Berekfürdő

magyarországi község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Berekfürdő község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Karcagi járásban.

Berekfürdő
Berekfürdő címere
Berekfürdő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKarcagi
Jogállás község
Polgármester Molnár János (független)[1]
Irányítószám 5309
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség1051 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′, k. h. 20° 51′Koordináták: é. sz. 47° 23′, k. h. 20° 51′
Berekfürdő (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Berekfürdő
Berekfürdő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Berekfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berekfürdő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Berekfürdő az Alföld nagytájegységben, a Hortobágy és Nagykunság középtáj határán fekszik, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík Kistájában. A Hortobágy délnyugati szélén helyezkedik el. Karcag és Kunmadaras között található.

Vonattal megközelíthető a Karcag–Tiszafüred-vasútvonalon.

Története szerkesztés

A nagykunsági tanyavilágban Pávai-Vajna Ferenc 1928–30-ban két kutat fúrt (mélységük 1186 és 801,7 m), melyeknek vize 1974-ben gyógyvízzé lett minősítve. Az 1930-as évek végén épültek az első nyaralók, az 50-es években kerültek kialakításra a település utcái. Jelenleg kb. 555 lakó- és kb. 546 üdülőingatlan van, valamint két gyógyszálló és 1200 vendég fogadására alkalmas kereskedelmi szálláshely. A fátyolüvegéről világhírű, Veress Zoltán által 1938-ban alapított üveggyára már nem üzemel, tulajdonosa lebontását tervezi. Berekfürdő létét nem övezik évszázados múltra visszatekintő történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal.

A Karcag–Kunmadaras közötti területen, a Tatárülés nevezetű vasúti megállótól mindössze egy ősszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett a pusztába. A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után a Schmidt Eligius Róbert műszaki vezető által irányított munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak.

1992-ig Karcaghoz tartozott, azóta önálló község.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1992–1994:
  • 1994–1998: Dr. Kenyeres Imre (független)[3]
  • 1998–2002: Dr. Hajdu Lajos (független)[4]
  • 2002–2006: Dr. Hajdu Lajos (független)[5]
  • 2006–2009: Cséti Attila (független)[6]
  • 2009–2010: Dr. Hajdu Lajos (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Hajdu Lajos (független)[8]
  • 2014–2019: Molnár János (független)[9]
  • 2019-től: Molnár János (független)[1]

A településen 2009. október 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[7] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[10] A hivatalban lévő polgármester nem indult el a választáson.[7]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1008
1026
1001
1031
1081
1051
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,3%, református 35,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,8% (19,4% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,9% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,1% örménynek, 0,1% ukránnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,4% volt református, 10,4% római katolikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 0,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 21,5% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességek szerkesztés

 
Délibáb díszkút, emlékmű Berekfürdőn

Berekfürdő a Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja.

  • Berekfürdői Termál- és Strandfürdő: alkáli-hidrogén-karbonátos, jódos gyógyvizére népszerű termál- és strandfürdő épült, évente 300 000 vendéget vonzva.
  • A minden évben megrendezett nemzetközi képzőművészeti tábor anyagából állandó kiállítás látható a Bod László Művelődési Központban.
  • A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége (2 km) a madarászok kedvelt úticéljává teszi.
  • A Szovjet Repülőtér Titkai múzeum, különlegessége az Európában máshol nem látható, szovjet felségjelzésű Mi-24D harci helikopter.[14]

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Berekfürdő települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Berekfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. Berekfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  5. Berekfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. Berekfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. a b c Berekfürdő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. október 4. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  8. Berekfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Berekfürdő települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  10. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Berekfürdő Helységnévtár
  13. Berekfürdő Helységnévtár
  14. [1]

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Berekfürdő témájú médiaállományokat.