Bernolák Nándor
Haraszti Bernolák Nándor (Radvány, 1880. október 2. – Budapest, 1951. augusztus 8.), a Bethlen-kormány népjóléti minisztere, magyar jogász, politikus, egyetemi tanár.
| Bernolák Nándor | |
 | |
| Magyarország népjóléti és munkaügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1921. április 14. – 1922. június 16. | |
| Előd | Benárd Ágost |
| Utód | Vass József |
| Született | 1880. október 8. Radvány |
| Elhunyt | 1951. augusztus 8. (70 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Párt | Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bernolák Nándor témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
szerkesztésA római katolikus nemesi származású haraszti Bernolák családnak a sarja. Apja haraszti Bernolák János (1827–1893), m. kir. pénzügyigazgatósági iroda-vezető, 1848-49-ik honvéd százados,[1] anyja Walter Karolin (1843–1912) volt.[2][3]
A gimnáziumot Besztercebányán végezte. Jogi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Kolozsvárott folytatta, de látogatta a nápolyi, torinói, római és párizsi egyetemeket is. 1905-ben bírósági szolgálatba lépett. 1908-ban tanárrá nevezték ki a kassai jogakadémián, 1913-tól pedig ítélőtáblai bíró volt Kassán. 1914-ben a debreceni egyetemen a büntetőjog és a bűnvádi eljárási jog tanára lett. A következő évben egyhangúlag az egyetem rektorává választották, amely tisztségében rendkívül aktív volt (pl. a Mensa Academica létrehozása, a debreceni University Extension megszervezése, a fiatalság önképzését és segélyezését szolgáló Egyetemi Kör életre hívása, stb.). Az 1920-22-i nemzetgyűlésen Debrecen képviselőjeként keresztény nemzeti programmal választották meg. Ő töltötte be az első Bethlen-kormányban a népjóléti és munkaügyi miniszter tisztségét 1921. április 14. és 1922. június 16. között. 1922-től ügyvédként praktizált és egyetemi magántanár volt.
Élénk tevékenységet fejtett ki a Magyar Jogászegyletben és a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportjában, több külföldi tudományos kongresszuson is részt vett.
Házassága és gyermekei
szerkesztésFelesége Antalffy-Zsíros Erzsébet (1886–Budapest, 1965. augusztus 8.) volt.[4]
- Bernolák Jenő, dr.
- Bernolák Erzsébet (1913–1985). Férje: verbói Szluha Benedek (1912–1946), huszár főhadnagy, gazdasági felügyelő. Gyermekük: Szuhay Balázs színész.
Emlékezete
szerkesztésSírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található (7/8-1-479).[5]
Főbb művei
szerkesztés- A semmisségi panasz (Bp., 1902)
- A büntető törvények és a büntető novella (Bp., 1908)
- A tévedés tana a büntetőjogban (Bp., 1911)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bernolák János
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bernolák Jánosné Walter Karolin
- ↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. B. BERNOLÁK JÁNOS
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bernolák Nándorné Antalffy-Zsíros Erzsébet
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyülési almanach 1920-1922, Budapest, 1921