Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között. Területe ma Románia része.
| Beszterce-Naszód vármegye | |||
| |||
| Központ | Beszterce | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 127 843 (1910)[1] | ||
| Nemzetiségek | 68,5% román, 20,0% német, 8,4% magyar (1910)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4 014 km2 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Beszterce-Naszód vármegye térképe | |||
 | |||
| Beszterce-Naszód vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beszterce-Naszód vármegye témájú médiaállományokat. | |||
FöldrajzSzerkesztés
Beszterce-Naszód vármegye területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontosabb folyója a Beszterce. Északról Máramaros vármegye, keletről Bukovina osztrák tartomány és Románia, délről Csík vármegye, Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye, míg nyugatról Szolnok-Doboka vármegye határolta.
TörténeteSzerkesztés
Beszterce-Naszód vármegye 1876-ban alakult Beszterce vidéke és Naszód vidéke, valamint Doboka vármegye és Belső-Szolnok vármegye egyes részeinek összevonásával.
1920-tól a vármegye Románia részévé vált. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye visszakerült Magyarországhoz, ekkor Budatelke és környéke is ide került, ami 1920 előtt Kolozs vármegye Nagysármási járásához tartoztak. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került.
A második világháború után újra Románia része lett. Jelenleg az egykori vármegye területének nagy része a romániai Beszterce-Naszód megye része, Kosna és Radnalajosfalva pedig Suceava megyéhez tartozik.
LakosságSzerkesztés
- A lakosság száma 1880-ban 95 017 volt.[1] Közülük 3 540 magyar (3,73%), 23 113 német (24,33%), 62 048 román (65,30%) anyanyelvű volt.[2]
1910-ben a vármegyének összesen 127 843 lakosa volt,[1] ebből:
KözigazgatásSzerkesztés
A 20. század elején a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Besenyői járás, székhelye Beszterce (rendezett tanácsú város)
- Jádi járás, székhelye Jád
- Naszódi járás, székhelye Naszód
- Óradnai járás, székhelye Óradna
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ a b c Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 64. o. ISBN 9632154193
- ↑ a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 13–14. o. ISBN 9632151046
ForrásokSzerkesztés
Bokor József (szerk.). Beszterce-Naszód, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X