Bijelnik

település Horvátországban

Bijelnik (1900-ig Bednik) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Bijelnik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44231
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség34 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′, k. h. 16° 23′Koordináták: é. sz. 45° 21′, k. h. 16° 23′
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszek városától légvonalban 15, közúton 21 km-re délre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 16 km-re délkeletre a Báni végvidék középső részén, a 30-as számú főút mentén, Blinja és Knezovljani között, a Bednik-patak partján fekszik.

Története szerkesztés

Területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezt bizonyítja a falu felett keletre emelkedő Gradina nevű magaslaton található vár maradványa, mely a leletek szerint még a középkorban is használatban volt. Az ókorban közelében vezetett át a Sisciából délre vezető római út a via magna. Írásos forrás 1344-ben „Benyn”, illetve „Benin in distr Blyna” néven említi először.[2] 1517-ben „Byenyk ad Thopozka” alakban említik.[2] Bijelnik vidékét a 16. század második felében foglalta el a török.1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a török uralom alatt maradt Boszniából és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. Bilejnik 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Biednik” alakban szerepel.

A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 201 1910-ben 401 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 93%-a szerb, 2%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 47 lakosa volt.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
201 251 264 320 379 401 355 350 284 291 299 243 227 202 62 47

Nevezetességei szerkesztés

Történelem előtti eredetű vár maradványa a Gradinán.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés