Berzsenyi Károly
Egyházasmiklai Berzsenyi Károly (Sz.Udvarhely,[1] vagy Fogaras,[2] 1819. – Pest, Józsefváros, 1877. május 17.)[3] magyar színész, író.
| Berzsenyi Károly | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1819. ? |
| Elhunyt | 1877. május 17. (58 évesen) Pest |
| Származás | magyar |
| Házastársa | Szakonyi Adél |
| Gyermekei | Berzsenyi Margit |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1839- |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berzsenyi Károly témájú médiaállományokat. | |
Pályafutása
szerkesztésÉdesapja Berzsényi János császári és királyi főhadnagy volt.[4][5]
Színészi pályáját 1839-ben kezdte. Kedélyes szerepeket játszott, rendezőként is hírnévre tett szert vidéken, ahol 38 évig működött. 1857. október 9-én A bácsi című vígjátékban szerepelt a Nemzeti Színházban, később pedig a Cigányban és a Marianneban is játszott. 1877. május 17-én hunyt el a budapesti Szent Rókus kórházban tüdővészben.
Halála után Eőry Pordán Gusztáv búcsúztatta koporsójánál. Sírkövét 1878. november 2-án avatták fel.
Neje Szakonyi Adél (Szakonyi Etelka, 1834 körül – Pápa, 1893. november 14.)[6] színésznő volt, Szakonyi Lajos, pápai alispán leánya. Gyermekük Vágó Istvánné Berzsenyi Margit (1863-1951) drámai színésznő.
Színdarabjai
szerkesztés- Könnyelmű leány
- Két huszár egy baka
- Egy a mi népünkből
- Decsanszki, szerb király halála
- A borbély
- A házi kém
- Egy zsidó család
- Dr. Faust házisipkája (Utolsó műve).
Fontosabb szerepei
szerkesztés- Lóti (Benedix: A bácsi)
Működési adatai
szerkesztés- 1849: Gócs Ede
- 1850: Havi Mihály
- 1851–55: Latabár Endre
- 1856–57: Havi Mihály, Hegedűs Lajos
- 1857–58: Hegedűs Lajos
- 1858–60: Szabó József
- 1860: Reszler István
- 1861–66: Philippovics István
- 1866: Debrecen
- 1867: Károlyi György
- 1869: Miklósy György
- 1870–71: Szathmáry Károly, Miklósy György
- 1871: Szuper Károly
- 1873: Sztupa Andor
- 1874: Miklósy György
- 1876: Balassa Károly
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Halotti anyakönyv szerinti adat. Bizonytalan, hogy Székelyudvarhely vagy Szamosudvarhely, ugyanis a halotti bejegyezésében így, rövidítve szerepel.
- ↑ 1853-ban, új útlevele igénylésekor Berzsenyi Károly azt vallotta, hogy az erdélyi Fogarason született.
- ↑ Halálesete a Szent Rókus-kápolna római katolikus halotti anyakönyvének 737/1877. folyószáma.
- ↑ Született a Marosvásárhelyhez tartozó Gelécen.
- ↑ Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 1993. (Színháztörténeti könyvtár 29.) 95-96. old.
- ↑ Pápai evangélikus halotti anyakönyv, 1893. év.
Források
szerkesztés- Magyar színművészeti lexikon 183-184. old.
- Magyar színházművészeti lexikon
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
