Berki poszáta

madárfaj

A berki poszáta (Cettia cetti) madarak osztályába , ezen belül a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a berkiposzátafélék (Cettiidae) családba tartozó faj.[1][2]

Berki poszáta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Berkiposzátafélék (Cettiidae)
Nem: Cettia
Faj: C. cetti
Tudományos név
Cettia cetti
(Temminck, 1820)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Berki poszáta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Berki poszáta témájú médiaállományokat és Berki poszáta témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1820-ban, a Sylvia nembe Sylvia cetti néven.[3] Tudományos nevét Francesco Cetti olasz zoológusról kapta.

Alfajai szerkesztés

  • Cettia cetti cetti (Temminck, 1820) - (Európa, É-Afrika, Ny-Törökország): felül vörhenyesbarna, a mell-és testoldal vörhenyes árnyalatú.
  • Cettia cetti albiventris Severtzov, 1873 - (Kazahsztán, D-re a Transzkaszpikumig, Közép-Ázsia, É-és K-Irán): felül kissé szürkésbarnább, alul világosabb piszkosfehér, mint a törzsalak, és a test- illetve melloldal kevésbé vörhenyes árnyalatú; átlagosan kissé nagyobb.
  • Cettia cetti orientalis Tristram, 1867 - (Közép-Törökország., Közel-Kelet, Kaukázus, ÉNy-Irán): hasonló az albiventrishez, de olyan kis termetű, mint a törzsalak.
  • Cettia cetti sericea (Temminck, 1820)

Előfordulása szerkesztés

Európa déli részén, Észak-Afrikában és Ázsia nyugati részén költ. Kedveli a víz közeli bokros és mocsaras területeket, gyakran sűrű növényzetben költ. Az Európában és Észak–Afrikában költő példányok nagyrészt állandóak, de a költési időszak után a fiatalok északi irányba mozdulnak. A madarak egy része télre a költő terület déli szegélyére húzódik, a keményebb telek az egyébként nem vonuló példányokat is délebbre kényszerítik.

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon állandó, ritka fészkelő.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 13–14 centiméter, szárnyfesztávolsága 15–19 centiméter, testtömege 9–17 gramm.[4] Közepes méretű, meglehetősen zömök termetű poszáta. Szárnya rövid és erősen lekerekített, farka széles, nyaka meglehetősen rövid. Tollazata felülről egyöntetű vörösbarna, alulról piszkos szürkés-fehér, a testoldalon és a hason vörhenyes árnyalattal. Leginkább a cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) és a nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) egyedeivel téveszthető össze. Elkülönítő bélyegei az ezeknél hosszabb szemöldöksávja, illetve a fülfedők, a nyak és a melloldal halvány szürkés árnyalata. Legjobb bélyegei testformája és rövid kézevező túlnyúlása. A nemek és korok hasonlóak, de a hím szárnya általában hosszabb (ssp cetti 59–66 mm; ssp albiventris 64–73 mm).

Életmódja szerkesztés

Főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat, gilisztákat, csigákat, alkalmanként, főleg télen apró magvakat is fogyaszt. Élénk, aktív madár. Rendszerint megbújik a növényzetben, gyakran ugrál a földön vagy alacsonyan a bokrosokban. Ritkán települések közelében, sűrűn beültetett parkokban is előfordulhat. Éneke fémes zengő hangok váratlan és hangos kirobbanása („plitt!”, sorozatban ismételve kereplő „plir’r’r’r’r”).

Szaporodás szerkesztés

Évente egyszer, Ny- és D- Európában sokszor kétszer költ, a fészekalj pusztulásakor gyakori a pótköltés. Általában június közepén rakja le a tojásait a sűrű növényzetben nádszálakra, csalánra vagy bokrok ágaira rakott fészekbe. A 4-5 tojáson kizárólag a tojó kotlik, 16-17 napig. A tojó kirepülés után még 2-3 hétig eteti a fiatalokat, melyek csak újabb 15-20 nap után válnak önállóvá.

 
A tojásai

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  4. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés