Benthophilus durrelli

gébféle halfaj

A Benthophilus durrelli a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Benthophilus durrelli
Két példány Vasily Boldyrev gyűjteményéből
Két példány Vasily Boldyrev gyűjteményéből
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Benthophilinae
Nemzetség: Benthophilini
Nem: Benthophilus
Eichwald, 1831
Faj: B. durrelli
Tudományos név
Benthophilus durrelli
Boldyrev & Bogutskaya, 2004
Elterjedés
Elterjedési területe (a zöld a természetes élőhelye; a vörös ahová betelepítették)
Elterjedési területe (a zöld a természetes élőhelye; a vörös ahová betelepítették)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Benthophilus durrelli témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Benthophilus durrelli témájú kategóriát.

Rendszertani besorolása szerkesztés

Ezt a halat korábban azonosnak tekintették a fekete-tengeri nagyfejűgébbel (Benthophilus stellatus) (Sauvage, 1874).

Előfordulása szerkesztés

A Benthophilus durrelli európai gébféle. Előfordulási területe az Azovi-tengerhez tartozó Taganrogi-öbölben és a Don folyóban van.

Megjelenése szerkesztés

Ez a hal legfeljebb 6,6 centiméter hosszú. 28-29 csigolyája van. A farok alatti úszója a második hátúszó alatt kezdődik. Testén három sötét folt látható; a második hátúszó előtt gyakran egy sötét folt van. Testén és fején különböző méretű dudorok ülnek.

Életmódja szerkesztés

Mérsékelt övi gébféle, amely egyaránt megél az édes- és brakkvízben is. Ez a fenéklakó halfaj, inkább a folyótorkolatokban fordul elő nagyobb számban. A tengerbe nem úszik be. Tápláléka puhatestűek és rákok. A Benthophilus durrelli a házas puhatestűek elhagyott házaiban lakik.

Legfeljebb 1 évig él.

Szaporodása szerkesztés

A Benthophilus durrelli ívási időszaka május–augusztus között van. A nőstény legalább 2-3 különböző elhagyott puhatestű házba rakja le ikráit. Ívás után, a felnőtt halak hamarosan elpusztulnak.

Források szerkesztés