Beniczkyné Bajza Lenke

(1839–1905) magyar írónő, újságírónő

Beniczkyné Bajza Lenke (Pest, 1839. február 7.Budapest, Terézváros, 1905. április 2.)[1] magyar írónő, újságírónő. Bajza József költő lánya, Bajza Jenő költő testvére.

Beniczkyné Bajza Lenke
Élete
Született1839. február 7.
Pest
Elhunyt1905. április 2. (66 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
SzüleiBajza József
Házastársa
Gyermekei
  • Beniczky Agatha
  • Beniczky Ferenc
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Beniczkyné Bajza Lenke témájú médiaállományokat.

Apja Bajza József, a költő, anyja Csajághy Júlia, Vörösmarty Mihály feleségének testvére volt. Írásai 1857-től kezdve jelentek meg a korabeli lapokban. 1858. december 19-én[2] házasságot kötött Heckenast Gusztáv könyvkiadóval, akitől később elvált. 1862-ben másodszor is férjhez ment Beniczky Ferenc későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Nyugat európai körútra utazott, férjével együtt. Mint felső-középosztálybeli nő, megtehette, hogy külföldre, tengeri fürdőkbe menjen pihenni. Ausztrián, a német tartományokon át kocsiztak el a belgiumi Oestendig, az akkori Európa egyik felkapott üdülővárosába. Nagyszámú regénye jelent meg, ezek a maguk idejében igen népszerűek voltak. Mesterségesen bonyolított, konfliktusoktól mentes történetekben rajzolta meg a főúri világot. A Petőfi Társaság 1878-ban tagjai sorába választotta. Legismertebb művei: Mártha, Tévesztett utak, A fátyol titkai, Ő az, Tűzben, A házasság titka, Örök törvény, Leányok tükre. A következő lapokban jelentek meg írásai: Nővilág (1857. utilevelek, 1860-62. hetenként egy tárcát és évenként két novellát irt a lapba.), Arany Koszorúja (1864.), Divatcsarnok 1861. Oostende.), Hölgyfutár (1861.), Fővárosi Lapok (1864-68., 1872-73., 1875-79. 1881-82. utilevelek, 1883-85. beszélyek és külföldi tárcák, 1887-88.), Koszorú (1880-81. 1884.), Pesti Hirlap (1885.), Pesti Napló, Nemzet, Egyetértés.

A Nővilág című lap fő munkatársai közé tartozott két hölgy is: Jósika Júlia és Heckenast-Bajza Lenke. Olyan hagyományokat indított el a nőknek szóló újságírás történetében, amelyek aztán később, a dualizmus évtizedeiben is tovább éltek más lapok szerkesztésénél. Egyrészt tudósított a külföldi divatújdonságokról, különös tekintettel a francia divatra, másrészt világhírű színésznők és énekesnők fellépéseit követte nyomon, harmadrészt pedig nagy hangsúlyt fektettek a lap újságírói idegen tájak, elmúlt történeti korok nőinek bemutatására. Az újság számos cikket külföldi lapokból „ollózott”, kissé átalakítva az eredeti sorokat, amely eljárás a későbbiekben is bevett szokás lett az újságírás gyakorlatában, sőt manapság is gyakorta találkozhatunk e módszerrel. Emellett a lapban megjelentek a lakberendezéssel, háztartással, kertműveléssel, utazással és főzéssel kapcsolatos hírek, és számos irodalmi mű („beszélyek”, tárcák, levelek).

Végzetes tévedés c. regénye 1909-es kiadásának a bevezetésében Mikszáth Kálmán ezt írja róla: "Végre egy boldog asszony! S még hozzá irónő, ami kétszeres csoda. ... Beniczkyné élete egy szép út ebben a siralom völgyében, egy szép út, göröngyök nélkül való, mindvégig fölfelé visz s ragyogó verőfény önti el."

Halálát kizárt sérv okozta.

