Bengáli írás

Bengáli írás

A bengáli írás (bengáliul বাংলা লিপি / magyaros átírásban:Bangla lipi) egy, a bráhmi eredetű írásrendszerek családjába tartozó abugida szótagírás, melyet a bengáli nyelven kívül több nyelv is használ, például az asszámi nyelv, a manipuri nyelv és a szilheti nyelvek. Hasonlít a dévanágari írásra, de attól eltérően kevésbé négyszögletes, kanyargósabb. A modern írás 1778-ban körvonalazódott, amikor Charles Wilkins megalkotta az első nyomdai alakokat. Néhány kisebb eltérés található az asszámi és a bengáli formák között, pl.: ra (bengáli র; asszámi ৰ) és va (a bengáliban nincs meg; asszámi ৱ).

Bengáli írás
Bengalisch Tabelle.png
Típusabugida
Nyelvek
Időszak 11. századtól napjainkig[1]
Irány balról jobbra
Felmenő írásrendszerekProto-Sínai írásrendszer
   Föníciai írás
    Arámi írás
     Bráhmi írás
      Gupta írás
       Sziddhi írás
        Gaudi írás[2]
Rokon írásrendszerek Asszámi írás
Unicode-tartomány U+0980–U+09FF
ISO 15924Beng, 325
A Wikimédia Commons tartalmaz Bengáli írás témájú médiaállományokat.

Eredetileg nem volt közvetlen kapcsolatban egyetlen nyelvvel sem, de néhány kelet indiai nyelv használta. Ezek közül csak az asszámi és a bengáli maradt meg hivatalos írásnak. Egy időben ezt az írást használták a szanszkrit nyelv lejegyzésére is (például a 1516. században Srimanta Sankardeva). Meglehetősen gazdag irodalommal rendelkezik.

A mássalhangzóformák száma meglehetősen nagy, közel 500 karakter és ligatúra található a teljes karakterkészletben. Bangladesben a Bangla Akadémia standardizálta az írást, de az indiai Nyugat-Bengál területén számos archaikus formáját használják még napjainkban is, így jó néhány konkurens alakot találhatunk itt ugyanahhoz a hanghoz. 2001-ben a standardizált változatot választották az Unicode karakterkészlet alapjául. Így – valószínűleg – az írás további fejlődésében kettéválik a modern (standardizált) és a tradicionális változat fejlődése.

Bengáli karakterekSzerkesztés

MagánhangzókSzerkesztés

 
Magánhanzókarakterek elhelyezkedése a mássalhangzó alapbetűvel, ahol a ka az alapbetű

Az írás 11 magánhangzójelet tartalmaz, mellyel 7 hangot jelölnek. Mint látható, van olyan hang, amelyet több jellel jelölnek. Ezek még abból az időből őrződtek meg, amikor az írást a szanszkrit lejegyzésére is használták, ezért meg kellett különböztetni az [a], [i], [u] hangok rövid és hosszú változatát. Ezek megkülönböztetése nincs meg sem az irodalmi bengáliban, sem az asszámiban, ezért ezek páronként ugyanúgy ejtendőek.

Az írás egyik jellegzetessége – hasonlóan más indiai írásokhoz –, hogy a mássalhangzót jelölő szimbólumok kiejtése automatikusan magában hordozza az [ɔ] magánhangzót is (ক – [kɔ]), más magánhangzó esetén kell csak a magánhangzójeleket használni (কে – [kæ]). Átírásban az [ɔ] magánhangzót [a]-val írjuk át. Tehát a magánhangzójeleket csak akkor használjuk önállóan, ha szótagkezdő helyzetben vannak (→ abugida)

Magánhangzók
Bengáli írással A betű neve A betű ক [kɔ]-val
kombinálva
A kapcsolat neve Tudományos átírás
IAST
IPA Magyaros ejtésközelítő
átírás
śaro a (nincs) ka [kɔ] ka
śaro ā কা akar [ka]
ṛhaśśo i কি ṛhośśikar ki [ki] ki
dirgho ī কী dirghikar [ki]
ṛhaśśo u কু ṛhośśukar ku [ku] ku
dirgho ū কূ dirghukar [ku]
কৃ r̥kar kr̥ [kri] kri
e কে ekar ke [kæ] ke
ai কৈ aikar kai [koj] kai
o কো okar ko [ko] ko
au কৌ aukar kau [kow] kau

HangmódosítókSzerkesztés

Hangmódosító jelek
Jel ক [kɔ]-val Név Funkció Tudományos átírás
IAST
IPA Magyaros ejtésközelítő
átírás
ক্ hasanta Jelzi, hogy nem ejtjük utána az automatikus [ɔ] hangot k [k] k
কৎ khanḍo ta Záró hehezet nélküli ত [t̪] kat [kɔt̪] kat
কং anunāsika Záró veláris orrhang kaṅ[3] [kɔŋ] kan
কঃ bisarga Záró zöngétlen hangszalagzárhang kah [kɔh] kah
কঁ candrabindu Magánhangzó nazalizáció [4] [kɔ̃] kan

MássalhangzókSzerkesztés

A mássalhangzók neve általában az alaphang és a hozzáadott a magánhangzóból áll. Mivel ezt az ún. „bennfoglalt”a hangot az írás nem jelöli, így a mássalhangzó-jelek egyben a betű nevét is jelölik. Van néhány olyan hang, amelyhez több mássalhangzó-jel kapcsolható, ezeknél a betűk nevében megjelenik a megkülönböztetés (például n, s stb. – lásd a táblázatot.) Ez a helyzet szintén a szanszkrit írására vezethető vissza, ahol megkülönböztetünk például a fenti hangokból többfajtát, viszont a mai modern bengáliban ezek a hangok már egybeolvadtak, ugyanúgy ejtődnek, de a helyesírás megőrizte a különböző alakokat. Mivel az ঙ [ŋ] nem állhat szó elején, ezért lett ennek a neve উঙ [uŋa], egyes nyelvjárásokban [uma].

Mássalhangzók
Betű Betűnév Tudományos átírás
IAST
IPA Magyaros ejtésközelítő
átírás
ka k k k
kha kh kh kh
ga g g g
gha gh gɦ gh
unga / uma ŋ n
ca c cs
cha ch h csh
borgio ja
(burgijja)
j dzs
jha jh ɦ dzsh
ñio ñ n n
ṭa ʈ t
ṭha ṭh ʈh th
ḍa ɖ d
ḍha ḍh ɖɦ dh
murdhonno ṇa
(moddhenna)
n n
ta t t
tha th h th
da d d
dha dh ɦ dh
donto na
(dontenna)
n n n
pa p p p
pha ph ph ph
ba b b b
bha bh bɦ bh
ma m m m
antostho ya
(ontosteya)
j dzs
[5] baẏ śunno ra r ɾ r
[6] baẏ śunno ra r ɾ r
la l l l
[7] va v v v
talobbo śa
(talebośśa)
ś ʃ/s s
murdhonno ṣa ʃ s
donto sa
(dontessa)
s ʃ/s sz
ha h h h
ড় ḍaẏ śunno ṛa ɽ r
ঢ় ḍaẏ śunno ṛha ṛh ɽ rh
য় antostho ẏa
(ontosteẏa)
e/ə j
জ় za z z dzs[8]
ক় uqa q k k[8]
খ় uxa x k kh[8]
গ় uġa ġ g g[8]
ফ় fa f f ph[8]

LigatúrákSzerkesztés

Az írás a fentieken kívül még tartalmaz közel 400 ligatúrát, melyet kisebb-nagyobb mértékben a hivatalos életben is használnak.

Ezek a ligatúrák általában egy teljes értékű betű és egy másik teljes értékű betű egy részéből áll össze. Ilyenkor a teljes értékű betűhöz kapcsoljuk a magánhangzót (vagy tartja meg a hangját), a kapcsolódó "fél" pedig elveszti a magánhangzóértékét.

SzámokSzerkesztés

Számok
Arab számok 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Bengáli
Név bengáli írással শূন্য এক দুই তিন চার পাঁচ ছয় সাত আট নয়
Bengáli név (IAST) śunno ek dui tin cār pañc chaẏ sāt āṭ naẏ
Bengáli név (magyar átírás) súnna ek dui tin csár páncs cshaj szát át naj
Asszámi név (IAST) xuinno ek dui tini sari pas say xat ath na

A tizedesvessző helyett tizedespontot használnak, a nagy számokat pedig vesszővel tagolják, de nem három számjegyenként, hanem az első tagolót a százas helyiérték elé teszik, a többit pedig két számjegyenként. Például az 199 112 180,7 szám bengáli írással ১৯,৯১,১২,১৮০.৭ alakú.

Bengáli az Unicode-banSzerkesztés

A bengáli kódjai az Unicode rendszerben a következő: U+0980 … U+09FF.

    0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F
980  
990  
9A0  
9B0   ি
9C0  
9D0   ড় ঢ় য়
9E0  
9F0   ৿

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ancient Scripts. [2010. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
  2. Writing systems of major and minor languages, Languages in South Asia. Cambridge University Press, 285–308. o. (2008). ISBN 978-0-521-78141-1 
  3. Anunāsika a környezetétől függően változó orrhang, átírása is ennek megfelelő: ñc, ch, j, jh, ñ előtt; ṭ, ṭh, ḍ, ḍh, ṇ előtt; nt, th, d, dh, n előtt; mp, ph, b, bh, m előtt; k, kh, g, gh, ṅ előtt és az előbbiekben fel nem sorolt esetekben.
  4. Candrabindu magánhangzó-orrhangúsodást jelöl, melyet a tudományos átírásban a betű fölé tett tildével jelzünk. Ai, au esetében a második betűre kerül a tilde.
  5. Csak a bengáliban és a manipuriban használatos
  6. Csak az asszámiban használatos
  7. Csak az asszámiban és a manipuriban használatos
  8. a b c d e Csak idegen eredetű (főként arab, perzsa) szavak bengáli átírására használatos. Kiejtésben az eredeti (pont nélküli) fonéma szerint ejtjük és úgy is írjuk át

ForrásokSzerkesztés

  • Ligeti Lajos – Terjék József: Keleti nevek magyar helyesírása. (hely nélkül): Akadémiai. 1981. ISBN 963052080x  

További információkSzerkesztés