vasútvonalat 1871-ben építették ki. Az első világháborúban jelentős erők állomásoztak a városban. A második világháború alatt a lakosokat ideiglenesen kiköltöztették, mert a Waffen-SS egy kiképzőbázist hozott létre a városban és annak környékén.

1945 óta Benešovnak fejlett bútor- és élelmiszeripara van.

 
A Szent Miklós templom

LátnivalókSzerkesztés

  • Szent Miklós templom: A várostól északkeletre, egy dombon épült a 13. században, gótikus stílusban. 1420-ban és 1648-ban is leégett, így többször átépítették. A belső tér barokk stílusú. A főoltáron egy Madonna-festmény látható, az 1500-as évekből.
 
A ferences kolostor templomának romjai
  • A ferences kolostor romjai: A kolostort a 13. század első felében építették. 1420-ban a husziták felégették. 1799-ben találták meg, egy feltárás során a templom korábbi harangját, amelyet 1322-ben öntöttek. Ez a második legöregebb harang Csehországban, ami még ma is szól.
  • Piarista kollégium és a Szent Anna templom: A kollégiumot 1703-ban alapították. Ekkortájt kezdődött el a templom építése. Az építkezéseket 1715-ben fejezték be.
  • A várostól 2 km-re, a Konopiště kerület határán található a híres Konopiště kastély, ami Ferenc Ferdinándnak, Ausztria főhercegének volt a nyári rezidenciája.

KerületeiSzerkesztés

A város 15 kerületből áll, amelyek a következők: Baba, Bedrč, Benešov, Boušice, Buková Lhota, Červený Dvůr, Dlouhé Pole, Chvojen, Konopiště, Mariánovice, Okrouhlice, Pomněnice, Radíkovice, Úročnice és Vidlákova Lhota.

Híres emberekSzerkesztés

Benešovban születtekSzerkesztés

Benešovban éltekSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

 

JegyzetekSzerkesztés

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1.1.2019 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2019. április 30. (Hozzáférés: 2019. május 4.)

Források és külső hivatkozásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.