Besztercebánya

Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica Loudspeaker.svg kiejtése✩ németül: Neusohl, latinul: Neosolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A Besztercebányai egyházmegye püspöki székvárosa. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye; 1920-ig Magyarország része volt, vármegyeszékhely. Besztercebányán és annak környékén játszódik Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című könyv.[2]

Besztercebánya (Banská Bystrica)
Besztercebánya főtere (magyar neve: IV. Béla király tér)
Besztercebánya főtere (magyar neve: IV. Béla király tér)
Besztercebánya címere
Besztercebánya címere		 Besztercebánya zászlaja
Besztercebánya zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rang város
Polgármester Ján Nosko
Irányítószám
  • 974 01
  • 974 04
  • 974 05
  • 974 09
  • 974 11
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség78 327 fő (2018. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség757,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság362 m
Terület103,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Besztercebánya (Szlovákia)
Besztercebánya
Besztercebánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 07″, k. h. 19° 08′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 07″, k. h. 19° 08′ 43″
Besztercebánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Besztercebánya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. A patak neve pedig a szláv ’’bystrica’’ (= gyors folyású patak) víznévből eredeztethető. Nevének utótagja ércbányáival kapcsolatos.

TörténeteSzerkesztés

Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. A várost a németek alapították a 12. században[forrás?]. 1255-ben említik először ’’Byzterchebana’’ néven, amikor IV. Bélától városi rangra emelte és a tatárjárásban elpusztított települést türingiai szászokkal telepítette be.

 
Végelbocsátó-levél 1890, Magyar királyi bestercebányai 16.-ik honvéd gyalog ezred

A legjelentősebb bányavárosok egyike. Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708. október 25-én foglalták vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította.

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt. 1928. decemberében angol, német és magyar nyelvű YMCA könyvtár nyílt a városban.

1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés. A közeli, felgyújtott Kallós falu lakosságát a városba telepítették.

VárosrészekSzerkesztés

NépességeSzerkesztés

1880-ban 7159 lakosából 4342 szlovák és 1165 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 7485 lakosából 4229 szlovák és 1799 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 9264 lakosából 4852 szlovák és 3132 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 10766 lakosából 4388 szlovák és 5261 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 10587 lakosából 8222 csehszlovák és 870 magyar volt.

1930-ban 11347 lakosából 9520 csehszlovák és 434 magyar volt.

1970-ben 45736 lakosából 239 magyar és 44248 szlovák volt.

1980-ban 66412 lakosából 387 magyar és 64111 szlovák volt.

1991-ben 85030 lakosából 590 magyar és 81770 szlovák volt.

2001-ben 83056 lakosából 446 magyar és 78690 szlovák volt.

2011-ben 80003 lakosából 300 magyar és 67062 szlovák volt.

Besztercebánya lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
4388 fő (41%)
magyar
5261 fő (49%)
roma
20 fő (0%)
ruszin
94 fő (1%)
német
879 fő (8%)
horvát
6 fő (0%)
szerb
7 fő (0%)
egyéb
121 fő (1%)
*1910. évi népszámlálási adatok[1]
Besztercebánya lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
78 690 fő (95%)
magyar
446 fő (1%)
roma
452 fő (1%)
cseh
1154 fő (1%)
morva
70 fő (0%)
ruszin
37 fő (0%)
ukrán
44 fő (0%)
német
53 fő (0%)
lengyel
42 fő (0%)
szerb
21 fő (0%)
orosz
68 fő (0%)
bolgár
21 fő (0%)
zsidó
1 fő (0%)
egyéb
105 fő (0%)
nem kiderített
1833 fő (2%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Besztercebánya lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
67 062 fő (84%)
magyar
300 fő (0%)
roma
445 fő (1%)
cseh
671 fő (1%)
morva
83 fő (0%)
ruszin
42 fő (0%)
ukrán
36 fő (0%)
német
61 fő (0%)
lengyel
44 fő (0%)
szerb
16 fő (0%)
orosz
73 fő (0%)
bolgár
13 fő (0%)
zsidó
11 fő (0%)
egyéb
148 fő (0%)
nem kiderített
10 975 fő (14%)
*2011. évi népszámlálási adatok

NevezetességeiSzerkesztés

 
Az óratorony
  • Várnegyed. Várát, megerősített falait a 13. század második felében kezdték építeni.
  • Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelt plébániatemplom. Korábban német templomként volt ismeretes. A várnegyed részeként épített, eredetileg román stílusú templom alapjait a 13. század második felében rakták le. Az évszázadok folyamán többször átépítették, bővítették. Az északi fekvésű, 1478-ban kialakított Szent Borbála gótikus kápolna oltárát a bányászok védőszentje, valamint Lőcsei Pál mester táblaképei díszítik. Déli fekvésű Szent András és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnái szintén az 1470-es évek bővítéseinek eredményei. Ezen kápolnák Mária Magdolnát ábrázoló triptichonja és a bronzból készült keresztelőmedence még a kápolnaépítés korából származnak. Mindezen alkotásokat megóvták az 1761-es nagy tűzvész pusztításától, azonban a templombelső jelentős része megsemmisült, tetőszerkezete beomlott, a Lőcsei Pál mester által faragott főoltára is a lángok martalékává vált. A tűzvészt követően barokk stílusban építették át. Főoltárának Szűz Mária Mennybemenetelét és a Szentháromságot ábrázoló festményei Johann Lucas Kracker alkotásai.
  • Városháza.
  • Szent Erzsébet templom.
  • Szent Kereszt templom. A szlovák templomként ismeretes templom az 1406-ban épített Szent Mihály-kápolna bővítése által keletkezett 1561-ben. Mai arculatát az 1761-es nagy tűzvészt követő átépítések folyamán vette fel. Főoltárának domborművei Szűz Máriát és Mária Magdolnát ábrázolják. Reneszánsz keresztelője 1652-ből származik.
  • Pap-bástya és Bányász-bástya.
  • Több gótikus és reneszánsz stílusú polgárháza van.
  • A katolikus gimnázium kertjében kuriózumnak számító, mintegy százéves, védett bodzafa található, melynek magassága eléri a 8 métert, törzsének kerülete 165 centiméter, koronájának átmérője 10 méter körüli.

Neves személyekSzerkesztés

Lásd még: Radvány

EgészségügySzerkesztés

  • 1100 ágyas kórházát 1981-ben adták át.

TestvérvárosaiSzerkesztés

KépekSzerkesztés

  • A város látképe

  • A város főtere

  • A belváros

  • A gótikus plébániatemplom keresztelőmedencéje. Bal oldalról a rózsaablak színes fénye világítja meg.

  • Légi felvétel 1

  • Légi felvétel 2

  • Légi felvétel 3

  • Légi felvétel 4

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ https://slovak.statistics.sk/wps/portal/ext/themes/demography/population/indicators/, 2019. december 13.
  2. ↑ (2020. május 18.) „Szent Péter esernyője (regény)” (hu nyelven). Wikipédia.  
  3. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

ForrásokSzerkesztés

  • Klamarik János 1872: A beszterczebányai kir. főgymnasium történetének vázlata. Magyar Tanügy.
  • Peter Ratkoš 1950: Banskobystrické mediarske podniky za Bocskayho povstania. In: Historický sborník 8.
  • Jozef Markov 1973: Odraz politických zápasov v obecnej správe Banskej Bystrice v 16.-19. storočí.
  • František Oslanský 1990: K sociálno-národnostným pomerom a feudálnemu pozemkovému vlastníctvu v Banskej Bystrici do konca 16. storočia. In: Banské mestá na Slovensku. Martin, 146-149.
  • Július Alberty - Pavol Martuliak 2001: Banská Bystrica v znamení kalicha - história Zboru ev. a. v. cirkvi a evanjelického školstva v Banskej Bystrici do roku 1918. Banská Bystrica. ISBN 80-88945-43-7
  • Endrődi Gábor 2003: Niektoré aspekty sochárstva v Banskej Bystrici a okolí na prelome 15. a 16. storočia. In: Dejiny slovenského výtvarného umenia – Gotika. Bratislava, 462–474.
  • Emil Jurkovič 2005: Dejiny kráľovského mesta Banská Bystrica
  • Endrődi Gábor 2006: Große Kunst "aus Hass und Neid". Überlegungen zu Bauarbeiten und zur Ausstattung der Neusohler Pfarrkirche um 1500. Acta Historiae Artium 47, 37–78.
  • Vladimír Sklenka 2013: Osobnosti mesta Banská Bystrica. Banská Bystrica.
  • Igor Graus 2013: Banská Bystrica v 16. storočí.
  • Samu Levente - Ján Beljak 2013: Újabb kora középkori kerámialeletek a Közép-Garam-vidékről.
  • Štefánik, Martin a kol. 2017: Stredoveké mesto a jeho obyvatelia.
  • Vošková, Katarína 2017 (ed.): Kostol sv. Kataríny v Banskej Štiavnici - Klenot neskorej gotiky na Slovensku.
  • Marcel Pecník - Vladimíra Luptáková a kol. 2018: Rakytovce - Rakytovec mesto, sedem ulíc jesto.
  • Hodásová, B. 2019: „Opus pulchrum“. Pôsobenie Spoločnosti Ježišovej v Banskej Bystrici (1648 –1773) v kontexte umeleckých objednávok pre tamojšiu komunitu. Acta Historica Neosoliensia XXII/2.
  • Monostori Tibor 2020: A besztercebányai réz a spanyol Habsburg és portugál globális hadiipar, kereskedelem és pénzügypolitika szolgálatában. Egy dinasztia gazdasági érdekközössége a XVI-XVII. században. FONS – Forráskutatás és Történeti Segédtudományok 27/1, 33–60.
  • Banská Bystrica perla Slovenska.
  • Samu, Levente - Beljak, Ján: Újabb kora középkori kerámialeletek a Közép-Garam-vidékről.
  • Veľká vojna v malom meste - Banská Bystrica v období prvej svetovej vojny 1914-1918

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Besztercebánya&oldid=23846197”