Biberach an der Riß

Biberach an der Riß település Németországban, Felső-Svábország északi részén, 524–653 m tengerszint feletti magasságban.

Biberach an der Riß
Biberach an der Riss látképe
Biberach an der Riss látképe
Biberach an der Riß címere
Biberach an der Riß címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kerület Tübingen
Járás Biberach
Alapítás éve1281
Polgármester Norbert Zeidler
Irányítószám 88400
Körzethívószám 07351
Rendszám BC
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség32 938 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség435 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság533 m
Terület72,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Biberach an der Riß (Németország)
Biberach an der Riß
Biberach an der Riß
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 05′ 53″, k. h. 9° 47′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 53″, k. h. 9° 47′ 19″
Biberach an der Riß (Baden-Württemberg)
Biberach an der Riß
Biberach an der Riß
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Biberach térképén
Elhelyezkedése Biberach térképén
Biberach an der Riß weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biberach an der Riß témájú médiaállományokat.

Biberach Donau-Iller másodlagos központja a régión belül, regionális központok: Ulm és Memmingen.

FekvéseSzerkesztés

Schwenditől délnyugatra, Ulmtól 40 kilométerre délre és Memmingentől 40 km-re nyugatra fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

 
A város egy régi metszeten 1643-ban

Területe már a kora római korban lakott hely volt. Az itt végzett ásatásokon feltárt római korból való villa rustica a 2. században épült.

Biberach nevét 1083-ban említették először az oklevelekben. Az egykori szabad birodalmi várost 1170 körül I. Frigyes császár alapította. 1226-ban már mint a város volt említve. 1282-ben I. Rudolf cseh király|I. Habsburg Rudolf megerősítette a város ősi jogait, és 1312-ben bevezették az „Ulmi” törvényt. Biberach császári város volt, amely ellentétben más császári városokkal nem szerzett nagyobb területet. A 12. századtól fontos kereskedelmi város volt, különösen a 16. században a bársonygyártás révén.

1373-ban az egykori városfalakat már bővíteni is kellett, olyan gyorsan növekedett a város. A 14. században a gyapjúfeldolgozásban Biberach a takácsok városává nőtte ki magát. Az itt készült vászon Európa-szerte keresett cikk volt. A 15. századból több takács ház még mindig fennáll.

 
Az Ulmi kapu

A harmincéves háború idején a svéd csapatok elfoglalták a várost. 1634. szeptember 6-án a nördlingeni csatában súlyos vereséget szenvedtek. Ezt követően a császár szinte az egész Délt visszahódította. 1648-ban, a vesztfáliai béke idején Biberachban és Ravensburgban, Augsburghoz és Dinkelsbuehlhez hasonlóan a kormány saját közigazgatási rendszert vezetett be (egyenlőség a katolikusok és a protestánsok között, közös birodalmi város).

A harmincéves háború kártétele, népességfogyása ellenére, a 18. század második felében több mint 4000 lakosa volt a településnek. Ezzel Biberach megelőzte Ravensburgot is, mely a késő középkorig a távolsági kereskedelem központja volt.

A város egykori, árkokkal, tornyokkal és kapukkal ellátott kettős falrendszerből álló erődítménye – melynek falai két méter vastagok és hat méter magasak voltak – 1836 októberében a német vámunió hatályba lépésével elvesztette jelentőségét. Ezután a legtöbb kaput és tornyot lebontották, csak a Fehér torony és a Gigelbergturm, valamint az Ulmi kapu maradt meg.

A 17. században Biberach kezdett művészvárossá fejlődni. 1686-ban alapították meg a Polgári Színésztársulatot, melynek vezetését 1760-ban Cristoph Martin Wieland költő vette át. 1761-ben a Biberachi Színház előadta a Wieland által átdolgozott és lefordított Vihar című színdarabot. Ez a színház volt az első olyan Shakespeare-előadás Németországban, amely Shakespeare nevét viselte, és közel is állt az eredetihez.

A városban a színház mellett jelentős szerepe volt az ötvösművészetnek is (Johan Michael Dinglinger (1664–1731), valamint a zenének (Justin Henrich Knecht zeneszerző 1752–1817), valamint a festészetnek is (Johann Henrich Scönfeld 1609–1675), Johann Baptist Pflug 1785–1866, Anton Braith 1836–1905) is.

A Ravensburg–Biberach közötti vasútvonalat 1849. május 26-án adták át a forgalomnak.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés