Wikipédia

Berczik Árpád (író)

(1842-1919) magyar novellista, színműíró, az MTA tagja

Jászói Berczik Árpád (Temesvár, 1842. július 8. – Budapest, 1919. július 16.) magyar novellista, színműíró, MTA tag (levelező: 1888, rendes: 1907, tiszteleti: 1916)[1]

Berczik Árpád
1905-ben
1905-ben
Született 1842. július 8.
Temesvár
Elhunyt 1919. július 16. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Sváb Flóra (1856–1942)
Foglalkozása író
Iskolái Pesti Királyi Tudományegyetem (–1864, jogtudomány)
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Berczik Árpád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Disambig.svgEz a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Berczik Árpád (egyértelműsítő lap).
Berczik Árpád sírja Budapesten. Kerepesi temető: 19/1-1-6

ÉleteSzerkesztés

A római katolikus nemesi származású jászói Berczik család sarja. Apja, jászói Berczik Pál (1808–1871), ügyvéd, táblabíró, édesanyja, Hazay Terézia (1823–1895) volt.[2] Apai nagyszülei jászói Berczik László (1770–1840) és Klocz Zsuzsanna voltak. A család ősapja, Berczik János, 1640. április 24-én nemességet és címert szerzett III. Ferdinánd magyar királytól.[3]

Jogot végzett. 1864-től a helytartótanácsi, 1867-től pedig a miniszterelnökségi sajtóosztály tisztviselője, 1872–1904 között vezetője volt. 1870–1872 között a Pesti Napló tárcaírója volt. 1873-tól a Kisfaludy Társaság tagja volt. 1879-től a Petőfi Társaság tagja volt. 1887-től miniszteri tanácsosként dolgozott. 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1904-ben nyugdíjba vonult. 1907-ben az MTA rendes tagja, 1916-ban pedig tiszteleti tagja lett.

MagánéleteSzerkesztés

Feleségül Sváb Flórát (1856–Budapest, 1942. január 22.) vette.[4] Frigyükből nem született gyermek.

Irodalmi munkásságaSzerkesztés

Számos elbeszélése, költeménye, tanulmánya jelent meg a lapokban, folyóiratokban. Írói pályáját versekkel kezdte, melyek az Üstökösben és a Hindy Árpád által kiadott Ibolyák című költeményfüzérben jelentek meg. Írt elbeszéléseket, a Borsszem Jankó című élclap állandó munkatársa volt. Leginkább mégis a színpadhoz vonzódott, sikereit is színdarabjaival érte el. Első műve 1862-ben került színre a Nemzeti Színházban, első sikere A fertálymágnások (1867) című operett. Legnagyobb sikerét a Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelméről szóló Himfy dalai (1898) című színművével aratta.

A 19. század utolsó harmadának egyik legtermékenyebb hazai színpadi szerzője volt. 58 színdarabot írt, ezek közül a fővárosban 47 darabja került színre. Tömegesen vitte színre korának jellemző alakjait, legszívesebben a politikai élet élősködőit. Szinte kizárólag vígjátékokat és népszínműveket írt, darabjaiból derűs életszemlélet áradt. Vígjátékai hasonlítottak egymáshoz, de a közönség többnyire szívesen fogadta előadásukat. Enyhe szatíráját a fővárosba került dzsentri, az előkelő környezetbe vágyó polgárcsaládok és a rangkórságban szenvedő pesti kereskedők ellen irányította. A meseszövésben nem volt erős, komikus helyzetei a darabokban sokszor visszatértek. Népszínműveinek meséje és alakjai önmagukat és a korabeli népszínmű bevett sémáit ismételték. A személyek ünneplő ruhában járó, szépen beszélő stilizált parasztlegények és parasztleányok; az ifjú szerelmesek útját félreértések, akadályok nehezítik, de végül mindig akad kibékítő megoldás; a történeteket gyakran népies dalok élénkítik. Színdarabjainak legnagyobb része nem csak mára, hanem már életében elavult.

MűveiSzerkesztés

  • Lidi. Vígjáték. Pest, 1861[5]
  • Két vígjáték. Pest, 1869 (A fertálymágnások, A népszerűség. Mindkettő a Budai Népszínházban került színre.)
  • A közügyek. Vígjáték. Pest, 1871 (Nemzeti Színház) Online
  • A Székelyföldön. Népszínmű. Budapest, 1874 (Száz arannyal jutalmazott pályamű. A Nemzeti Színházban hatszor került színre.)
  • Házasítók. Vígjáték. Budapest, 1875 (Nemzeti Színház)
  • Az igmándi kispap. Népszínmű. Budapest, 1881 (Népszínház)
  • Nézd meg az anyját. Vígjáték. Budapest, 1883 (Nemzeti Színház)
  • A protekció. Vígjáték. Budapest, 1885 (Nemzeti Színház)
  • A bálkirálynő. Vígjáték. Budapest, 1885 (Nemzeti Színház)
  • A veteránok. Fővárosi életkép. Budapest, 1886 (Népszínház)
  • A parasztkisasszony. Népszínmű. Budapest, 1886 (Népszínház)
  • Víg órák. Elbeszélések. Budapest, 1888
  • A svihákok. Vígjáték. Budapest, 1889 (Nemzeti Színház)
  • Postás Klári. Népszínmű. 1891 (Népszínház)
  • A Berczik-család nemzedékrendje, 1892
  • A peterdi csata. Vígjáték. Budapest, 1891 (Nemzeti Színház)
  • A papa. Vígjáték. Budapest, 1894 (A Magyar Tudományos Akadémia Teleki-díjával jutalmazott pályamű. Nemzeti Színház)
  • Őszi hajtás. Elbeszélések. Budapest, 1897
  • Himfy dalai. Történeti vígjáték. Budapest, 1898 (Nemzeti Színház. Harminc év alatt 83-szor került színre.)
  • A kurucok Párisban. Történeti vígjáték. Budapest, 1902 (Nemzeti Színház)
  • Miniszterválság. Vígjáték. Budapest, 1905 (Nemzeti Színház)
  • Az udvari tanácsos. Vígjáték. Budapest, 1905 (Vígszínház)
  • A figyelmes férj. Elbeszélések. Budapest, 1906
  • A pozsonyi diéta. Történeti vígjáték. Budapest, 1907 (Nemzeti Színház)
  • Nyári feleség, Férjem nősül és egyéb elbeszélések. Budapest, 1910 Online
  • Magyar tárcák. Budapest, 1912
  • Berczik Árpád színművei. Öt kötet. Budapest, 1912 (A válogatott gyűjteményt Kéky Lajos rendezte sajtó alá.)

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 185–186. o.  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet. A regény és a dráma / A dráma fejlődése c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Berczik Árpád. (Hozzáférés: 2019. augusztus 19.)
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Berczik Pálné Hazay Teréz. (Hozzáférés: 2019. augusztus 19.)
  3. ↑ Archival reference Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 1757/1918. OL szám
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések – Berczik Árpádné Sváb Flóra. (Hozzáférés: 2019. augusztus 19.)
  5. ↑ 1861. Szépirodalmi Figyelő, 1861. november 28.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berczik_Árpád_(író)&oldid=24826149”