Főmenü megnyitása

A karancsberényi nemes, báró és gróf Berényi család egy ősi magyar család, mely a 13. században kapott nemesi rangot.

TörténeteSzerkesztés

A család ősei várjobbágyok voltak, akik már a hűbéri kötelezettségeik teljesítése mellett valamelyest szabadok is voltak. Bertalan nógrádi várjobbágy fiaival, Kemcseddel és Jóbbal együtt 1266-ban nemességet kapott V. Istvántól katonai érdemeikért. Harmadik testvérük, Ders, a Bizánci Birodalom ellen vívott harcokban hősi halált halt. Ders fia, András, a győri vár visszafoglalásánál vitézkedett, ezért 1274-ben IV. Lászlótól kapott a családban másodikként nemességet.

Címerüket János és testvérei, Balázs és István budai kanonok kapták 1341-ben. A 15. század végén élt Ferenc fia, András, aki a 1526 után a nemzeti párt híve lett, majd I. Ferdinándot támogatta a trónra lépésében. Emiatt Szapolyai lefoglaltatta birtokait, de Ferdinánd király megjutalmazta. 1558. január 18-án Kezi, Mihály-Geregye, Nagyarán és Tarnóc nógrádi falvakat kapta adományként. 1560-ban újabb adományokat kapott Hontban, Onory Katalinnal kötött házasságával pedig Bodok községet kapta hozományul.

A 17. században Berényi Ferenc hithű katolikusként és hűséges királypártiként a Bocskai vezette forradalmi mozgalmak elől bodoki várkastélyába vonult el. 1606. március 1-jén Karancsberény, Kisbárkány és Tench régi birtokaira újabb adománylevelet kapott. A családból György a bárói címet 1655-ben, a grófi rangot pedig először Imre, majd 1720-ban György is megkapta.

Nevezetes családtagokSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  • Révai nagy lexikona (III. kötet, BÉKE-BRUTTÓ)