Biológiai kockázatértékelés

Azokban a munkakörökben, ahol fertőzésveszély, vagy járványveszély lehetősége áll fenn, biológiai kockázatértékelést kell végezni, annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek a 61/1999 (XII.1.) EüM rendelet alapján.

Értékelés tárgya szerkesztés

A munkáltatónak kell határoznia a munkavállalókat érő expozíció (veszélyeztetettség) jellegét, időtartamát és amennyiben lehetséges mértékét.

Értékelés gyakorisága szerkesztés

A biológiai kockázatértékelést, kockázatbecslést minden (az adott munkahelyen ténylegesen megjelenő) biológiai tényezőre ki terjeszteni

A biológiai kockázatbecslést évente - továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja - ugyanúgy el kell végezni, mint az általános munkahelyi kockázatértékelés esetében. A biológiai kockázatbecslés, kockázatértékelés az alapja a szükséges egyéni védőeszközök, illetve a munkaköri védőoltások meghatározásának.

A főbb kockázati szektorok és tevékenységek szerkesztés

  • Élelmiszergyártás
  • Mezőgazdaság, erdészet, kertészet
  • Az összes tevékenység, melynek során állatokkal vagy állati eredetű anyagokkal érintkezhetnek
  • Egészségügy és szociális munka
  • Hulladékkezelés, szennyvíztisztító üzemek
  • Mikrobiológiai analitikus laboratóriumok vagy biotechnológiai vállalatok
  • Fafeldolgozó ipar, fémfeldolgozó ipar (fémfeldolgozó folyadékok használata)
  • Papír, üveg, szintetikus anyagok, csomagolóanyagok újrahasznosító üzemei
  • Építőipar (természetes anyagok pl. agyag, szalma, nád feldolgozása; épületek átépítése)
  • Légkondicionáló rendszerekkel rendelkező és magas páratartalmú munka területek (pl. textilipar, nyomdaipar és papírgyártás)
  • Levéltárak, múzeumok, könyvtárak.

Jegyzetek szerkesztés