Főmenü megnyitása

Bihari Ottó

jogtudós, egyetemi tanár, az MTA levelező- , majd rendes tagja

Kutatási területeSzerkesztés

  • Elsősorban az alkotmányjog művelője volt. A szocialista államszervezet és az államigazgatás elméleti kérdéseivel foglalkozott.

ÉletpályájaSzerkesztés

A gimnáziumot a debreceni piaristáknál végezte, majd a debreceni egyetemen szerzett jogi diplomát 1943-ban.[1] 1941-ben belépett az MKP-ba. Hadifogságba esett, ahonnan 1945-ben tért haza, ezután a közigazgatásban dolgozott Tolna megyében.[1] 1949. augusztus és 1951 között a Közigazgatási Iskola igazgatója volt. 1950 és 1956 között a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen, majd 1956-tól halálig a Pécsi Tudományegyetemen tanított. 1973-tól haláláig a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója volt.[1]

Akadémiai pályafutásaSzerkesztés

  • Az MTA levelező tagja (1973)
  • a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1979)

MűveiSzerkesztés

  • A pusztaszabolcsi tanács munkája (Beér Jánossal, 1954)
  • A tanácsok bizottságai (1958)
  • A tanácstörvény (Szamel Lajossal, 1961)
  • Az államhatalmi-képviseleti szervek elmélete (1963)[1]
  • Államjog (egyetemi tankönyv, 1967)[1]
  • A szocialista államszervezet alkotmányos modelljei (1969)[1]
  • Korszerű tendenciák az államhatalom gyakorlásában (1983)[1]

DíjaSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

  • Emlékére kutatói ösztöndíjat hoztak létre a pécsi egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
  • Nevét viseli a Bihari Ottó Szakkollégium.
  • Emlékkönyv Bihari Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára; szerk. Petrétei József; PTE ÁJK–MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs, 2001 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata), ISBN 963-641-839-X

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 107. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Magyar Tudományos Akadémia - Bihari Ottó

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés