Berzeviczy Albert (politikus)
Berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. június 7. – Budapest, 1936. március 22.) magyar politikus, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1905-től 1936-ig, 1923-tól 1936-ig a Kisfaludy Társaság hatodik elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke.
| Berzeviczy Albert | |
 | |
| Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1903. szeptember 3. – 1905. június 18. | |
| Előd | Wlassics Gyula |
| Utód | Lukács György |
| A képviselőház elnöke | |
| Hivatali idő 1910. június 30. – 1911. november 7. | |
| Előd | Gál Sándor |
| Utód | Návay Lajos |
| A Magyar Tudományos Akadémia 7. elnöke | |
| Hivatali idő 1905. november 27. – 1936. március 22. | |
| Előd | Eötvös Loránd |
| Utód | Habsburg József főherceg |
| Születési név | Berzeviczy Albert |
| Született |
1853. június 7. Berzevice |
| Elhunyt | 1936. március 22. (82 évesen) Budapest |
| Párt | Szabadelvű Párt (1881-1906), Nemzeti Társaskör (1906-1910), Nemzeti Munkapárt (1910-1918) |
| Szülei | Berzeviczy Tivadar, Szinyey-Merse Amália |
| Foglalkozás | történész, politikus |
| Iskolái | Eperjesi Jogakadémia Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berzeviczy Albert témájú médiaállományokat. | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Az ősrégi nemesi származású berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy család sarja. Édesapja berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Tivadar (1817–1889),[1] királyi tanácsos, királyi tanfelügyelő, édesanyja Szinyey-Merse Amália (1821–1888).[2] Az apai nagyszülei berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy József (1780–1819), sárosi főszolgabíró, földbirtokos, és kolosi és cseljei Kolosy Johanna (1787–1844) voltak.[3] Az anyai nagyszülei Szinyei Merse László (1789–1850), királyi udvari tanácsos, Sáros vármegye alispánja, követe, földbirtokos,[4] és liptószentiváni Szent-Ivány Anna (1790–1831) voltak.[5]
A gimnázium első osztályát 1862/1863-ban magántanulóként az eperjesi állami gimnáziumban, majd 1863-tól a 2. osztálytól a kisszebeni piaristáknál, 1866/1867-ben Lőcsén, végül 1867/1868-ban a budapesti piarista gimnáziumban végezte.[6] Jogi tanulmányait Kassán és Budapesten folytatta. A bírói államvizsgát 1874-ben tette le. 1877-ben államtudományi doktorátust szerzett. 1924-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktor lett.
1876-ban Sáros vármegye tiszteletbeli aljegyzőjének választották, 1877-ben első aljegyzője, 1878-ban tiszteletbeli főjegyzője, 1880-ban pedig főjegyzője. 1878-tól 1881-ig az eperjesi jogakadémián a politikatudomány, a közgazdaságtan és a jogtörténet tanára volt.
1881-ben Eperjes országgyűlési képviselőjének választották a Ház és a delegáció jegyzőjeként működött, majd 1884-ben újraválasztották. 1884 októberétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott mint miniszteri tanácsos, a felsőoktatást irányítva. 1885-ben Norvégiába utazott, ahol az egyetemi viszonyokat tanulmányozta. 1886 májusától címzetes államtitkár, 1887. június 10-e és 1894. június 9-e között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban közigazgatási államtitkárként működött, 1887 és 1892 között Lőcse város országgyűlési képviselője volt. 1892-től 1905-ig Budapest VIII. kerületét képviselte, majd 1894. június 1-jével megvált államtitkári rangjától a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban.
1895. január 21-e és 1895. június 2-a között a képviselőház második alelnöke, 1895. június 2-a és 1898. október 7-e között a képviselőház első alelnöke, 1903. november 3-a és 1905. június 18-a között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt az első Tisza-kormányban. 1910 és 1916 között Budapest II. kerületének volt országgyűlési képviselője.
1910. június 30-án a képviselőház elnökévé választották, ezt a tisztségét 1911. november 7-éig viselte, ekkor az obstrukció miatt lemondott. Pártja, a Szabadelvű Párt szétesése után ő is csatlakozott a Nemzeti Társaskörhöz, mely 1910-es párttá alakulását követően az ő javaslatára vette fel a Nemzeti Munkapárt nevet. 1917-ben bekerült a főrendiházba, ekkor képviselőségéről lemondott, majd 1927-ben az átalakult felsőházba került.
Politikai pályafutásán kívül jelentős a kultúra és a tudomány terén kifejtett működése. 1923 és 1936 között a Kisfaludy Társaság elnöke, 1932-től haláláig pedig a Magyar Pen Club elnöke volt. 1904. május 13-án a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává, 1904. december 11-én igazgatósági tagjává, majd 1905. november 27-én pedig elnökévé választották, mely tisztségét haláláig betöltötte. A bécsi és a berlini tudományos akadémia, valamint a nápolyi Accademia Pontaniana levelező tagja volt. Alapító elnöke volt az olasz-magyar kulturális kapcsolatokat ápoló Corvin Mátyás Tudományos Akadémiának, továbbá a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[7] Összesen 48 kiadvány szerzője és 3 társszerzője volt. Több mint 70 magyar, német, angol, olasz lapba írt. 1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült.
MűveiSzerkesztés
FolyóiratcikkekSzerkesztés
Irodalmi működését a Felvidék és Eperjesi Lapokban kezdte és a Fővárosi Lapokban és Magyar Bazárban (beszélyek) folytatta. Doktori értekezése: Rend és szabadság az igazgatásban (1877). Amikor a fővárosba tette át lakását, az Ellenőrbe és Nemzetbe irt vezércikkeket saját neve vagy B. A. jegyek alatt, amelyek közt különösen ismertté vált a gentryről írott. Értekezései és cikkei: Képzőművészet, költészet és zene (Figyelő 1874.), A menguszfalvi völgy (M. Kárpátegylet Évk. V. 1878.), Irók és műveik (Magyarország és Nagyvilág 1880.), A politika és a moral (Eperjesi evang. Gymn. Értesítője 1880. külön füzetben is megjelent), Pulszky Fer. Életem és korom ismertetése (Nemzet 1882, 104.). Nyilvános felolvasásokról és közművelődési egyletekről (Uo. 1883. 59. sz.), A nyilvános előadások és felolvasások történetéből (Uo. 1884. 61. 62. sz.), Egy német diplomata a forradalom alatt: Vitzthum gróf emlékiratai (Bud. Szemle 1886.), Uti naplómból (Orsz.-Világ 1888.); egyes utirajzok és közoktatásügyi kérdéseket tárgyazó czikkek a Nemzet különböző évfolyamaiban.
Országgyűlési beszédei a naplókban és politikai napilapokban jelentek meg.
Önállóan megjelent művekSzerkesztés
- Rend és szabadság az igazgatásban. Eperjes, 1877
- Közművelődésünk és a harmadik egyetem. Budapest, 1894
- La question de l'éducation physique. Párizs, 1894
- Itália : útirajzok és tanulmányok. Budapest, 1899
- A középső Felvidék szerepe tudományosságunk történetében. Budapest, 1901
- Beszédek és tanulmányok. Budapest, 1905
- A Cinquecento festészete és szobrászata. Budapest, 1906
- Gróf Széchenyi István. Budapest, 1907
- Régi emlékek 1853-1870. Bp, 1907. Online
- Beatrix királyné (1458-1508). Budapest, 1908 (Magyar Történeti Életrajzok)
- A cinquecento festészete, szobrászata és művészi ipara. Budapest, 1909
- Aragoniai Beatrix Magyar Királyné életére vonatkozó okiratok. Budapest, 1914 (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak, 39.)
- A tájképfestés a XVII. században. Budapest, 1910 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
- A természetfölötti elem Shakespeare színműveiben. Budapest, 1910
- Beatriz de Aragon, reina de Hungría. Madrid, 1910
- Béatrice d'Aragon, reine de Hongrie : 1457-1508. Budapest, 1911
- Voyageurs hongrois en Italie dans la première moitié du dernier siècle. Budapest, 1911
- Le surnaturel dans le théâtre de Shakespeare. Budapest, 1911
- Válogatott beszédek. Budapest, 1912
- Quel che s'impara dalla guerra. Róma, 1915
- Epilog a háborús előadásokhoz : a háború eddigi mérlege. Budapest, 1915
- A háború a képzőművészetekben. Budapest, 1916
- Der Kampf um die Wahrheit. Budapest, 1916
- Délen : útirajzok és tanulmányok. Budapest, 1917
- Ungarn : Land und Volk, Geschichte, Staatsrecht, Verwaltung und Rechtspflege, Landwirtschaft, Industrie und Handel, Schulwesen, Wissenschaftliches Leben, Literatur, Bildene Künste. Budapest, 1917
- I rapporti storici fra l'Italia e l'Ungheria. Róma, 1920
- Az absolutizmus kora Magyarországon : 1849-1865. Budapest, 1922
- Az ötvenes évekből : előadás. Budapest, 1923
- Nel centenario della nascita del Petőfi. Róma, 1923
- Itália : úti rajzok és tanulmányok : 1-2. köt.. Budapest, 1924
- Nel centenario della nascita di Maurizio Jókai. Róma, 1925
- Apponyi emlékkönyv. Szerk., Budapest, 1926
- Per la verita circa la storia dell'Ungheria. Róma, 1927
- Ungarn vor und nach dem Kriege. Berlin, 1927
- Örök béke és világjogrend, Budapest, 1929
- Alessandro Monti e la legione Italiana d'Ungheria, 1849 : coferenze e discorsi pronunciati a Budapest il 18 maggio 1929. Budapest, 1929
- A két Eötvös. Budapest, 1929
- Gli esuli ungheresi in Italia nella seconda meta del secolo XIX. Róma, 1932
- Az absolutismus kora Magyarországon, 1849-1865. Budapest, 1937
- Az élő és a halott multról s a jogi oktatás reformjáról. Budapest, 1946
- "Az ország belepusztul ebbe a háborúba". Berzeviczy Albert kiadatlan naplója, 1914–1920; sajtó alá rend., tan., jegyz. Gali Máté; Komp-Press, Kolozsvár, 2014
- Búcsú a Monarchiától. Berzeviczy Albert naplója, 1914–1920; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Gali Máté; Helikon, Bp., 2015
Nyomtatásban megjelent egyes beszédeiSzerkesztés
- Vetsey István emlékezete : Berzeviczy Albert emlékbeszéde a "Nemzeti tornaegylet" április 13-án tartott Vetsey-emlékünnepélyen. Budapest, 1901
- Horváth Boldizsár emlékezete. Budapest, 1903
- Emlékbeszéd Horánszky Nándor arczképének leleplezésénél. Budapest, 1903
- Serlegavató beszéd Gróf Tisza István emlékére. Budapest, 1924
- A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése egykori másodelnöke Kautz Gyula születésének századik évfordulója alkalmából 1929. november 25-én. Földes Bélával, Budapest, 1929
- A Berthelot Marcellin k. t. születésének századik évfordulója alkalmából a M. Tud. Akadémiában tartott elnöki megnyitóbeszéd és ünnepi előadások, Ilosvay Lajossal és Zemplén Gézával, Budapest, 1929
- A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi közülése 1930 május 11-én. Apponyi Alberttel, Budapest, 1930
- A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése gróf Széchenyi István Hitel című műve megjelenésének centenáriuma alkalmából 1930 március 24-én. Budapest, 1930
- A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése a Szent Imre-év alkalmából 1930. május 18-án, Budapest, 1930
- A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése Kazinczy Ferenc halálának századik évfordulója alkalmából 1931. október 18-án. Budapest, 1931
- Beatrice d'Aragona. Milánó, 1931
- A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése Baksay Sándor tiszteleti tag születésének századik évfordulója alkalmából 1932. május 30-án. Ravasz Lászlóval, Budapest, 1932
ForrásokSzerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 199–200. o.
- Cikk a Kultúra.hu honlapjáról
- Életrajza[halott link] a Magyar Nemzetgyűlési Almanach 1931–1936-ban
- Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010. [1]
- Jónás Károly-Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002, 155-159. oldal. Argumentum Kiadó, 2002
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Berzeviczky Tivadar
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Berzeviczky Tivadarné Szinyey-Merse Amália gyászjelentése
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Berzeviczy Józsefné Kolosy Johanna
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szinyei Merse László
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szinyei Merse Lászlóné Szent-Iványi Anna
- ↑ Csiffáry Gabriella, Magyar politikusok az iskolapadban, Budapest, 2021, 185.
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
IrodalomSzerkesztés
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 214. o. ISBN 963-05-6805-5
- Slovenský biografický slovník. I. 236.
- Encyklopédia Slovenska. I. 186.
- Prágai Magyar Hírlap 15/70, 3 (1936. március 24.)
További információkSzerkesztés
- Herczeg Ferenc: Emlékkönyv Berzeviczy Albert úrnak, a M. T. Akadémia elnökének, tiszteleti taggá választása harmincadik évfordulója alkalmából. Budapest, 1934
- https://web.archive.org/web/20170414081115/http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146 Hamza Gábor: Emlékezés Berzeviczy Albertre (1853-1936), a Magyar Tudományos Akadémia elnökére
- nagyhaboru.blog.hu