 
Radóné Hirsch Nelly rajza az írónőről (1909) és az írónő aláírása
 
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (29/3-1-75.) Gerenday Antal és fia cég alkotása

Így vallott Ottokárnak Margita:
»Máskor talán minden másként lehetne,
Lehetnék kapós zsidó-feleség
Vagy zsidó Beniczkyné Bajza Lenke,
De most az Élet itt élni akar,
Ahogy soha, engem hiv s vele tartok,
És ugy lesz, ahogy dacosan kimondtam:
Ott-leszek minden szédült izgalomban.«

A művek listája Szinnyei alapján;[3] ahol nincs feltüntetve műfaj, ott regényről van szó.

  • Beszélyek (cikkek; Pest, 1858)
  • Ujabb beszélyek (cikkek; Pest, 1862)
  • Két szív harcza (Pest, 1866)
  • Előítélet és felvilágosultság (Pest, 1872)
  • Itt és a jövő életben (Budapest, 1878)
  • Mártha (Budapest, 1881)
  • Tévesztett utak (Budapest, 1883)
  • Ruth (Budapest, 1884)
  • A fátyol titkai (Budapest, 1884)
  • Az első nyom (Budapest, 1885)
  • A porban született (Budapest, 1885)
  • Nem ismerem a mult történetét (Budapest, 1885)
  • A vér hatalma (Budapest, 1886)
  • Saját kezébe (Budapest, 1886)
  • Az erdei lak (Budapest, 1885)
  • Rhea grófnő (színmű 4 felvonásban; Budapest, 1886)
  • Zárt ajtók mögött (Budapest, 1886)
  • Északról délről. Beszélyek (Budapest, 1887)
  • Ő az! (regény) és Lidia (elbeszélés) (Budapest, 1887)
  • Zsebkendő és legyező (Budapest, 1887)
  • A helytartóné (elbeszélés; Nagykanizsa, 1887)
  • A miniszterelnök szünideje (vígjáték, 1888)
  • A gyöngysor (Budapest, 1888)
  • A hol a czipő szorít. A fekete könyv. (elbeszélések; Nagykanizsa, 1888)
  • Edith (színmű 3 felvonásban; Budapest, 1888)
  • Szabály ellen (Budapest, 1889)
  • A hegység tündére (Budapest, 1889-90)
  • Tűzben (Budapest, 1890)
  • Az élet viharában (Budapest, 1890)
  • A házasság titka (Budapest, 1890)
  • A vér (Budapest, 1891)
  • Végzetes tévedés (1904)
  • Arany kigyó (Budapest, talán 1895, Singer és Wolfner)

A Vörösmarty–Széll–Bajza családok kapcsolata

szerkesztés
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Csajághy János
(1780–1846)
 
Takó Zsuzsanna
(1788–1859)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vörösmarty Mihály
(1800–1855)
 
Csajághy Laura
(1825–1882)
 
 
 
 
 
 
 
 
Csajághy Júlia
(1817–1887)
 
Bajza József
(1804–1858)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vörösmarty Béla
(1844–1904)
 
Vörösmarty Mihály
(1845–1848)
 
Vörösmarty Ilona
(1846–1910)
 
Széll Kálmán
(1843–1915)
 
Vörösmarty Erzsébet
(1847–1879)
 
Vörösmarty Irma
(1848–1849)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Széll Ilona
(1868–1945)
 
 
Heckenast Gusztáv
(1811–1878)
 
Beniczkyné Bajza Lenke
(1839–1905)
 
Beniczky Ferenc
(1833–1905)
 
Bajza Jenő
(1840–1863)
 
Bajza Irén
(1843)
 
 
 
 
  • Bánhegyi Jób: Magyar nőírók (Budapest, 1939.)
  • Németh Mária: B. B. L. (Budapest, 1943.)
  • Krúdy Gyula: A tegnapok ködlovagjai (Budapest, 1961.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés