Wikipédia

Besztercebánya

város Szlovákiában

Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica  kiejtése✩, németül: Neusohl, latinul: Neosolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A Besztercebányai egyházmegye püspöki székvárosa. Besztercebányán és a környékén játszódik Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regénye.[2]

Besztercebánya (Banská Bystrica)
Besztercebánya főtere (magyar neve: IV. Béla király tér)
Besztercebánya főtere (magyar neve: IV. Béla király tér)
Besztercebánya címere
Besztercebánya címere		 Besztercebánya zászlaja
Besztercebánya zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rang város
Polgármester Ján Nosko
Irányítószám
  • 974 01
  • 974 04
  • 974 05
  • 974 09
  • 974 11
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség76 018 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség735,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság362 m
Terület103,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Besztercebánya (Szlovákia)
Besztercebánya
Besztercebánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 07″, k. h. 19° 08′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 07″, k. h. 19° 08′ 43″
Besztercebánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Besztercebánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése Szerkesztés

Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik.

Nevének eredete Szerkesztés

A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. A patak neve pedig a szláv „bystrica” (= gyors folyású patak) víznévből eredeztethető. Nevének utótagja ércbányáival kapcsolatos.

Története Szerkesztés

Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. A várost németek alapították a 12. században[forrás?]. 1255-ben említik először „Byzterchebana” néven, amikor IV. Béla városi rangra emelte és a tatárjárásban elpusztított települést türingiai szászokkal telepítette be.

 
Végelbocsátó-levél 1890, Magyar királyi bestercebányai 16. honvéd gyalog ezred

A legjelentősebb bányavárosok egyike. Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708. október 25-én foglalták vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította.

A 18. század végén Vályi András így ír róla (részletek): „BESZTERCZE BÁNYA. Novisolium, Neosolium, Neusohl, Banszka Bisztrice. Elegyes lakosú szabad Királyi Bánya Város, Zólyom Vármegyében, lakosai leg inkább katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körmötz Bányához három, Selymetzhez pedig négy mértföldnyire, egy kies völgységben, Garam hegye alatt; ’s vidékje Garam, és Besztertze vizek által nedvesíttetik. [...] A’ Város jelesen építtetetett, ’s Tollius azt írja felőle, hogy a’ Város közepén lévő piatzon, ’s üress helyen elférne Körmötz Bánya. Bővebb leírását lásd Bél Mátyásnál in notitia Hungariae novae. A’ Városnak négy kapui vagynak, ’s belső épűletei többnyire két emeletre, szép rendel intéztettek. A’ Püspöki Szentegyház előtt ékesíti a’ hoszszas üress helyet a’ Város közepén B. Szűz MÁRIÁNAK képe. A’ Várost pedig a’ Tornyok, és templomok, a’ Vár, és a’ Püspöki kastély, a’ Királyi Kamara ház, a’ Vármegye háza, Városháza, ’s több Uraságoknak, és lakosoknak házaik. [...]”[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről (részletek): „Beszterczebánya (Neosolium, Neusohl, Banszka Bystricza), Zólyom vmgyében fekszik egy völgyben magas hegyektől körülvetetve, a Garan és Bisztra viz összefolyásánál, Körmöcztől 3, Selmeczhez 4, Pesthez 18, Kassához 26 mfd. távolságra. Mikor kezdették épitni, bizontalan, de IV. Béla alatt 1255-ben már királyi várossá lett. [...] Beszterczebánya jelenleg egy a magyarországi legszebb városok közül: mert nem csak környéke felette gyönyörü, a szüntelen egymást felváltó hegyek, völgyek, vizek, patakok, erdők, rétek, elszórt kastélyok, s hámorok, helységek, gyümölcsösök miatt: hanem a város maga is több szép épületekkel dicsekedhetvén, minden utazót kellemesen lepi meg. Nevezetesebb épületei: 1) A régi vár, mellyben van a kath. két paroch. szentegyház. 2) A káptalan székes egyháza. 3) és 4) Az evangelikusok szép izléssel épült templomai. 5) A nagy kiterjedésü püspöki kastély. 6) A kanonok urak lakháza, melly hajdan jesuiták Collegiuma volt. 7) Az igen pompás vármegyeháza. – 8) A városháza. 9) A bányász kamarai épület, roppant udvarral. 10) A polgári kórház s számos csinos privát épületek. Összesen 478 ház számláltatik, s ezekből 249 a belsővárosban, 229 pedig az öt külvárosban van. A belső városi piaczon fekvő házak circularisoknak (Ringhäuser), neveztetnek, s szabad pálinkafőzési s borkimérési joggal birnak. Nagy kényelmére szolgál a városnak azon csatorna, mellynek segedelmével egy órányi távolságról friss, egészséges forrásvizet kaphat; sőt illyen forrásokat a város melletti kertekben is találni, mellyek közül egynehány valóságos ásványos savanyu viz, s mind italra, mind fördésre használtatik. [...]”[4]

Trianonig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt.

1928 decemberében angol, német és magyar nyelvű YMCA-könyvtár nyílt a városban. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés. A közeli, felgyújtott Kallós falu lakosságát a városba telepítették.

Városrészek Szerkesztés

Népessége Szerkesztés

1880-ban 7159 lakosából 4342 szlovák és 1165 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 7485-en lakták, ebből 4229 szlovák és 1799 magyar anyanyelvű.

1900-ban 9264 lakosából 4852 szlovák és 3132 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 10 766-an lakták: 4388 szlovák és 5261 magyar anyanyelvű.

1921-ben 10 587-en lakták ebből 8222 csehszlovák és 870 magyar.

1930-ban 11 347 lakosából 9520 csehszlovák és 434 magyar volt.

1970-ben 45 736 lakosából 239 magyar és 44 248 szlovák volt.

1980-ban 66 412 lakosából 387 magyar és 64 111 szlovák volt.

1991-ben 85 030-an lakták, ebből 590 magyar és 81 770 szlovák.

2001-ben 83 056-an lakták: 446 magyar és 78 690 szlovák.

2011-ben 80 003 lakosából 300 magyar és 67 062 szlovák volt.

2021-ben 76018 lakosából 69996 (+324) szlovák, 606 cseh, 269 (+129) magyar (0,35%), 125 (+216) cigány, 104 orosz, 92 ukrán, 55 lengyel, 45 német, 37 (+87) ruszin, 31 vietnami, 23 morva, 22 kínai, 20 román, 16 bolgár, 16 olasz, 15 görög, 13 albán, 12 szerb, 12 zsidó, 9 horvát, 9 török, 8 angol, 7 osztrák, 6 francia, 4 iráni, 3 ír, 2 sziléziai, 1 koreai, 1 kanadai, 143 egyéb és 4316 ismeretlen nemzetiségű[5].

Besztercebánya lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
4388 fő (41%)
magyar
5261 fő (49%)
roma
20 fő (0%)
ruszin
94 fő (1%)
német
879 fő (8%)
horvát
6 fő (0%)
szerb
7 fő (0%)
egyéb
121 fő (1%)
*1910. évi népszámlálási adatok[1]
Besztercebánya lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
78 690 fő (95%)
magyar
446 fő (1%)
roma
452 fő (1%)
cseh
1154 fő (1%)
morva
70 fő (0%)
ruszin
37 fő (0%)
ukrán
44 fő (0%)
német
53 fő (0%)
lengyel
42 fő (0%)
szerb
21 fő (0%)
orosz
68 fő (0%)
bolgár
21 fő (0%)
zsidó
1 fő (0%)
egyéb
105 fő (0%)
nem kiderített
1833 fő (2%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Besztercebánya lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
67 062 fő (84%)
magyar
300 fő (0%)
roma
445 fő (1%)
cseh
671 fő (1%)
morva
83 fő (0%)
ruszin
42 fő (0%)
ukrán
36 fő (0%)
német
61 fő (0%)
lengyel
44 fő (0%)
szerb
16 fő (0%)
orosz
73 fő (0%)
bolgár
13 fő (0%)
zsidó
11 fő (0%)
egyéb
148 fő (0%)
nem kiderített
10 975 fő (14%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Nevezetességei Szerkesztés

 
Az óratorony
  • Várnegyed. Várát, megerősített falait a 13. század második felében kezdték építeni.
  • Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelt plébániatemploma. Korábban német templomként volt ismeretes. A várnegyed részeként épített, eredetileg román stílusú templom alapjait a 13. század második felében rakták le. Az évszázadok folyamán többször átépítették, bővítették. Az északi fekvésű, 1478-ban kialakított Szent Borbála-kápolna gótikus oltárát a bányászok védőszentje, valamint Lőcsei Pál mester táblaképei díszítik. Déli fekvésű Szent András és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnái szintén az 1470-es évek bővítéseinek eredményei. Ezen kápolnák Mária Magdolnát ábrázoló triptichonja és a bronzból készült keresztelőmedence még a kápolnaépítés korából származnak. Mindezen alkotásokat megóvták az 1761-es nagy tűzvész pusztításától, azonban a templombelső jelentős része megsemmisült, tetőszerkezete beomlott, a Lőcsei Pál mester által faragott főoltára is a lángok martalékává vált. A tűzvészt követően barokk stílusban építették át. Főoltárának Szűz Mária Mennybemenetelét és a Szentháromságot ábrázoló festményei Johann Lucas Kracker alkotásai.
  • Városháza.
  • Szent Erzsébet templom.
  • Szent Kereszt templom. A szlovák templomként ismeretes templom az 1406-ban épített Szent Mihály-kápolna bővítése által keletkezett 1561-ben. Mai arculatát az 1761-es nagy tűzvészt követő átépítések folyamán nyerte el. Főoltárának domborművei Szűz Máriát és Mária Magdolnát ábrázolják. Reneszánsz keresztelője 1652-ből származik.
  • Pap-bástya és Bányász-bástya.
  • Több gótikus és reneszánsz stílusú polgárháza van.
  • A katolikus gimnázium kertjében kuriózumnak számító, mintegy százéves, védett bodzafa található, melynek magassága eléri a 8 métert, törzsének kerülete 165 centiméter, koronájának átmérője 10 méter körüli.

Neves személyek Szerkesztés

Lásd még: Radvány

Egészségügy Szerkesztés

  • 1100 ágyas kórházát 1981-ben adták át.

Testvérvárosai Szerkesztés

Képek Szerkesztés

  •  

    A város látképe

  •  

    A város főtere

  •  

    A belváros

  •  

    A gótikus plébániatemplom keresztelőmedencéje. Bal oldalról a rózsaablak színes fénye világítja meg.

  •  

    Légi felvétel 1

  •  

    Légi felvétel 2

  •  

    Légi felvétel 3

  •  

    Légi felvétel 4

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census
  2. ↑ (2020. május 18.) „Szent Péter esernyője (regény)” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  3. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  6. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  7. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  ; Jozef Minárik 1981: Väznenie, vyslobodenie a putovanie Jána Simonidesa a jeho druha Tobiáša Masníka.

Források Szerkesztés

  • Jacobus Tollius 1700: Epistolae Itineraries. Franciscus Halma, Amszterdam
  • Klamarik János 1872: A beszterczebányai kir. főgymnasium történetének vázlata. Magyar Tanügy
  • 1885 Veľký požiar v Baňskej Bystrici roku 1761. Národné Noviny
  • Peter Ratkoš 1950: Banskobystrické mediarske podniky za Bocskayho povstania. In: Historický sborník 8.
  • Jozef Markov 1973: Odraz politických zápasov v obecnej správe Banskej Bystrice v 16.-19. storočí
  • František Oslanský 1990: K sociálno-národnostným pomerom a feudálnemu pozemkovému vlastníctvu v Banskej Bystrici do konca 16. storočia. In: Banské mestá na Slovensku. Martin, 146-149.
  • Július Alberty – Pavol Martuliak 2001: Banská Bystrica v znamení kalicha – história Zboru ev. a. v. cirkvi a evanjelického školstva v Banskej Bystrici do roku 1918. Banská Bystrica. ISBN 80-88945-43-7
  • Endrődi Gábor 2003: Niektoré aspekty sochárstva v Banskej Bystrici a okolí na prelome 15. a 16. storočia. In: Dejiny slovenského výtvarného umenia – Gotika. Bratislava, 462–474.
  • Emil Jurkovič 2005: Dejiny kráľovského mesta Banská Bystrica
  • Endrődi Gábor 2006: Große Kunst "aus Hass und Neid". Überlegungen zu Bauarbeiten und zur Ausstattung der Neusohler Pfarrkirche um 1500. Acta Historiae Artium 47, 37–78.
  • Vladimír Sklenka 2013: Osobnosti mesta Banská Bystrica. Banská Bystrica
  • Igor Graus 2013: Banská Bystrica v 16. storočí
  • Samu Levente – Ján Beljak 2013: Újabb kora középkori kerámialeletek a Közép-Garam-vidékről
  • Štefánik, Martin a kol. 2017: Stredoveké mesto a jeho obyvatelia
  • Vošková, Katarína 2017 (ed.): Kostol sv. Kataríny v Banskej Štiavnici – Klenot neskorej gotiky na Slovensku
  • Marcel Pecník – Vladimíra Luptáková a kol. 2018: Rakytovce – Rakytovec mesto, sedem ulíc jesto
  • Hodásová, B. 2019: „Opus pulchrum“. Pôsobenie Spoločnosti Ježišovej v Banskej Bystrici (1648 –1773) v kontexte umeleckých objednávok pre tamojšiu komunitu. Acta Historica Neosoliensia XXII/2.
  • Monostori Tibor 2020: A besztercebányai réz a spanyol Habsburg és portugál globális hadiipar, kereskedelem és pénzügypolitika szolgálatában. Egy dinasztia gazdasági érdekközössége a XVI-XVII. században. FONS – Forráskutatás és Történeti Segédtudományok 27/1, 33–60.
  • Banská Bystrica perla Slovenska.
  • Samu, Levente – Beljak, Ján: Újabb kora középkori kerámialeletek a Közép-Garam-vidékről
  • Veľká vojna v malom meste – Banská Bystrica v období prvej svetovej vojny 1914-1918

További információk Szerkesztés

  • magyarul
  • Besztercebánya város hivatalos honlapja
  • Besztercebánya erődítményei (szlovák nyelvű képes leírás)
  • Besztercebánya.lap.hu – linkgyűjtemény
  • Település infó
  • Besztercebánya a térképen
  • E-obce
  • Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata; Athenaeum Ny., Bp., 1874
  • Ipolyi Arnold: A beszterczebányai egyházi műemlékek története és helyreállitása; MTA, Bp., 1878
  • Tilles Béla: A Besztercebányai Takarékpénztár ötven éves története. 1845–1895; Machold Ny., Besztercebánya, 1895
  • Jurkovich Emil: A besztercebányai kir. kath. főgymnásium története; Singer-Sonnenfeld Ny., Besztercebánya, 1895
  • Jurkovich Emil: Besztercebánya az 1848-49. évi szabadságharc idején; Hungária Ny., Besztercebánya, 1898
  • Jurkovich Emil: Beszterczebánya és vidékének kalauza; Hungária Ny., Besztercebánya, 1902
  • Jurkovich Emil: II. Rákóczi Ferenc szabadságharcza és Beszterczebánya; Machold Ny., Besztercebánya, 1903
  • Besztercebánya sz. kir. és bányaváros szervezeti szabályrendelete; Hungária Ny., Besztercebánya, 1905
  • Divald Kornél: A Besztercebányai Múzeum kalauza; Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége, Bp., 1909
  • Besztercebánya és vidéke turistakalauza; Magyarországi Kárpátegyesület Zólyom-megyei Osztálya, Besztercebánya, 1914
  • Hans Dernschwam: Erdély, Besztercebánya, törökországi útinapló; ford., bev. Tardy Lajos, jegyz. Dávid Géza, Tardy Lajos; Európa, Bp., 1984 (Bibliotheca historica)
  • Viliam Čičaj: Bányavárosi könyvkultúra a XVI-XVIII. században. Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya; ford. Awtala Zsuzsa; Scriptum, Szeged, 1993 (Olvasmánytörténeti dolgozatok)
  • Alica Kurhajcová: Nyilvános ünnepségek és történelmi emlékezet Magyarországon, 1867–1914. Besztercebánya, Zólyom, Losonc és Rimaszombat példáján; ford. Avar Hajnalka; Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, Békéscsaba, 2018 (Kor/ridor könyvek)
  • Izsó István: Thurzó-Fugger krónika. A "besztercebányai rézvállalat" története; Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, Rudabánya, 2020
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Besztercebánya&oldid=26312960”