Berencsi György (orvos)
Berencsi György (Budapest, 1913. június 3. – Szeged, 1986. november 20.) bakteriológus, nemzetközi hírű elméleti kutatóorvos, egyetemi tanár.
| Berencsi György | |
| Született | 1913. június 3. |
| Elhunyt | 1986. november 20. (73 évesen) |
| Foglalkozása | orvos |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
| Úgy tűnik, hogy ez a szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! A szócikkre feltett sablon 2013 áprilisából származik. |
A 13. századig visszavezethető Berencsi nemesi család sarja. Az I. kerületi bencés gimnáziumban érettségizett, majd 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát. Az egyetem orvosi fakultása történetében ő volt az első, aki "sub auspicis" minősítéssel végzett. 1936-1944 között az egyetem Bakteriológiai és Kórtani Intézetében tanársegéd Belák Sándor professzor mellett, ahol megismerkedett Arnold Graffival, több leukémiavírus felfedezőjével, későbbi nemzetközi hírű rákkutatóval, mely szakmai életútja tekintetében meghatározó jelentőségű volt. A Kórtani Intézetben végzett munkái alapján 1944-ben habilitált. Budapest ostroma alatt orvosi feladatot látott el az I. kerületben.
1945-1950 között Püspökladányban volt körzeti orvos. 1947-ben a svéd király meghívására 3 hónapos stockholmi ösztöndíjon vehetett részt. 1950-1965 között a Debreceni Tüdőgyógyászati Klinika laborfőorvosa. 1958-ban védte meg kandidátusi értekezését. 1966-1983 között a Szegedi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetének igazgatója, egyetemi tanár, majd haláláig ugyanitt szaktanácsadó. 1968-1972 között dékán. A Magyar Higiénikusok Társasága, a Magyar Természettudományi Társaság, az Európai Rákkutatás Társasága, és az IC American külföldi tanácsadó testületének a tagja. A Halle-Wittenberg-i Marthin Luther Egyetem tiszteletbeli doktora. Az NDK Higiénikus Társaságának tiszteletbeli tagja, a Medichem magyarországi képviselője. A 6 kötetes „Handuch der Antiseptic” szerkesztőbizottságának a tagja. Kétszer hívták meg Japánba előadó körútra.
Munkássága szerkesztés
Élete során 476 tudományos közleményt adott ki. Főbb kutatási területei:
- A baktériumok anyagcseréjének vizsgálata.
- Az első hazai inokulációs hepatitis járványt leírása.
- Jellemezte a falusi vízellátást, és a lakosság jódellátásának a hiányát.
- Állatokból több mint 100 mycobacterium törzset tenyésztett ki.
- Durst Jánossal és másokkal közösen feldolgozta a Listeria monocytogenes járványtani és mikrobiológiai tulajdonságait. Szelektív Listeria táptalajt fejlesztettek ki, és az állatorvosokkal együttműködve feltérképezték a hazai Listeria szerovariánsokat.
- Szelényi Ferenccel közösen vizsgálta a TBC fertőzés láncolatának talaj-mikrobiológiai vonatkozásait.
- A mezőgazdaságban alkalmazott mérgező anyagokat (növényvédő szerek, műtrágyák stb.) munkavédelmi szempontból elemezte.
- Vizsgálta a porcelániparban használt festékek mérgező hatását.
- Kísérletei bizonyították a dohányzás súlyosan ártalmas következményeit.
- Az elsők között volt, aki hazánkban felhívta a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
Források szerkesztés
- Berencsi György III.: Nagy magyar Higiénikusok III. Prof. Berencsi György II. 1913-1986. Egészségtudomány, 2008. évi 3. szám.
- Vermes László beszélgetése Dr. Szelényi Ferenccel. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar által készített interjú, 1988. november 17-én. Hangkazetta.
- Szelényi Ferenc - Berencsi György: A Talajokban Élő Mycobactériumok Állategészségügyi Kapcsolata. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményeinek Különkiadványa, 7. szám, 1987
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában