Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal

vasútvonal
(Bicske-Székesfehérvár-vasútvonal szócikkből átirányítva)

A Bicske-Székesfehérvár vasútvonal a MÁV 6-os számú, egyvágányú, nem villamosított vonala. Jelenleg csak Székesfehérvár Arconic Köfémig (Könnyűfémmű) járható, utána vörös tárcsa került kitűzésre Lovasberény felé. Ezelőtt Székesfehérvár és Lovasberény között járható volt, itt szórványos teherforgalom zajlott.

Bicske–Székesfehérvár vasútvonal
Székesfehérvár vasútállomás
Székesfehérvár vasútállomás
A Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal útvonala
Vonal:6
Hossz:49 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:20 / 0 km/h
Bicske 1 Rajka - Hegyeshalom / Budapest felé
1 "erőmű" (teljesen felszedve)
2 "HM olajraktár"
8126
6 Felcsút
Váli-víz
8 Alcsút-Felcsút
Fő utca
12 Vértesboglár
18 Vértesacsa
24 Vereb
8117
8119 Kinizsi utca
27 Lovasberény
31 volt "lőszerraktár" felé
33 Pátka
37 Csala
8116 Fehérvári út
41 Pákozd (Kisfalud)
7-es főútvonal
hivatalos bejárhatóság határa
Alba Ipari Zóna felé
Arconic-Köfém felé
Seregélyesi út
49 Székesfehérvár 5, 20, 29, 30 / 30a
44 Sárbogárd, 45 Pusztaszabolcs felé

Története szerkesztés

A vasútvonalat 1898. november 23-án nyitotta meg a Bicske–székesfehérvár–sárbogárdi HÉV vasúttársaság. A személyszállítás 1979. május 26-án szűnt meg rajta.[1][2] A Székesfehérvár - Lovasberény és Bicske - HM olajraktár közötti szakaszát az 1980-as években felújították, és teherszállításra használták. A pálya további része romos és hiányos - ennélfogva járhatatlan; a 811-es útból a keresztező vágányokat kibontották, de a MÁV által engedélyezett bontások mellett előfordulnak sínlopások is. A pátkai híd magassága akadályozta a közúti teherforgalmat, de elbontása helyett 2007 júniusában az aluljáró mélyítésével oldották meg a problémát.

Érdekesség, hogy a vonal teljes felújítását a '80-as években is tervbe vették. Az ekkor megálmodott Eocén program a hazai szénvagyon minél szélesebb körű felhasználását tervezte, ami új bányák és erőművek nyitásával járt volna. A program által elhatározott Dunántúli Gyűjtőerőművet Bicskén tervezték építeni, a vasútvonal így lerövidítette volna a bakonyi szén szállítási útját Székesfehérvár felől. Az erőmű sohasem készült el, bár egyes kísérő beruházások (pl. az iparvágánya, illetve egy hozzá vezető út felüljárója) igen.

A vasútvonal szerepel Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… című könyvében, ahol riportot készített a vértesacsai pályamesterrel. Az utolsó vonat 1987-ben járt, egy filmforgatás alkalmából.[3]

Jelenleg a vonal csak Székesfehérvár Arconic Köfémig járható, utána vörös tárcsa van. Előtte Székesfehérvár és Lovasberény között járható volt a pálya (2017 májusában egy Nohab vontatta különvonat járta be ezt a szakaszt), szórványos teherforgalom zajlott. A Lovasberény-Bicske vonalszakasz járhatatlan, több helyen elbontották, közvetlenül a bicskei kiágazás után sínlopások történtek, ill. benőtte a növényzet.

A Vál-völgyi kisvasút szerkesztés

2009-ben vásárolta meg a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia a vasútvonal Bicske és Vértesacsa közötti, felhagyott szakaszát. Az alapítvány kezdetben a vonal északi részének újjáépítését tervezte Bicske állomás és az Alcsúti Arborétum között.[4][5] A 2012-ben készült tervek szerint 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas normál nyomtávú pálya épült volna,[6] azonban később új tervek születtek, most már 760 mm nyomtávú kisvasút építésére a nagyvasút egykori nyomvonalán. A felcsúti kisvasút építése 2015 nyarán indult meg. A felcsúti stadion és az alcsúti arborétum közötti szakaszt 2016. április 30-án adták át. A felcsúti állomásépületet teljesen felújították, mellé kocsiszín épült.

Állomások szerkesztés

  • Alcsút - Felcsút: I. osztályú HÉV típusépület, 2011 folyamán az eredeti állapotára újították fel. Az állomás egykori vágányait felszedték, rakodóját és a két végén található őrházakat elbontották. 2015-ben kisvasúti állomás és mozdonyszín épült az egykori nagyvasúti állomás területén.
  • Vértesboglár: az épületből semmi nem maradt, a vasúti híd megvan, sínek már nincsenek, néhány helyen már talpfa sincs. Az állomáson forgatták 1976-ban Gaál István: Naponta két vonat című játékfilmjét.
  • Vértesacsa: 3 vágányos állomás volt III. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület kritikus, romos állapotban van. A hozzá tartozó őrházat és bakterházat lakják, illetve használják. Az állomáson forgatták 1977-ben Fábri Zoltán: Magyarok című játékfilmjének egyes jeleneteit.
  • Vereb: megállóhely volt felvételi épülettel, szolgálattal. Az épület már nincs meg. A síneket felszedték, csak az aljak (talpfák, néhol sínszeges leerősítéssel) jelzik a vasút helyét.[7]
  • Lovasberény: a vonal egyetlen üzemelő vasútállomása 4 vágánnyal, II. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület vakolatdíszeit egy felújítás során leverték, így nem az eredeti állapotában látható. Székesfehérvár felől a vonal idáig volt járható.
  • Pátka: egykori háromvágányos állomás III. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület díszei nélkül, ajtók és ablakok nélkül áll. A második vágány az átmenő vágány, harmadikat elbontották, az első nem használható, mert a váltói nem állíthatók.
A vasút és a mai 811-es főút keresztezése közelében álló őrházak, az út (minden bizonnyal nyomvonal-korrekció miatt) már megszűnt vasúti keresztezésével együtt láthatók Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című játékfilmjében; az egymás mellett álló két vasúti épület egyikén az Alsórókás-Rendező felirat olvasható.
  • Csala: egykori kétvágányos állomás IV. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület részeit a bezárás után tolvajok szétlopták, a megmaradt épületromot a MÁV 2004-ben bontotta el. Kitérő vágányát korábban, a vasútvonal bezárás utáni felújításakor bontották el.
  • Pákozd (Kisfalud): egykori kétvágányos állomás IV. osztályú HÉV típusépülettel. Az épületet lakják. Külsőleg kissé átalakították: az eredeti cseréptetőt palára cserélték, az egykori vakolatdíszeket a tatarozásakor nem építették újjá. Székesfehérvári kijáratánál őrház áll.

További információk szerkesztés

Források szerkesztés

  1. Magyar Nemzet XXXV. évfolyam 119. szám 1979.05.19 6. oldal
  2. Magyar Hírlap 12. évfolyam 122. szám 1979.05.27 13. oldal
  3. Az utolsó vonat Vértesacsán - Sín.tér - eT2[halott link]
  4. UVH/VF / 5599/2/2012. sz. hirdetmény (magyar nyelven). NKH, 2012. augusztus 14. [2012. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
  5. Alcsúti foci a sínek között: vasút épül Orbán Viktor szülőföldjén (magyar nyelven). Népszabadság, 2012. augusztus 24. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
  6. A tervezett normál nyomtávú vasútvonal engedélyezési dokumentumai
  7. Vereb - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei