Főmenü megnyitása

Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal

vasútvonal

A Bicske-Székesfehérvár vasútvonal a MÁV 6-os számú, egyvágányú nem villamosított vonala. Jelenleg csak Székesfehérvár és Lovasberény között járható, itt szórványos teherforgalom zajlik.

Bicske–Székesfehérvár vasútvonal
Székesfehérvár vasútállomás
Székesfehérvár vasútállomás
A Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal útvonala
Vonal:6
Hossz:49 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:20 / 10 km/h
Bicske (1)
1 „erőmű” – teljesen felszedve
2 „HM olajraktár”
6 Felcsút
8 Alcsút-Felcsút
12 Vértesboglár
18 Vértesacsa
24 Vereb
27 Lovasberény
31 „lőszerraktár”
33 Pátka
37 Csala
41 Pákozd (Kisfalud)
49 Székesfehérvár (5, 20, 29, 30, 30a, 44, 45)

TörténeteSzerkesztés

A vasútvonalat 1898. november 23-án nyitotta meg a Bicske–székesfehérvár–sárbogárdi HÉV vasúttársaság. A személyszállítás 1979-ben szűnt meg rajta. A Székesfehérvár - Lovasberény és Bicske-HM olajraktár közötti szakaszát az 1980-as években felújították és teherszállításra használják. A pálya további része romos és hiányos - ennélfogva járhatatlan; a 811-es útból a keresztező vágányokat kibontották, a MÁV által engedélyezett bontások mellett előfordulnak sínlopások is. A pátkai híd magassága akadályozta a közúti teherforgalmat; de elbontása helyett 2007 júniusában az aluljáró mélyítésével oldották meg a problémát.

Érdekesség, hogy a vonal teljes felújítását a 80-as években is tervbe vették. Az ekkor tervbe vett az Eocén-program a hazai szénvagyon minél szélesebb körű felhasználását tervezte, ami új bányák és erőművek nyitásával járt volna. A program által elhatározott Dunántúli Gyűjtőerőművet Bicskén tervezték építeni, a vasútvonal így lerövidítette volna a bakonyi szén szállítási útját Székesfehérvár felől. Az erőmű nem készült el sohasem, bár egyes kísérő beruházások (pl. az iparvágánya, illetve egy hozzá vezető út felüljárója) igen.

A vasútvonal szerepel Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… című könyvében, ahol riportot készített a vértesacsai pályamesterrel. Vértesacsán az utolsó vonat 1987-ben járt egy filmforgatás alkalmából.[1]

Jelenleg a vonal csak Székesfehérvár és Lovasberény között járható, itt szórványos teherforgalom zajlik. A Lovasberény-Bicske vonalszakasz járhatatlan, több helyen elbontották.

A Vál-völgyi kisvasútSzerkesztés

2009-ben vásárolta meg a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia a vasútvonal Bicske és Vértesacsa közötti, felhagyott szakaszát. Az alapítvány kezdetben a vonal északi részének újjáépítését tervezte Bicske állomás és az Alcsúti Arborétum között.[2][3] A 2012-ben készült tervek szerint 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas normál nyomtávú pálya épült volna,[4] azonban később új tervek születtek, most már 760 mm nyomtávú kisvasút építésére a nagyvasút egykori nyomvonalán. A felcsúti kisvasút építése 2015 nyarán indult meg. A felcsúti stadion és az alcsúti arborétum közötti szakaszt 2016 április 30-án adták át. A felcsúti állomásépületet teljesen felújították, mellé kocsiszín épült.

ÁllomásokSzerkesztés

  • Alcsút-Felcsút: I. osztályú HÉV típusépület, 2011 folyamán az eredeti állapotára újították fel. Az állomás egykori vágányait felszedték, rakodóját és a két végén található őrházakat elbontották. 2015-ben kisvasúti állomás és mozdonyszín épült az egykori nagyvasúti állomás területén.
  • Vértesboglár: az épületből semmi nem maradt, a vasúti híd megvan, sínek már nincsenek, néhány helyen már talpfa sincs.
  • Vértesacsa: 3 vágányos állomás volt III. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület kritikus, romos állapotban van. A hozzá tartozó őrházat és bakterházat lakják, illetve használják.
  • Vereb: megállóhely volt felvételi épülettel, szolgálattal. Az épület már nincs meg. A síneket felszedték, csak az aljak (talpfák, néhol sínszeges leerősítéssel) jelzik a vasút helyét.[5]
  • Lovasberény: a vonal egyetlen üzemelő vasútállomása 4 vágánnyal, II. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület vakolatdíszeit egy felújítás során leverték, így nem az eredeti állapotában látható. Székesfehérvár felől a vonal idáig járható.
  • Pátka: egykori háromvágányos állomás III. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület díszei nélkül, ajtók és ablakok nélkül áll. A második vágány az átmenő vágány, harmadikat elbontották, az első nem használható, mert a váltói nem állíthatók.
  • Csala: egykori kétvágányos állomás IV. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület részeit a bezárás után tolvajok szétlopták, a megmaradt épületromot a MÁV 2004-ben bontotta el. Kitérő vágányát korábban, a vasútvonal bezárás utáni felújításakor bontották el.
  • Pákozd (Kisfalud): egykori kétvágányos állomás IV. osztályú HÉV típusépülettel. Az épületet lakják. Külsőleg kissé átalakították: az eredeti cseréptetőt palára cserélték, az egykori vakolatdíszeket a tatarozásakor nem építették újjá. Székesfehérvári kijáratánál őrház áll.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Az utolsó vonat Vértesacsán - Sín.tér - eT2[halott link]
  2. UVH/VF / 5599/2/2012. sz. hirdetmény (magyar nyelven). NKH, 2012. augusztus 14. [2012. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
  3. Alcsúti foci a sínek között: vasút épül Orbán Viktor szülőföldjén (magyar nyelven). Népszabadság, 2012. augusztus 24. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
  4. A tervezett normál nyomtávú vasútvonal engedélyezési dokumentumai
  5. Vereb - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei