Besztercebánya
Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica 
kiejtése✩ németül: Neusohl, latinul: Neosolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A Besztercebányai egyházmegye püspöki székvárosa. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye; 1920-ig Magyarország része volt, vármegyeszékhely. Besztercebányán és annak környékén játszódik Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című könyv.[2]
| Besztercebánya (Banská Bystrica) | |||
 | |||
| Besztercebánya főtere (magyar neve: IV. Béla király tér) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Besztercebányai | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Ján Nosko | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BB | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 78 327 fő (2018. dec. 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 757,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 362 m | ||
| Terület | 103,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Besztercebánya
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 48° 44′ 07″, k. h. 19° 08′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 07″, k. h. 19° 08′ 43″ | |||
| Besztercebánya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Besztercebánya témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
FekvéseSzerkesztés
Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik.
Nevének eredeteSzerkesztés
A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. A patak neve pedig a szláv ’’bystrica’’ (= gyors folyású patak) víznévből eredeztethető. Nevének utótagja ércbányáival kapcsolatos.
TörténeteSzerkesztés
Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. A várost a németek alapították a 12. században[forrás?]. 1255-ben említik először ’’Byzterchebana’’ néven, amikor IV. Bélától városi rangra emelte és a tatárjárásban elpusztított települést türingiai szászokkal telepítette be.
A legjelentősebb bányavárosok egyike. Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708. október 25-én foglalták vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította.
A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt. 1928. decemberében angol, német és magyar nyelvű YMCA könyvtár nyílt a városban.
1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés. A közeli, felgyújtott Kallós falu lakosságát a városba telepítették.
VárosrészekSzerkesztés
- Óváros (Staré Mesto),
- Szénégető (Uhlisko),
- Prednádražie,
- Garamsálfalva (Šalková),
- Szénás (Senica),
- Majorfalva (Majer),
- Garamkirályfalva (Kráľová),
- Illésfalva (Iliaš),
- Keremcse (Kremnička),
- Rakolc (Rakytovce),
- Radvány (Radvaň),
- Foncsorda (Fončorda),
- Pallós (Podlavice),
- Szakbény (Skubín),
- Zólyomszászfalu (Sásová),
- Rudló (Rudlová),
- Olmányfalva (Uľanka),
- Szentjakabfalva (Jakub),
- Kisélesd (Kostiviarska).
NépességeSzerkesztés
1880-ban 7159 lakosából 4342 szlovák és 1165 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 7485 lakosából 4229 szlovák és 1799 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 9264 lakosából 4852 szlovák és 3132 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 10766 lakosából 4388 szlovák és 5261 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 10587 lakosából 8222 csehszlovák és 870 magyar volt.
1930-ban 11347 lakosából 9520 csehszlovák és 434 magyar volt.
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NevezetességeiSzerkesztés
- Várnegyed. Várát, megerősített falait a 13. század második felében kezdték építeni.
- Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelt plébániatemplom. Korábban német templomként volt ismeretes. A várnegyed részeként épített, eredetileg román stílusú templom alapjait a 13. század második felében rakták le. Az évszázadok folyamán többször átépítették, bővítették. Az északi fekvésű, 1478-ban kialakított Szent Borbála gótikus kápolna oltárát a bányászok védőszentje, valamint Lőcsei Pál mester táblaképei díszítik. Déli fekvésű Szent András és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnái szintén az 1470-es évek bővítéseinek eredményei. Ezen kápolnák Mária Magdolnát ábrázoló triptichonja és a bronzból készült keresztelőmedence még a kápolnaépítés korából származnak. Mindezen alkotásokat megóvták az 1761-es nagy tűzvész pusztításától, azonban a templombelső jelentős része megsemmisült, tetőszerkezete beomlott, a Lőcsei Pál mester által faragott főoltára is a lángok martalékává vált. A tűzvészt követően barokk stílusban építették át. Főoltárának Szűz Mária Mennybemenetelét és a Szentháromságot ábrázoló festményei Johann Lucas Kracker alkotásai.
- Városháza.
- Szent Erzsébet templom.
- Szent Kereszt templom. A szlovák templomként ismeretes templom az 1406-ban épített Szent Mihály-kápolna bővítése által keletkezett 1561-ben. Mai arculatát az 1761-es nagy tűzvészt követő átépítések folyamán vette fel. Főoltárának domborművei Szűz Máriát és Mária Magdolnát ábrázolják. Reneszánsz keresztelője 1652-ből származik.
- Pap-bástya és Bányász-bástya.
- Több gótikus és reneszánsz stílusú polgárháza van.
- A katolikus gimnázium kertjében kuriózumnak számító, mintegy százéves, védett bodzafa található, melynek magassága eléri a 8 métert, törzsének kerülete 165 centiméter, koronájának átmérője 10 méter körüli.
Neves személyekSzerkesztés
- Itt született a 17. században Ascanius (Pannonius) Mihály (Haskonius Mihály) bölcsész, orvos.
- Itt született 1774. február 3-án Roykó János író.
- Itt született 1802. januárban Szentiványi Károly főispán, országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke (1856. december 20. – 1869. április 22.).
- Itt született 1812. április 1-jén br. Prónay Gábor politikus, író.
- Itt született 1825-ben Bodorovszky Sámuel hivatalnok, ügyész, besztercebányai városi főjegyző, szlovák nemzeti kultúrmunkás.
- Itt született 1840. december 24-én Belházy Emil erdőmérnök,
- Itt született 1851. október 18-án Cserey Adolf botanikus és entomológus.
- Itt született 1893. január 8-án Hugyecz László Ede építészmérnök.
- Itt született 1893. március 9-én Jacobi Roland négyszeres világbajnok asztaliteniszező.
- Itt született 1905. augusztus 18-án Dabasi Schweng Lóránd közgazdász, gazdaságpolitikus.
- Itt született 1915. augusztus 20-án Szokolszky István pedagógus, pedagógiai író.
- Itt élt és itt halt meg 1921. március 14-én Skuteczky Döme festő.
- 1881–1882-ben itt járt polgári iskolába Božena Slančíková-Timrava szlovák írónő.
- 1861−1876 közt a Királyi Katholikus Főgimnázium tanára, igazgatója volt Klamarik János pedagógus, a középiskolák közoktatási szakembere.
- Itt hunyt el 2009-ben Václav Hanuliak szlovák régész.
- Itt született 1987-ben Marek Hamšík profi labdarúgó.
- Itt szolgált Tartzianus Pál evangélikus lelkész.
- Itt halt meg 1882-ben Balugyánszky József pap, szentszéki ülnök.
Lásd még: Radvány
EgészségügySzerkesztés
- 1100 ágyas kórházát 1981-ben adták át.
TestvérvárosaiSzerkesztés
KépekSzerkesztés
A város látképe
A város főtere
A belváros
A gótikus plébániatemplom keresztelőmedencéje. Bal oldalról a rózsaablak színes fénye világítja meg.
Légi felvétel 1
Légi felvétel 2
Légi felvétel 3
Légi felvétel 4
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://slovak.statistics.sk/wps/portal/ext/themes/demography/population/indicators/, 2019. december 13.
- ↑ (2020. május 18.) „Szent Péter esernyője (regény)” (hu nyelven). Wikipédia.
ForrásokSzerkesztés
- Klamarik János 1872: A beszterczebányai kir. főgymnasium történetének vázlata. Magyar Tanügy.
- Jozef Markov 1973: Odraz politických zápasov v obecnej správe Banskej Bystrice v 16.-19. storočí.
- František Oslanský 1990: K sociálno-národnostným pomerom a feudálnemu pozemkovému vlastníctvu v Banskej Bystrici do konca 16. storočia. In: Banské mestá na Slovensku. Martin, 146-149.
- Július Alberty - Pavol Martuliak 2001: Banská Bystrica v znamení kalicha - história Zboru ev. a. v. cirkvi a evanjelického školstva v Banskej Bystrici do roku 1918. Banská Bystrica. ISBN 80-88945-43-7
- Endrődi Gábor 2003: Niektoré aspekty sochárstva v Banskej Bystrici a okolí na prelome 15. a 16. storočia. In: Dejiny slovenského výtvarného umenia – Gotika. Bratislava, 462–474.
- Emil Jurkovič 2005: Dejiny kráľovského mesta Banská Bystrica
- Endrődi Gábor 2006: Große Kunst "aus Hass und Neid". Überlegungen zu Bauarbeiten und zur Ausstattung der Neusohler Pfarrkirche um 1500. Acta Historiae Artium 47, 37–78.
- Vladimír Sklenka 2013: Osobnosti mesta Banská Bystrica. Banská Bystrica.
- Igor Graus 2013: Banská Bystrica v 16. storočí.
- Samu Levente - Ján Beljak 2013: Újabb kora középkori kerámialeletek a Közép-Garam-vidékről.
- Štefánik, Martin a kol. 2017: Stredoveké mesto a jeho obyvatelia.
- Marcel Pecník - Vladimíra Luptáková a kol. 2018: Rakytovce - Rakytovec mesto, sedem ulíc jesto.
- Hodásová, B. 2019: „Opus pulchrum“. Pôsobenie Spoločnosti Ježišovej v Banskej Bystrici (1648 –1773) v kontexte umeleckých objednávok pre tamojšiu komunitu. Acta Historica Neosoliensia XXII/2.
- Banská Bystrica perla Slovenska.
- Samu, Levente - Beljak, Ján: Újabb kora középkori kerámialeletek a Közép-Garam-vidékről.
- Veľká vojna v malom meste - Banská Bystrica v období prvej svetovej vojny 1914-1918
