Főmenü megnyitása

Biharkeresztes

magyar város

Biharkeresztes város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Biharkeresztes
Református templom
Református templom
Biharkeresztes címere
Biharkeresztes címere
Biharkeresztes zászlaja
Biharkeresztes zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás város
Polgármester Dani Béla Péter
Irányítószám 4110
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség4149 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség84,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Biharkeresztes (Magyarország)
Biharkeresztes
Biharkeresztes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 53″, k. h. 21° 43′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 53″, k. h. 21° 43′ 29″
Biharkeresztes (Hajdú-Bihar megye)
Biharkeresztes
Biharkeresztes
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Biharkeresztes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharkeresztes témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén fekszik, Debrecentől 50 km-re, a magyar-román határtól 6 km-re. Vasútállomása egyben határállomás is. Földrajzi szempontból a Bihari-sík egyetlen városa, a kistáj keleti részén fekvő település.[2]

MegközelítéseSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Régészeti leletekSzerkesztés

A szőlőskert területéről kőkorszaki leletek és római hamvvedrek kerültek a felszínre, amelyek ma a debreceni Déri Múzeumban találhatók.[3] A Nagy Farkasdombról i. e. 4000-2000-ből való festett kerámiaedények kerültek elő és egy rézkori tűzhely. A határból származó bronzkori aranykincs leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.[4]

A régészeti ásatások bronzkori, avar kori és Árpád-kori településmaradványokat is feltártak.

Az ókorban itt élt népekSzerkesztés

 
A nagyszentmiklósi avar kori kincs

Biharkeresztes környéke lakott hely volt már az újkőkorban is, ezt a régészeti leletek bizonyítják.

Hazánkban a vaskor az i. e. 1. évezredre esett, s három korszaka volt: korai, középső és késői vaskor. A korai vaskorban a toldi útfélen, a mai temető környékén a szkíták éltek. A késői vaskorban a kelták laktak itt (ennek emlékét őrzik a Nagy Farkasdombon feltárt sírok).[5]

Az időszámításunk kezdetétől már pontosabban nyomon követhetjük, hogy milyen népek váltották egymást a mai város területén: Az 1. században a dákok éltek a mai temető környékén. A 2-4. században a Nagy Farkasdombon az iráni nyelvet beszélő nomád szarmaták telepei voltak. A településtől nyugatra halad el az általuk 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.[6] Az 5-6. században a germán népekhez tartozó gepidák szállták meg a Nagy és Kis Farkasdomb és a toldi útfél környékét.[7] A 7-8. században egy belső-ázsiai eredetű lovas nomád nép, az avarok jelentek meg a tájon. (Erre utal a Lencsésháton feltárt avar lovas sír.[8]) [4]

A honfoglalás koraSzerkesztés

Biharkeresztes környéke kedvelt helye lehetett már a honfoglaló magyaroknak is. Itt jártukat igazolja a Farkasdombon feltárt honfoglalás kori sírlelet.[4]

A település a középkorbanSzerkesztés

 
A tatárok betörésének ábrázolása Thuróczi János krónikájában (1488)

A község közvetlen elődje a mai város nyugati oldalán, Told felé terült el, és ebbe később beleolvadt egy Septely nevű másik falu. Az 1208-1235. években e falut említi a Váradi Regestrum.[4]

Az első ránk maradt oklevél, amely a mai Biharkeresztest, akkori nevén Fancsalt említi, 1214-ből való. (A Fancsal (akkori helyesírással „Fonchol”) név valószínűleg az Árpád-korban használt Fancs („Fonch”) személynévből ered.) Ebből tudjuk, hogy a királyi ispánsági alapítású falu első lakói a bihari vár udvarnokai voltak. A települést Boleszló váci püspök a leleszi prépostságnak adományozta.[6]

A tatárjárás (124142) idején a falu csaknem teljesen elpusztult, de lakói hamarosan újjáépítették.

A 13. század végén a váradi egyház birtokába került. 1284 és 1290 között két részbirtokosa volt: az egyik a váradi káptalan, a másik a váradi Szent Kereszt oltár mestere.[9] Valószínűleg innen ered a falu új neve: 1374-től Keresztesnek nevezték.[10]

Újkori történeteSzerkesztés

Az 1552-ben végzett összeírás szerint Keresztes 86 telkes, egységes magyar lakosságú falu volt, abban az időben a vidék legnépesebb helységének számított.[10] Ekkor is a váradi püspökség birtoka, és a sok plébániát magába foglaló Keresztesi alesperesség székhelye. 1554 és 1566 között a lakosság teljesen római katolikus vallású volt. 1566 után azonban a katolikus egyház, mint helyben szervezett egyház megszűnt, s a század végén lakossága református hitre tért.[11]

1601-ben Bocskai István birtoka volt, 1604-ben a kővági uradalomhoz számították. 1614-ben már a kereki váruradalom része, birtokosa ekkor Bánffy Dénes özvegye, a somlyai Báthory Anna volt. 1628-tól a Zólyomy család, Zólyomy Miklós birtoka lett.[12]

1660-ban a törökök elfoglalták a megye utolsó erősségét, Nagyváradot is. Az egész megye török uralom alá került, a lakosság nagy része szétszóródott, kihalt. Nagyvárad visszavételének évében (1692-ben) Keresztes lakatlan falu volt, 6 keresztesi családot Báránd községben írtak össze, s megjegyezték róluk, hogy körülbelül 4 évvel azelőtt menekültek el az elpusztított településükről. A hódoltság megszűnését követően gyorsan újratelepült faluban 1715-ben 24, öt évvel később pedig már 75 jobbágycsaládot számoltak össze.[9][12]

A bécsi udvar Szentjobb várának visszafoglalása után a Thököly-párti Zólyomy Miklós minden birtokát elkobozta, köztük Keresztest is. Az udvari kamara a Zólyomiak egykori birtokait hamarosan eladta gróf Csáki Lászlónak. (A falu egészen a 20. század elejéig nagy részben a Csákiak birtoka maradt. Ekkorra itteni birtokaikat eladták, s újabb nagybirtokok már nem alakultak ki a községben.) [4]

Az első magyarországi népszámlálást II. József rendeletére végezték 1784-ben. Ekkor már a falut Mezőkeresztesnek nevezték, lakossága 1599 fő volt.[4]

1836-ban földosztás volt, de a keresztesiek ezzel nem voltak megelégedve. 1848-ig hallgattak, majd beperelték az uradalmat. 1863-ban úgy látszott, a per el fog veszni; ekkor az uradalom és a lakosság között egyezség jött létre: a kezükben maradt földekért kárpótlást fizettek az uradalomnak.

A faluból az 1848–49-es szabadságharcban sokan részt vettek, a keresztesi honvédek névsorát Osváth Pál jegyezte fel.

A helység 1850-ben járási székhely lett (Sárréti, később Mezőkeresztesi járás) és vásártartási jogot kapott, így dinamikusan fejlődni kezdett és rövidesen a járás egyik meghatározó települése lett. Városiasodó jellegére utal, hogy 1900 táján már két gőzmalma és két olvasóköre is volt.[12]

1912-ben a falu neve újra megváltozott. A postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott, hogy Borsod megyében volt egy másik Mezőkeresztes nevű község. Eredeti nevét az tarthatta meg, a bihari Mezőkeresztesből Biharkeresztes lett.[4]

Az I. világháború alatt (1914-1918) román csapatok szállták meg a falut. A harcokban 80 lakos esett el. A trianoni határ létrehozása jelentősen visszavetette a fejlődésben Biharkeresztest, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ.

1970-ben megszűnt a Biharkeresztesi járás, és ez a települést átmenetileg visszavetette a fejlődésben. 1989-ben városi rangot kapott.[9]

Napjainkban Biharkeresztes mikroközpontként látja el Ártánd, Bojt Nagykereki és Told közigazgatását közös önkormányzati hivatal fenntartásával. Jelenleg a Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának, az Óvodai Társulásnak, a Szociális és Gyermekjóléti Társulásnak és a Biharkeresztes Ártánd Infrastruktúra-fejlesztési Társulásnak a székhelye. 2013 óta járási kirendeltség és kormányablak is működik a városban.[4]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Kozma Sándor (független)[13]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Barabás Ferenc[14]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

NépességeSzerkesztés

Biharkeresztes népességének alakulása[15]
Év Lakosok száma Év Lakosok száma
1784 1599 1941 4007
1851[12] 2710 1949 4453
1870 2863 1960 4844
1880 2676 1970 4788
1890 2950 1980 4661
1900 3194 1990 4498
1910 3560 2001 4303
1920 3669 2004 4090
1930 4271 2009 4191
2018 4345

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2000-es évek első évtizede végén megindult egy fokozatos bevándorlás Nagyvárad vidékéről. A jóval alacsonyabb magyarországi ingatlanárak kedvező feltételeket biztosítanak, ezért egyre több nagyváradi, újabban nem csak ottani magyarok, de románok is, települnek át, és ingáznak Biharkeresztes és Nagyvárad között. (A jelenség számos környező települést érint még.) Emiatt 2011-ben már 5%-os román közösség is élt a városban, a 85% magyar és a 9% cigány mellett.

KultúraSzerkesztés

Visszatérő rendezvényekSzerkesztés

  • A Magyar Kultúra Napja - minden év január 22 körül
  • A város hete – minden év áprilisában megrendezett egyhetes programsorozat
  • BIHart – református művészeti fesztivál, amelyet szintén minden év májusában rendeznek
  • Bihar - Bihor Expo Határmenti Kiállítás és Vásár – a település legjelentősebb rendezvénye, amelyet minden év áprilisában a Város hete rendezvénysorozat befejező eseményeként rendeznek
  • Szüreti mulatság minden év szeptemberében kerül megrendezésre
  • Idősek hete – októberben rendezik
  • Adventi rendezvények
  • Városi karácsony
  • Gárdonyi Gála - a Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola és AMI által rendezett rendezvény

Civil szervezetekSzerkesztés

  • Biharkeresztesi Városi Sportegyesület
  • Biharkeresztesi Horgászegyesület
  • Biharkeresztesi Polgárőrszövetség
  • Biharkeresztesi Nyugdíjas Klub
  • Közalapítvány Biharkeresztes Városért
  • Biharkeresztes a Művészetekért Közalapítvány
  • Gyermekek Egészséges Fejlődéséért Alapítvány
  • Az Óvodás Gyermekekért Alapítvány
  • Fehér Mályva Hagyományőrző Egyesület
  • Szarkaláb Néptánc Egyesület

Keresztesi HírekSzerkesztés

A Keresztesi Hírek c. újság félévente jelenik meg 10-15 oldal terjedelemben. „Biharkeresztes város önkormányzati-közéleti lapja.”

IntézményekSzerkesztés

Biharkeresztesi Szivárvány Bölcsőde és ÓvodaSzerkesztés

A 2-7 éves gyermekek számára csoportos foglalkozásokat, nevelést biztosít. Célja a sajátos nevelési igényű gyerekek készségeinek fejlesztése is. Foglalkozik szakkörök szervezésével, lehetőség van a cigány kultúra megismerésére és étkezést biztosít a gyerekeknek. 2000-ig öt, azóta hat csoport indul évente. Maximálisan felvehető létszám: 150 fő.

Biharkeresztesi Bocskai István Általános IskolaSzerkesztés

A 20. század elején a községben két fiú- és két lányiskola volt. Az 1927/1928-as tanévben 6 tanterem építését engedélyezték, 1963-ban pedig újabb iskolaépületet adtak át. Az 1972-ben megnyílt kollégium 1985-ben szűnt meg. 1992-ben egy 8 tantermes épületet, 1999-ben új épületszárnyat adtak át.

Gárdonyi Zoltán Református Iskola és Alapfokú Művészeti IskolaSzerkesztés

1997-ben jött létre Gárdonyi Zoltán Református Zeneiskola néven, azóta néptánc,kerámia,rajz,furulya és kürt foglalkozások is vannak.

BSZC Bocskai István Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és KollégiumaSzerkesztés

Az iskola épületének régi szárnya 1969-ben, a kollégium 1997-ben épült. Az intézmény 1992-ben új profillal bővült: szakiskolai osztályok indultak (választható szakmák: festő-mázoló, burkoló, dísznövénykertész, virágkötő, számítógép-szerelő és karbantartó). A 2009/2010-es tanévtől szakközépiskolai osztály indult, a választható szakmacsoportok: kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, egyéb szolgáltatások (előkészítés a rendőri vagy katonai pályára) és mezőgazdaság. A gimnáziumi évfolyamokon angol és német nyelvből felkészítenek a középfokú nyelvvizsgára, informatikából pedig az ECDL vizsgára.

Városi Művelődési Ház és KönyvtárSzerkesztés

Városi KönyvtárSzerkesztés

A könyvtár épülete 1970-ben épült, akkor Járási Könyvtárként működött. Állományában 34 ezer kötet könyv, 1670 hanglemez, 1500 db videókazetta, 1360 diafilm és kb. 100 db CD-ROM található. Több rendezvénynek ad helyet, évek óta itt tartják a Kazinczy-verseny területi döntőjét, illetve helyt ad az általános iskolások vers- és mesemondó versenyének is. A látogatóknak a könyvkölcsönzés mellett lehetőségük van videókazetták, diafilmek és folyóiratok kölcsönzésére, fénymásolásra és az internet használatára is.

Művelődési HázSzerkesztés

Elődjét – a Járási Művelődési Otthont – lebontották, ennek helyén épült a mai épület. A Művelődési Ház közművelődési feladatait 1999. szeptember 1-jétől látja el újra. Az épületben működik a Falugazdász Iroda és egy ügyvédi iroda is, emellett tanfolyamoknak és továbbképzéseknek is biztosít helyet.

Bihar Közösségi HázSzerkesztés

LátnivalóiSzerkesztés

 
Szent László szobra, háttérben a katolikus templom
  • Református templom (A helyreállítási munkálatok közben fedezték fel azokat a román stílusú ablakokat, amelyeket a szakszerű műemléki feltárás bemutathatóvá is tett. A templom egyes részei tehát az Árpád-korban épültek, s csak a 16. században lett a reformátusoké. Az épületet 1988-ban műemlékké nyilvánították.)
  • Katolikus templom (1857-ben épült, amikor a katolicizmus kezdett újjáéledni a lakosság körében.)
  • Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobra (a gimnázium előtt)
  • Szent László szobra (a katolikus templom előtt)
  • Osváth Pál mellszobra (az Ady Endre és a Kölcsey utca sarkán) és egész alakos szobra (a Városháza előtt)
  • Az első és a második világháború áldozatainak emlékműve (Hősök tere)
  • Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emlékműve (a Széchenyi és az Ady Endre utca sarkán található; Győrfi Lajos alkotása)
  • Helytörténeti gyűjtemény (Ady E. u. 12. sz. alatt)

Híres emberekSzerkesztés

  • A városban található Osváth Pál sírja és két szobra. Ő szervezte meg a körzet közigazgatását, postáját és írta meg a Sárrét történetét.
  • Kőrösy Lajos (1910-) festőművész
  • Járai Zsigmond (1951-) volt pénzügyminiszter, MNB-elnök
  • Nagy István festőművész
  • Magyar László István művésztanár

Híres lelkészekSzerkesztés

Csizmadia Tibor iskolalelkész,lelkész

Nagy Zsolt esperes,lelkész

ForrásokSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. Biharkeresztes az utazom.com honlapján
  4. a b c d e f g h Biharkeresztes honlapja/Bemutatás
  5. Sulinet/A kezdetektől a török időkig, 11. bekezdés. [2009. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 17.)
  6. a b Hajdú-Bihar megye információs turisztikai portálja. [2009. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
  7. Sulinet/A kezdetektől a török időkig, 12. bekezdés. [2009. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 17.)
  8. Némethi Mária-Klima László: Kora avarkori lovas temetkezések, 11. oldal[halott link]
  9. a b c 15 éve város Keresztes c. kiadvány
  10. a b Biharkeresztes közigazgatási portálja/Történet
  11. Biharkeresztes 1996-ban kiadott zsebtérképe
  12. a b c d Módy György-Nyakas Miklós-Rácz Zoltán: A megye településeinek története és épített emlékei
  13. Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  14. Biharkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  15. Hivatalos népszámlálási adatok/Hajdú-Bihar megye
  16. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információkSzerkesztés