Főmenü megnyitása

Berkesi András

magyar krimiíró, ÁVH tiszt

Berkesi András (születéskori neve Bencsik András) (Budapest, 1919. november 30.Budapest, 1997. szeptember 14.) 1945-től a Katonapolitikai Osztály, majd az ÁVH tisztje,[j 1] krimiíró, a Kádár-korszak egyik leginkább támogatott szerzője.

Berkesi András
Csigó László felvétele
Csigó László felvétele
Született Bencsik András
1919. november 30.
Budapest
Elhunyt 1997. szeptember 14. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Stipán Vilma (1944–)
Foglalkozása
Iskolái Budapesti Corvinus Egyetem (–1950)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Berkesi András témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Szülei Berkesi Ernő és Kazinczi Erzsébet, zsidó értelmiségi család.[1]

1946-1950 között a Kereskedelmi Főiskola tanulója volt. 1946-1950 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem diákja volt.

Textilmunkásként, majd tisztviselőként dolgozott (1942-1945; Magyar Siemens Művek). 1945-1950 között a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályának (KATPOL), majd őrnagyi rangban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) katonai elhárítási osztályának vizsgálótisztje.


A tábornokok perében ő tartóztatta le Somogyi Imre vezérőrnagyot Janikovszky Béla parancsára.[2]

1950. szeptember 29-én letartóztatták, és elítélték szintén koncepciós perben, ám 1954-ben kiszabadult és rehabilitálták. 1956 októberének végén Kardos György 2-300 fős karhatalmi csapatának tagjaként a Belügyminisztérium József Attila utcai szárnyát védte a felkelők ellen. 1958–1962 között a Filmtudományi Intézet igazgatója volt.

1962–1964 között a Budapesti Filmstúdió dramaturgja volt. A forradalom után 1964–1976 között a Magvető Könyvkiadónál tevékenykedett.[3]

1976–1984 között az Elzett Művek kulturális tanácsadója volt. 1984-ben nyugdíjba vonult. 1987-től a Nagy Lajos Irodalmi Művészeti Társaság titkára, később elnökségi tagja volt.


MűveiSzerkesztés

Legelső, Októberi vihar című írása a Kádár-rendszert támogató propagandaműnek tekinthető. Első négy regénye a Zrínyi Katonai Kiadónál[4] jelent meg. Ezt követően a Magvető Könyvkiadó adta ki könyveit, melyek példányszáma: 4 941 000 volt.[5] Több regényéből készült filmes illetve színházi adaptáció.

  • Októberi vihar (1958)
  • Kopjások (1959)
  • Vihar után (1959)
  • FB-86 (1960)
  • Bunker (1960)
  • Magány (1961)
  • Játék a tisztességgel (1964)
  • Sellő a pecsétgyűrűn (1964)
  • Húszévesek (1965)
  • Három dráma Alcím: A kör bezárul/Villa Bécs mellett/Viszontlátásra, Harangvirág (1965 )
  • Pisztrángok és nagyhalak (1967)
  • Küszöbök (1969)
  • Alkonydomb (1970)
  • Akik nyáron is fáznak (1971)
  • A 13. ügynök (1972)
  • Siratófal (1973)
  • Hűség (1974)
  • Szól a kakas már – Hídavatás – Thomson kapitány (1975)
  • Megnyugvás és béke (1976)
  • Különös ősz (1977)
  • Kálvária (1977)
  • Fönn az emeleten (1979)
  • Ha az igazságra esküdtél… (1980)
  • Barátok (1982)
  • Az ezredes (1982)
  • Vallomás (1983)
  • Szerelem három tételben (1985)
  • Útlevél a pokolba (1986)
  • Az öt kódex titka (1987)
  • Szélcsend (1987)
  • A fekete mappa (1988)
  • A gyűrű (1990)
  • Mónika (1990)
  • A bosszú (1991)
  • Tűz a tanyán (1991)
  • A tanút meg kell ölni! (1992)
  • Bűnös vagy áldozat (1993)
  • A sors keze (1994)
  • A szenvedély csapdái (1995)
  • Vakvágányon (1996)
  • Aki az ördöggel cimborál (1997)
  • Hihetetlen történet (1998)
  • A zsoldos halála (2001)

DíjaiSzerkesztés

  • Petőfi-emlékérem (1948)
  • Magyar Népköztársasági Érdemérem aranyfokozata (1948, 1954)
  • Szabadság Érdemrend bronzfokozata (1957)
  • Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)
  • József Attila-díj (1959)
  • SZOT-díj (1965)
  • Jubileumi Emlékérem (1975)
  • A Munka Érdemrend aranyfokozata (1979)
  • Honvédelmi Emlékérem aranyfokozata (1979)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar Elektronikus Könyvtár/Kortárs magyar írók
  2. Ötvös István: A katonai főperek Magyarországon, A koncepció felépítése az 1949-50-dik évi törvénysértő katonai perekben; 2007 ELTE BTK [1]
  3. Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 687. o. ISBN 963-05-6821-7  
  4. Élet és Irodalom, 2013. május 3. Nyerges András: Bakafánt
  5. Élet és Irodalom, 2013. április 6. György Péter: Az ideológiai ponyva
  1. cgp: A magyar buborék - 78. rész. Gondola.hu, 2004. május 28. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés