Bethlen-kastély (Keresd)

épületegyüttes, Keresd, Románia

A keresdi Bethlen-kastély műemlék épület Romániában, Maros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MS-II-a-A-15639 sorszámon szerepel.

Bethlen-kastély
Ország Románia
TelepülésKeresd
Épült15. század
Stílusreneszánsz
CsaládBethlen család

Látogathatóigen
LMI-kódMS-II-a-A-15639
Elhelyezkedése
Bethlen-kastély (Románia)
Bethlen-kastély
Bethlen-kastély
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 08′ 36″, k. h. 24° 41′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 36″, k. h. 24° 41′ 33″
Bethlen-kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen-kastély témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Segesvártól délnyugatra 12 km-re, a Dános-patak partján, dombok között áll elrejtve. A helybeliek meglelhetetlen kastélynak nevezik.

Története szerkesztés

A reneszánsz stílusban épült várkastély alapjait még a 15. század közepén rakta le Miklós fia Márk. Az épület négyszögű udvar köré épült, lőrésekkel ellátott háromemeletes kerek tornyát domborművű őrző alakok díszítették. Az emeleti bejáratához balusztrádos lépcső vezetett a régebbi erődítési gyakorlatnak megfelelően.

Árkádos szárnyát, mely egyben a kastély legszebb része volt, Bethlen György és felesége, Nagykárolyi Klára kezdte építtetni. 1559-ben bővítették, régi részeit átalakították. Saroktornyának egyik rozettás ablakán feltüntetett monogram szerint: (M. B. 1598), fiuk Bethlen Mihály is részt vett az építtetésben.

1675-ben Bethlen Elek emelte erődítéseit és a bástyákat. Ő írta meg a Bethlen család első történetét; a kiadás végett a várkastélyban nyomdát állítottak fel. Itt írta meg Bethlen Farkas is Erdély történetét.

Végig a Bethlen család birtoka volt, a 20. század elején még lakták, majd a két világháború között elhagyták. 1948. március 3-án államosították, és a dánosi néptanács birtokába került. A kastély berendezését széthordták, az épület állaga leromlott. A műemlékvédelmi hatóság kétszer is nekikezdett a restaurálásnak, de mindkét esetben abbahagyták, és a kibontott ablak- és ajtókereteket, csempekályhákat, címereket, feliratos kőtáblákat, építőanyagokat és előkészített kőfaragványokat széthordták.

2007-ben a Bethlen család erdélyi ága visszakapta a kastélyt. 2008-ban ideiglenes múzeumot rendeztek be, kitisztították a kutat, kijavították a tetőt, bevezették az áramot és bekerítették a parkot. 2012-ben részleges régészeti feltárás kezdődött a Maros Megyei Múzeum közreműködésével. 2013-ban elkezdődött a kőtár és a kiállítóterem berendezése és a kastély kertjében egy látogatói útvonal kialakítása. 2014-ben a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vette bérbe a kastélyt.[1]

Leírása szerkesztés

A kastélynak különösen szépek díszesen faragott ablakkeretei és íves ballusztrádos tornácfeljárója is, mely némileg hasonlít a sárospataki Perényi-loggiára.

A várkastély jellegét külső megjelenésében és belső részleteiben nagyrészt reneszánsz elemek határozták meg, de fellelhetők régebbről megmaradt középkori részletei is, főként az egykori gótikus várkápolnában.

Bástyái közül csak kettő áll.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés