Bihari Ottó

(1921–1983) jogtudós, egyetemi tanár, az MTA levelező- , majd rendes tagja

Bihari Ottó (Temesvár, 1921. január 13.Pécs, 1983. január 4.)[3] jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező- (1973), majd rendes tagja (1979),[4] állami díjas.

Bihari Ottó
Született 1921. január 13.[1]
Temesvár
Elhunyt 1983. január 4. (61 évesen)[2]
Pécs
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • jogász
  • egyetemi tanár
Iskolái Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1943)
Bihari Ottó Pécs díszpolgárjának sírja a Pécsi Köztemetőben. Parcella: N, Sírhely: 5

Kutatási területeSzerkesztés

  • Elsősorban az alkotmányjog művelője volt. A szocialista államszervezet és az államigazgatás elméleti kérdéseivel foglalkozott.

ÉletpályájaSzerkesztés

A gimnáziumot a debreceni piaristáknál végezte, majd a debreceni egyetemen szerzett jogi diplomát 1943-ban.[3] 1941-ben belépett az MKP-ba. 1944–45 fordulóján a Mikó Zoltán által vezetett csoport tagjaként részt vett a német megszállás elleni harcokban. Hadifogságba esett, ahonnan 1945-ben tért haza, ezután a közigazgatásban dolgozott Tolna megyében.[3] 1949. augusztus és 1951 között a Közigazgatási Iskola igazgatója volt. 1950 és 1956 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1956-tól halálig a Pécsi Tudományegyetemen tanított. 1973-tól haláláig a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója volt.[3]

Akadémiai pályafutásaSzerkesztés

  • Az MTA levelező tagja (1973)
  • a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1979)

MűveiSzerkesztés

  • Népköztársaságunk alkotmánya (Budapest, 1953)
  • Választások Magyarországon régen és most (Budapest, 1953; német, román és szerb nyelven is)
  • A pusztaszabolcsi tanács munkája (Beér Jánossal, 1954)
  • Mi a jelentősége új tanácstörvényünknek? (Budapest, 1954)
  • A tanácsok bizottságai (1958)
  • Az államhatalmi és államigazgatási szervek hatáskörének problémái (Budapest, 1959)
  • A tanácstörvény (Szamel Lajossal, 1961)
  • Az államhatalmi-képviseleti szervek elmélete (1963)[3]
  • Összehasonlító államjog (egyetemi tankönyv, 1967)[3]
  • A szocialista államszervezet alkotmányos modelljei (1969)[3]
  • Socialist Representative Institutions (Budapest, 1970)
  • Államjog. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1974; 2. kiadás: 1977)
  • Korszerű tendenciák az államhatalom gyakorlásában (1983)[3]
  • Államjog. Alkotmányjog. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1984; 2. kiadás: 1987)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)
  • A Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat (1975) – Oktató-nevelő munkájáért, tudományos és tudományszervezési tevékenységéért, közéleti munkásságáért.[3]

EmlékezeteSzerkesztés

  • Emlékére kutatói ösztöndíjat hoztak létre a pécsi egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
  • Nevét viseli a Bihari Ottó Szakkollégium.
  • Emlékkönyv Bihari Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára; szerk. Petrétei József; PTE ÁJK–MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs, 2001 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata), ISBN 963-641-839-X

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01788.htm, Bihari Ottó, 2017. október 9.
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. a b c d e f g h i Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 107. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  4. Bihari Ottó (1921–1983). www.rkk.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 27.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés