Bihar (település)

falu Romániában, Bihar megyében

Bihar (románul Biharia) községközpont Romániában, Bihar megyében. Hegyközkovácsi tartozik hozzá.

Bihar (Biharia)
RO BH Biserica reformata din Biharia (3).jpg
Bihar címere
Bihar címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang községközpont
Irányítószám 417050
SIRUTA-kód 27445
Népesség
Népesség3493 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság2762[2]
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület109,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bihar (Románia)
Bihar
Bihar
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 09′, k. h. 21° 55′Koordináták: é. sz. 47° 09′, k. h. 21° 55′
Bihar weboldala

FöldrajzSzerkesztés

Nagyváradtól 12 km-re északra, a Kösmő-patak jobb partján fekszik.

TörténelemSzerkesztés

Bihar vármegye névadója és első központja. Bihar vár Anonymus elbeszélése szerint a honfoglalás előtt Ménmarót vezér kazárok lakta országának központja, Ménmarót vára volt.

Nevét az oklevelek 1067-ben Byhoriensis, 1213-ban Bychor, 1332-ben Bihar, 1349-ben Byhor néven írták. A 11. században hercegség, 1061-től püspökség székhelye, melyet később Nagyváradra helyeztek át. Egykori sáncvárát a honfoglaló magyarok építették egy bronzkori földvár maradványaira. A várban létesítették a bihari püspökség központját is, mely már I. András halálakor (1061) fennállt. I. László 1093–94-ben alapította a váradi székeskáptalant és ide helyezte át a bihari központot is, viszont egy 1111-es oklevélben és III. Béla jövedelem összeírásában 1185-ben is bihari püspököt említenek váradi székhellyel. 1068-ban és 1091-ben kunok (úzok) pusztították el a várat és környékét, majd a 12–13. században újjáépítik és feltehetően ekkor építik a kőfalat a sánc tetejére. A vár az 1241-42-es tatárjárás után elvesztette jelentőségét. Utoljára a Rákóczi-szabadságharcban játszott szerepet: az itt táborozó és a sáncokat megerősítő kurucokat 1704. január 8-án a bihari rajtaütés során legyőzte az aradi vár Nagyváradot is felmentő császári parancsnoka, Löffelholz ezredes.

1896-ban az ezredforduló tiszteletére itt is emlékművet avattak. A vár közepén földhalmon állt az emlékoszlop turulmadárral, csőrében karddal, mely 1919-ben eltűnt, de a halom ma is áll. A vár egy részén ma focipálya található. Az emlékmű nyugati oldalán a következő felírás volt olvasható:

"A magyarok ezredéves bejövetelének emlékére, állíttatott közadakozásból, Bihar vármegye támogatásával 1896."

Az északi oldalon:

"Állj kőemlék, állj a végtelenségig! Jelképeként a honszeretetnek. Hont szeretni végleheletéig Tanítsd minden fiát e nemzetnek."

A déli oldalon:

"Magyarok Istene Hallgasd meg imánkat, Tedd nagygyá s boldoggá Imádott hazánkat. Védd az ellenségtől, Óvd meg belviszálytól, Hogy bámult s irigyelt Legyen a világtól."

A keleti oldalon:

"Honszerző dicső elődeink által Mén Maróth bolgár fejedelemtől elfoglalt ezen bihari földvár, még sok század multán a magyar szabadság vára, Rákóczy kurucz vitézeinek tanyája és véres küzdelmeinek szinhelye vala."

1900-ban a Bihari és nagyváradi történelmi és régészeti egyesület választmánya kiküldte Karácsonyi Jánost, Cséplő Pétert és Tóth-Szabó Pált az ásatások megkezdésére, ez volt az első nagy ásatás a vár területén.

1910-ben 3027 lakosából 3021 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Nagyváradi járásához tartozott.

1920 után Romániához csatolták a területet és 1973 és 1980 között zajlott a következő nagy ásatás Sever Dumitrascu vezetésével.

BiharvárSzerkesztés

A bihari földvár, más néven Biharvár és környéke fontos fejedelmi központ lehetett a honfoglalás kori Magyarországon az Alföld és Erdély között. A bronzkori bihari földvár átépítése hatalmas várrá nem sokkal a honfoglalás után elkezdődhetett. Hasonló védelmi szerepet töltött be a Körös alföldi „bejáratánál”, mint a Tisza mentén a szabolcsi földvár vagy a Marosnál Marosvár, az al-dunai kapuban pedig Krassóvár.[3]

A 20. században is 9–12 méter magas, közel 15 méter széles földsáncokkal körülvett, erődítményeivel együtt 8 katasztrális holdon elterülő, (200×182 méteres alapterületű) Biharvár az eddigi régészeti eredmények szerint több korszakon át épült. A 20. században látható formáját-méretét a 11. században vette fel. Ekkor már kőfal emelkedett a földsáncon, akárcsak Doboka-váron vagy Tordaváron, és csak egy kapuja volt, a délnyugati. A sánc észak- és délkeleti sarkait 1704. évi táborozásakor Rákóczi bonttatta ki. A belsejében talált kőalapozások, talán templomalapok 11–12. századi hercegi, ispáni építkezések maradványai. 10. századiak viszont alattuk az ún. C réteg leletei. Erre az időre tehető néhány, a várban feltárt lakóputri is.[3]

Az 1075-ben „civitas Bichor” néven említett Biharvár első korszaka a honfoglalást követő időszakra, a 10. század első felére nyúlik vissza. A közeli Somlyóhegyen került elő a hozzá tartozó temető, ami szinte páratlan a honfoglalás kori régészetben. Egy sorban nyolc nyugat-keleti tájolású lovassírt tártak fel. Lábhoz tett, felszerszámozott lóbőrös temetkezések, a halottak jobb oldalán megvasalt tegez a rangjelző 2-4-6 nyílcsúccsal, Vezetőjüket ezüsttel kivert díszöve, szablyája is jelzi. Szomszédjának ezüstszögecsekkel kivert csizmája, aranycsüngős fülbevalója volt. A többiek egyszerűbb temetést kaptak, legfeljebb néhány mentegomb, vascsat, az övön viselt bőrtarsolyban kés és tűzszerszám van a sírjukban. Lóval, kisméretű kengyellel temették el a csoporthoz tartozó egyetlen asszonyt is, aki keleti gyöngysorcsüngős fülbevalót viselt. Csak ő kapott mellékletként élelmet egy „szaltovói típusú” fazékban.[3]

A vár uraié lehetett a kétélű, vas markolatgombos Karoling-kard, rájuk utal a díszes, „rozettás” lószerszámdísz is. A várnép összetételét szilágynagyfalusi típusú szláv és „szaltovói típusú” magyar fazekak jelzik. A köznépi temetőben a halotti obolusok azt jelzik, hogy a temető a 10. századtól használatban maradt egészen II. András koráig, amire az lehet a magyarázat, hogy a 11. században templom épült itt.[3]

Biharvár körzetéhez tartozó lovassírok kerültek elő Köröstarján-Csordásdombon, egy korábbi kelta temető területén. Itt szablyával eltemetett férfi és ezüst szőlőfürtcsüngős fülbevalókat viselő női temetkezéseket tártak fel.[3]

Biharvár korabeli jelentőségét, a nagy számú környező lakosságot jelzik a közeli településeken talált sírok: Biharszentandráson (I. László koráig), Hegyközkovácsiban (10–11. századi bronzcsörgő), Biharfélegyházán, (sodrott nyakperec, állatfejes karperec, gyűrű), Biharszentjános-Klastromdombon (I. László-obulus, gyűrűk, gyöngyök), Hegyközszentimrén (I. István pénzével), Jankafalván és Ártándon is, ahol a lovassírok is a temetőben voltak.[3]

NépességSzerkesztés

1992-ben társközségeivel együtt 5668 lakosa volt, melyből 5082 magyar, 555 román, 20 cigány és 3 német volt.

2011-ben 4205 lakosából 3448 magyar, 611 román, 11 cigány és 4 szlovák anyanyelvű volt.[4]

KözlekedésSzerkesztés

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

TestvértelepüléseiSzerkesztés

NevezetességekSzerkesztés

  • Bihar község, a bihari hágó közelében állt egykor a kápolnai pálos rendház, az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrend, a pálosok rendháza és temploma.
  • Bihari földvár.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
  3. a b c d e f Erdély története
  4. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Bihor (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  5. Bihar, Bihari földvár. erdely-szep.hu

ForrásokSzerkesztés