Besztercebánya
Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica ⓘ, németül: Neusohl, latinul: Neosolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A Besztercebányai egyházmegye püspöki székvárosa. Besztercebányán és a környékén játszódik Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regénye.[2]
Besztercebánya (Banská Bystrica) | |||
Besztercebánya főtere (magyar neve: IV. Béla király tér) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Besztercebányai | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Ján Nosko | ||
Irányítószám |
| ||
Körzethívószám | 048 | ||
Forgalmi rendszám | BB | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 76 018 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 735,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 362 m | ||
Terület | 103,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 44′ 07″, k. h. 19° 08′ 43″48.735278°N 19.145278°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 07″, k. h. 19° 08′ 43″48.735278°N 19.145278°E | |||
Besztercebánya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Besztercebánya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésAz egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésA Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. A patak neve pedig a szláv „bystrica” (= gyors folyású patak) víznévből eredeztethető. Nevének utótagja ércbányáival kapcsolatos.
Története
szerkesztésMár a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. A várost németek alapították a 12. században[forrás?]. 1255-ben említik először „Byzterchebana” néven, amikor IV. Béla városi rangra emelte és a tatárjárásban elpusztított települést türingiai szászokkal telepítette be.
A legjelentősebb bányavárosok egyike. Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708. október 25-én foglalták vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította.
A 18. század végén Vályi András így ír róla (részletek): „BESZTERCZE BÁNYA. Novisolium, Neosolium, Neusohl, Banszka Bisztrice. Elegyes lakosú szabad Királyi Bánya Város, Zólyom Vármegyében, lakosai leg inkább katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körmötz Bányához három, Selymetzhez pedig négy mértföldnyire, egy kies völgységben, Garam hegye alatt; ’s vidékje Garam, és Besztertze vizek által nedvesíttetik. [...] A’ Város jelesen építtetetett, ’s Tollius azt írja felőle, hogy a’ Város közepén lévő piatzon, ’s üress helyen elférne Körmötz Bánya. Bővebb leírását lásd Bél Mátyásnál in notitia Hungariae novae. A’ Városnak négy kapui vagynak, ’s belső épűletei többnyire két emeletre, szép rendel intéztettek. A’ Püspöki Szentegyház előtt ékesíti a’ hoszszas üress helyet a’ Város közepén B. Szűz MÁRIÁNAK képe. A’ Várost pedig a’ Tornyok, és templomok, a’ Vár, és a’ Püspöki kastély, a’ Királyi Kamara ház, a’ Vármegye háza, Városháza, ’s több Uraságoknak, és lakosoknak házaik. [...]”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről (részletek): „Beszterczebánya (Neosolium, Neusohl, Banszka Bystricza), Zólyom vmgyében fekszik egy völgyben magas hegyektől körülvetetve, a Garan és Bisztra viz összefolyásánál, Körmöcztől 3, Selmeczhez 4, Pesthez 18, Kassához 26 mfd. távolságra. Mikor kezdették épitni, bizontalan, de IV. Béla alatt 1255-ben már királyi várossá lett. [...] Beszterczebánya jelenleg egy a magyarországi legszebb városok közül: mert nem csak környéke felette gyönyörü, a szüntelen egymást felváltó hegyek, völgyek, vizek, patakok, erdők, rétek, elszórt kastélyok, s hámorok, helységek, gyümölcsösök miatt: hanem a város maga is több szép épületekkel dicsekedhetvén, minden utazót kellemesen lepi meg. Nevezetesebb épületei: 1) A régi vár, mellyben van a kath. két paroch. szentegyház. 2) A káptalan székes egyháza. 3) és 4) Az evangelikusok szép izléssel épült templomai. 5) A nagy kiterjedésü püspöki kastély. 6) A kanonok urak lakháza, melly hajdan jesuiták Collegiuma volt. 7) Az igen pompás vármegyeháza. – 8) A városháza. 9) A bányász kamarai épület, roppant udvarral. 10) A polgári kórház s számos csinos privát épületek. Összesen 478 ház számláltatik, s ezekből 249 a belsővárosban, 229 pedig az öt külvárosban van. A belső városi piaczon fekvő házak circularisoknak (Ringhäuser), neveztetnek, s szabad pálinkafőzési s borkimérési joggal birnak. Nagy kényelmére szolgál a városnak azon csatorna, mellynek segedelmével egy órányi távolságról friss, egészséges forrásvizet kaphat; sőt illyen forrásokat a város melletti kertekben is találni, mellyek közül egynehány valóságos ásványos savanyu viz, s mind italra, mind fördésre használtatik. [...]”[4]
A 16. Besztercebányai Honvéd Gyalogezred előbb a galíciai frontra került, ahol parancsnokuk Hill Ferenc ezredes, már 1914 nyarának végén elesett.[5] Trianonig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt.
1928 decemberében angol, német és magyar nyelvű YMCA-könyvtár nyílt a városban. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés. A közeli, felgyújtott Kallós falu lakosságát a városba telepítették.
Városrészek
szerkesztés- Óváros (Staré Mesto)
- Szénégető (Uhlisko)
- Prednádražie
- Illésfalva (Iliaš)
- Foncsorda (Fončorda)
- Garamkirályfalva (Kráľová)
- Garamsálfalva (Šalková)
- Keremcse (Kremnička)
- Kisélesd (Kostiviarska)
- Majorfalva (Majer)
- Olmányfalva (Uľanka)
- Pallós (Podlavice)
- Radvány (Radvaň)
- Rakolc (Rakytovce)
- Rudló (Rudlová)
- Szakbény (Skubín)
- Szentjakabfalva (Jakub)
- Szénás (Senica)
- Zólyomszászfalu (Sásová)
Népessége
szerkesztés1880-ban 7159 lakosából 4342 szlovák és 1165 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 7485-en lakták, ebből 4229 szlovák és 1799 magyar anyanyelvű.
1900-ban 9264 lakosából 4852 szlovák és 3132 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 10 766-an lakták: 4388 szlovák és 5261 magyar anyanyelvű.
1921-ben 10 587-en lakták ebből 8222 csehszlovák és 870 magyar.
1930-ban 11 347 lakosából 9520 csehszlovák és 434 magyar volt.
1970-ben 45 736 lakosából 239 magyar és 44 248 szlovák volt.
1980-ban 66 412 lakosából 387 magyar és 64 111 szlovák volt.
1991-ben 85 030-an lakták, ebből 590 magyar és 81 770 szlovák.
2001-ben 83 056-an lakták: 446 magyar és 78 690 szlovák.
2011-ben 80 003 lakosából 300 magyar és 67 062 szlovák volt.
2021-ben 76018 lakosából 69996 (+324) szlovák, 606 cseh, 269 (+129) magyar (0,35%), 125 (+216) cigány, 104 orosz, 92 ukrán, 55 lengyel, 45 német, 37 (+87) ruszin, 31 vietnami, 23 morva, 22 kínai, 20 román, 16 bolgár, 16 olasz, 15 görög, 13 albán, 12 szerb, 12 zsidó, 9 horvát, 9 török, 8 angol, 7 osztrák, 6 francia, 4 iráni, 3 ír, 2 sziléziai, 1 koreai, 1 kanadai, 143 egyéb és 4316 ismeretlen nemzetiségű[6].
|
|
|
Nevezetességei
szerkesztés- Várnegyed. Várát, megerősített falait a 13. század második felében kezdték építeni.
- Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelt plébániatemploma. Korábban német templomként volt ismeretes. A várnegyed részeként épített, eredetileg román stílusú templom alapjait a 13. század második felében rakták le. Az évszázadok folyamán többször átépítették, bővítették. Az északi fekvésű, 1478-ban kialakított Szent Borbála-kápolna gótikus oltárát a bányászok védőszentje, valamint Lőcsei Pál mester táblaképei díszítik. Déli fekvésű Szent András és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnái szintén az 1470-es évek bővítéseinek eredményei. Ezen kápolnák Mária Magdolnát ábrázoló triptichonja és a bronzból készült keresztelőmedence még a kápolnaépítés korából származnak. Mindezen alkotásokat megóvták az 1761-es nagy tűzvész pusztításától, azonban a templombelső jelentős része megsemmisült, tetőszerkezete beomlott, a Lőcsei Pál mester által faragott főoltára is a lángok martalékává vált. A tűzvészt követően barokk stílusban építették át. Főoltárának Szűz Mária Mennybemenetelét és a Szentháromságot ábrázoló festményei Johann Lucas Kracker alkotásai.
- Városháza.
- Szent Erzsébet templom.
- Szent Kereszt templom. A szlovák templomként ismeretes templom az 1406-ban épített Szent Mihály-kápolna bővítése által keletkezett 1561-ben. Mai arculatát az 1761-es nagy tűzvészt követő átépítések folyamán nyerte el. Főoltárának domborművei Szűz Máriát és Mária Magdolnát ábrázolják. Reneszánsz keresztelője 1652-ből származik.
- Pap-bástya és Bányász-bástya.
- Több gótikus és reneszánsz stílusú polgárháza van.
- A katolikus gimnázium kertjében kuriózumnak számító, mintegy százéves, védett bodzafa található, melynek magassága eléri a 8 métert, törzsének kerülete 165 centiméter, koronájának átmérője 10 méter körüli.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született a 17. században Ascanius (Pannonius) Mihály (Haskonius Mihály) bölcsész, orvos.
- Itt született 1740. június 19-én Demeter Ferenc Xavér jezsuita pap.
- Itt született 1774. február 3-án Roykó János író.
- Itt született 1802 januárjában Szentiványi Károly főispán, országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke (1856. december 20. – 1869. április 22.).
- Itt született 1812. április 1-jén br. Prónay Gábor politikus, író.
- Itt született 1825-ben Bodorovszky Sámuel hivatalnok, ügyész, besztercebányai városi főjegyző, szlovák nemzeti kultúrmunkás.
- Itt született 1840. december 24-én Belházy Emil erdőmérnök.
- Itt született 1844-ben Schlott Gyula besztercebányai gimnáziumi tanár, eperjesi igazgató, francia-magyar szótáríró.[7]
- Itt született 1851. október 18-án Cserey Adolf botanikus és entomológus.
- Itt született 1855-ben Matisz János állami főgimnáziumi tanár.
- Itt született 1889-ben Podhradszky György újságíró, muzeológus, a Slovenské noviny főszerkesztője.
- Itt született 1893. január 8-án Hugyecz László Ede építészmérnök.
- Itt született 1893. március 9-én Jacobi Roland négyszeres világbajnok asztaliteniszező.
- Itt született 1905. augusztus 18-án Dabasi Schweng Lóránd közgazdász, gazdaságpolitikus.
- Itt született 1905-ben Biai Föglein István festőművész.
- Itt született 1915. augusztus 20-án Szokolszky István pedagógus, pedagógiai író.
- Itt született 1987-ben Marek Hamšík profi labdarúgó.
- Itt hunyt el 1708-ban Simonides János iskolarektor, evangélikus gályarab, utazó, író.[8]
- Itt hunyt el 1882-ben Balugyánszky József pap, szentszéki ülnök.
- Itt hunyt el 1904-ben Ralovich Lajos királyi főgimnáziumi tanár.
- Itt élt és itt hunyt el 1921. március 14-én Skuteczky Döme festő.
- Itt hunyt el 1933-ban Stollmann Andor polgári iskolai rajztanító, festőművész.
- Itt hunyt el 1933-ban Wachenhusen Antal tábornok, vadász, madármegfigyelő, preparátor.
- Itt hunyt el 1967-ben Flaché Gyula festő, író, publicista.
- Itt hunyt el 2009-ben Václav Hanuliak szlovák régész.
- Itt élt Csermely István (1862-1928) magyar fémkohómérnök, elektrokémikus, bányatanácsos
- Itt szolgált Fodor László (1855–1924) matematikus, pedagógus.
- Itt tanított 1885 és 1891 között Gerevich Emil matematikus, tanár.
- 1861−1876 közt a Királyi Katolikus Főgimnázium tanára, igazgatója volt Klamarik János pedagógus, a középiskolák közoktatási szakembere.
- Itt szolgált Scholcz Rezső (1832-1896) erdőmérnök, erdőigazgatóság-vezető, miniszteri tanácsos.
- Itt szolgált Tartzianus Pál evangélikus lelkész.
- Itt tanult Egyed Béla (1911-1990) orvos, sebész, egyetemi tanár.
- Itt tanult Geszti József (1878-1945) orvos.
- Itt tanult Loczka József (1855-1912) magyar ásványkémikus (mineralógus), a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának igazgató őre
- 1881–1882-ben itt járt polgári iskolába Božena Slančíková-Timrava szlovák írónő.
Lásd még: Radvány
Egészségügy
szerkesztés- 1100 ágyas kórházát 1981-ben adták át.
Nemzetközi kapcsolatok
szerkesztésA városban található Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének Besztercebányai Alkonzulátusa.[9]
Testvérvárosai
szerkesztésKépek
szerkesztés-
A város látképe
-
A város főtere
-
A belváros
-
A gótikus plébániatemplom keresztelőmedencéje. Bal oldalról a rózsaablak színes fénye világítja meg.
-
Légi felvétel 1
-
Légi felvétel 2
-
Légi felvétel 3
-
Légi felvétel 4
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ (2020. május 18.) „Szent Péter esernyője (regény)” (magyar nyelven). Wikipédia.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ nagyhaboru.blog.hu
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. ; Jozef Minárik 1981: Väznenie, vyslobodenie a putovanie Jána Simonidesa a jeho druha Tobiáša Masníka.
- ↑ Szlovákia - Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének Besztercebányai Alkonzulátusa, Besztercebánya (magyar nyelven). konzinfo.mfa.gov.hu. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
Források
szerkesztés- Jacobus Tollius 1700: Epistolae Itineraries. Franciscus Halma, Amszterdam
- Klamarik János 1872: A beszterczebányai kir. főgymnasium történetének vázlata. Magyar Tanügy
- 1885 Veľký požiar v Baňskej Bystrici roku 1761. Národné Noviny
- 1906 Úradné ustálenie cien remeselníckych výrobkov pre cechy baňskobistrické z r. 1704. In: Sbornik Museálnej slovenskej spoločnosti XI/2
- Peter Ratkoš 1950: Banskobystrické mediarske podniky za Bocskayho povstania. In: Historický sborník 8.
- Jozef Markov 1973: Odraz politických zápasov v obecnej správe Banskej Bystrice v 16.-19. storočí
- František Oslanský 1990: K sociálno-národnostným pomerom a feudálnemu pozemkovému vlastníctvu v Banskej Bystrici do konca 16. storočia. In: Banské mestá na Slovensku. Martin, 146-149.
- Július Alberty – Pavol Martuliak 2001: Banská Bystrica v znamení kalicha – história Zboru ev. a. v. cirkvi a evanjelického školstva v Banskej Bystrici do roku 1918. Banská Bystrica. ISBN 80-88945-43-7
- Endrődi Gábor 2003: Niektoré aspekty sochárstva v Banskej Bystrici a okolí na prelome 15. a 16. storočia. In: Dejiny slovenského výtvarného umenia – Gotika. Bratislava, 462–474.
- Emil Jurkovič 2005: Dejiny kráľovského mesta Banská Bystrica
- Endrődi Gábor 2006: Große Kunst "aus Hass und Neid". Überlegungen zu Bauarbeiten und zur Ausstattung der Neusohler Pfarrkirche um 1500. Acta Historiae Artium 47, 37–78.
- Vladimír Sklenka 2013: Osobnosti mesta Banská Bystrica. Banská Bystrica
- Igor Graus 2013: Banská Bystrica v 16. storočí
- Samu Levente – Ján Beljak 2013: Újabb kora középkori kerámialeletek a Közép-Garam-vidékről
- Štefánik, Martin a kol. 2017: Stredoveké mesto a jeho obyvatelia
- Vošková, Katarína 2017 (ed.): Kostol sv. Kataríny v Banskej Štiavnici – Klenot neskorej gotiky na Slovensku
- Marcel Pecník – Vladimíra Luptáková a kol. 2018: Rakytovce – Rakytovec mesto, sedem ulíc jesto
- Hodásová, B. 2019: „Opus pulchrum“. Pôsobenie Spoločnosti Ježišovej v Banskej Bystrici (1648 –1773) v kontexte umeleckých objednávok pre tamojšiu komunitu. Acta Historica Neosoliensia XXII/2.
- Monostori Tibor 2020: A besztercebányai réz a spanyol Habsburg és portugál globális hadiipar, kereskedelem és pénzügypolitika szolgálatában. Egy dinasztia gazdasági érdekközössége a XVI-XVII. században. FONS – Forráskutatás és Történeti Segédtudományok 27/1, 33–60.
- Banská Bystrica perla Slovenska.
- Samu, Levente – Beljak, Ján: Újabb kora középkori kerámialeletek a Közép-Garam-vidékről
- Veľká vojna v malom meste – Banská Bystrica v období prvej svetovej vojny 1914-1918
További információk
szerkesztés- magyarul
- Besztercebánya város hivatalos honlapja
- Besztercebánya erődítményei (szlovák nyelvű képes leírás)
- Besztercebánya.lap.hu – linkgyűjtemény
- Település infó
- Besztercebánya a térképen
- E-obce
- Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata; Athenaeum Ny., Bp., 1874
- Ipolyi Arnold: A beszterczebányai egyházi műemlékek története és helyreállitása; MTA, Bp., 1878
- Tilles Béla: A Besztercebányai Takarékpénztár ötven éves története. 1845–1895; Machold Ny., Besztercebánya, 1895
- Jurkovich Emil: A besztercebányai kir. kath. főgymnásium története; Singer-Sonnenfeld Ny., Besztercebánya, 1895
- Jurkovich Emil: Besztercebánya az 1848-49. évi szabadságharc idején; Hungária Ny., Besztercebánya, 1898
- Jurkovich Emil: Beszterczebánya és vidékének kalauza; Hungária Ny., Besztercebánya, 1902
- Jurkovich Emil: II. Rákóczi Ferenc szabadságharcza és Beszterczebánya; Machold Ny., Besztercebánya, 1903
- Besztercebánya sz. kir. és bányaváros szervezeti szabályrendelete; Hungária Ny., Besztercebánya, 1905
- Divald Kornél: A Besztercebányai Múzeum kalauza; Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége, Bp., 1909
- Besztercebánya és vidéke turistakalauza; Magyarországi Kárpátegyesület Zólyom-megyei Osztálya, Besztercebánya, 1914
- Hans Dernschwam: Erdély, Besztercebánya, törökországi útinapló; ford., bev. Tardy Lajos, jegyz. Dávid Géza, Tardy Lajos; Európa, Bp., 1984 (Bibliotheca historica)
- Viliam Čičaj: Bányavárosi könyvkultúra a XVI-XVIII. században. Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya; ford. Awtala Zsuzsa; Scriptum, Szeged, 1993 (Olvasmánytörténeti dolgozatok)
- Alica Kurhajcová: Nyilvános ünnepségek és történelmi emlékezet Magyarországon, 1867–1914. Besztercebánya, Zólyom, Losonc és Rimaszombat példáján; ford. Avar Hajnalka; Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, Békéscsaba, 2018 (Kor/ridor könyvek)
- Izsó István: Thurzó-Fugger krónika. A "besztercebányai rézvállalat" története; Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, Rudabánya, 2020