Biotechnológia

biológiai rendszerek technikai alkalmazásait célzó szakterület

A biotechnológia (görögül: βίος, BIOS, "élet"; angolul: biotechnology) élőlények segítségével végzett technológia. A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért.[4][forrás?] Új tulajdonságokkal rendelkező élőlények vagy sejtek előállítását jelenti, főként molekuláris- és sejtbiológián alapuló technológiák alkalmazásával.

Az élesztőből származó tRNSPhe röntgensugár-struktúrája. A lila: akceptor szár; bor piros: D-loop; kék: antikodon loop; narancs: változó loop; zöld: TPsiC-loop; sárga: CCA-3 'akceptor szár; szürke: antikodon
Bioreaktor
Műszaki elve egy biológiai, forró-zsírtalanítónak
Az élet fájának félautomatikus rekonstrukciója.[1] Interaktív életfa, egy web-alapú eszköz, filogenetikai rekonstrukciója az élőlényeknek.[2][3]

A biokémiának, a mikrobiológiának és a műszaki tudományoknak az integrált felhasználása annak érdekében, hogy mikroorganizmusoknak, tenyésztett sejteknek vagy ezek egyes alkotórészeinek (pl. enzimeknek) valamely képességét ipari termelési célokra alkalmazzuk.[5]

A biotechnológia fogalmaSzerkesztés

 
A Yecoro búzafajta (jobbra) érzékeny a sótartalomra, a növények keresztezéséből származó W4910 hibrid fajta (balra), amely nagyobb toleranciájú a magasabb sótartalmú környezettel szemben.
 
Filgrastim struktúrája. A filgrasztim egy kolónia-stimuláló faktor (G-CSF) analóg, amely fokozza a proliferációját és differenciálódását a granulocitáknak. Az első rekombináns DNS technológiával készült gyógyszerek egyike.[6]
 
Génterápia adenovírus vektor segítségével. Egy új gént helyezünk egy cellába adenovírus használatával. Ha a kezelés sikeres, az új gén, funkcionális fehérjét használ a betegség kezelésére.

Tágabb értelemben minden, az alap- és alkalmazott biológiai tudományágban használatos technológiát biotechnológiának neveznek.[7] A biotechnológia kifejezés leggyakoribb jelentése szerint a potenciálisan, gyakorlatban (orvosi, mezőgazdaság, ipar) alkalmazható eredményeket produkáló technológiák. A szűkebb értelmezés szerint a biotechnológia fogalmán a kifejezetten profitorientált ipari és mezőgazdasági tevékenységet értik.[8]

A felhasználási cél lehet humán- vagy állategészségügyi, mezőgazdasági vagy ipari. Ugyan a definíció szerint már a sumérok sörfőzését is biotechnológiának tekinthetnénk, ahogy az évezredes növénynemesítést(wd) is, azonban a fogalmat precíz értelmében megtestesítő technológia, az ezen alapuló iparág, a rekombináns DNS technika megjelenésétől datálódik, az 1970-es évek végétől.[9] Az ipar pontos születési dátuma 1983-ra tehető, a humán inzulint rekombináns DNS technikával, baktériumok felhasználásával előállító Genentech megalakulása, tőzsdére vonulásának időpontjára. A transzlációs medicina és biotechnológia paradigmaváltást hozott az orvostudományban. Paradigmaváltás a gyógyításban, amely magában foglalja az ember biológiájának mélyebb megismerését és a gyógyítást is. A gyógyításban elsőként a molekuláris diagnosztikában várható áttörés, mely a különféle betegségek kimutatását és előrejelzését jelenti. A terápiában a személyre szabott gyógyítás (personalized medicine: orvosi genomika, farmakogenomika, nutrigenomika) megteremtése az elérendő cél.[10]

A személyre szabott gyógyítás egyrészt a hagyományos gyógyszerek egyénekre összeállított kombinációit jelenti (a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok alapján); másrészt, új egyénspecifikus gyógymódok (pl. génterápia, tumorterápia, antitest-terápia, őssejtterápia) bevezetését foglalják magukba. A jövő orvostudományában a betegségek megelőzése (prevenció) nagyobb fontossággal bír majd. Az egyén genomjának ismerete alapján valószínűsíteni lehet a betegségeket, ami lehetővé teszi a megfelelő életmód kialakítását és a gyakori, célzott orvosi vizsgálatok végzését.[11] A Föld populációja ma 7 milliárd.[12] A betegségek eloszlása a korábbi évszázadokban túlnyomó fertőző betegségekről a krónikus betegségek (asztma, diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, rák) felé mozdul el.[10] A biotechnológia a vegyészmérnöki, biokémiai, mikrobiológiai és műszaki módszerek felhasználása piacképes termékek létrehozása érdekében, de a cél lehet a káros anyag átalakítása vagy a környezet megtisztítása is. A biotechnológia magába foglalja a géntechnológiát is, amikor élőlények genetikai anyagának megváltoztatásával végzett biotechnológiát (génklónozás: GMO, TO) végzünk.

"A hús,- zsír- és tejtermelés akkor fog a kor színvonalára emelkedni, ha olyan mértékben fogja alkalmazni a biokémiát, mint ahogy pl. az elektrotechnikai nagyipar felhasználja az elméleti fizikának alaptételeit; s mivel általában a termelésben a természettudományok alkalmazását a technológia tanítja, a mezőgazdasági élelmiszertermelés tudományát biotechnológiának nevezhetjük az alábbi megfontolás alapján." (Ereky Károly, 1919.)

Biotechnológia történeteSzerkesztés

 
Watusi szarvak (háziasított szarvasmarha), 3 szarvasmarha és egy igazi bölény (Bos primigenius)
 
Dolly klónozása

A biotechnológia részterületeiSzerkesztés

Klasszikus és modern biotechnológiaSzerkesztés

 
Rekombináns DNS

A klasszikus biotechnológia körébe tartoznak az olyan eljárások, mint a fermentáció és a klasszikus nemesítés.

Modern biotechnológia a géntechnológia, amikor egy gént egy élőlényből kiemelünk és átültetjük egy másikba.

Témakör szerinti felosztásSzerkesztés

A biotechnológia témakörei a klónozás, a környezeti biotechnológia, a gyógyszerbiotechnológia, a rekombináns fehérjék előállítása, a genetikailag módosított élőlények előállítása, az őssejttechnológia, a génterápia és a tumorterápia.

Genetikai manipulációt alkalmazó vagy nem alkalmazó technológiákSzerkesztés

A géntechnológia olyan eszközrendszer, amellyel megváltoztatjuk a genetikai anyagot. Rekombináns géntechnológiáról pedig akkor beszélünk, ha genetikai változtatás célja egy új tulajdonságokkal rendelkező fehérje, sejt vagy élőlény létrehozása. A rekombináns géntechnológia szembeállítható a genomikával, amely nem a genetikai anyag megváltoztatásával, hanem a szerkezetének és működésének a tanulmányozásával foglalkozik. Orvosi hasonlattal élve, a rekombináns géntechnológia a „sebészeti” megközelítéshez hasonlít, a genomika pedig a diagnosztikához sorolható (a genomikát analitikus biotechnológiának is nevezik).[13] Ide olyan fogalmak tartoznak, mint a transzgénikus és knockout élőlények, a rekombináns fehérjék, a hagyományos őssejt technológia, az új őssejt technikák, a nagy teljesítményű mikrochipek, microarray-ek, affymetrix,[14] protein-chipek, az élő vakcinák, a génterápia és az immunterápia.

Genetikai manipulációt nem alkalmazó technológiák az ipari fermentáció, az élőlények klónozása és az antitestek.

A legfontosabb biotechnológiai tudományterületek, ill. technikák alkalmazás szerintSzerkesztés

 
Glükokortikoid-receptor számítógépes térbeli szerkezete térinformatikai rendszerrel történő megjelenítéssel

A molekuláris biotechnológia témakörei az olyan géntechnikák (DNS és RNS), mint a genomika, farmakogenomika, genetikai módosítás, génterápia és vírusvektorok, valamint az olyan fehérjetechnikák, mint a proteomika és immunológia.

A sejt- és szöveti biotechnológia körébe tartoznak a sejt- és szövetkultúrák, a szövetépítés és az embriómanipuláció.

Az anyagfeldolgozási biotechnológia témája a bioreaktoros fermentáció, biológiai kinyerés, biofiltráció és bioremediáció.

A nanobiotechnológia a nano/mikrogyártási módszerek felhasználása a biotechnológia alkalmazási területein.

Alkalmazási terület, alszektorok szerintSzerkesztés

A biotechnológia nem egy szűk, jól definiálható szakterület, hanem számos tudományágat átfogó diszciplína. Az alkalmazási területek szerinti csoportosítás esetén didaktikai céllal az egyes területeket színkódokkal látták el.[15]

A biotechnológia egyes alkalmazási területeinek csoportosítása színkódokkal:

Piros Zöld Fehér Kék Bioinformatika
védőoltások

rekombináns vakcinák
molekuláris diagnosztika és „omikák”
biológiai terápiák
kutatási technológiák és szolgáltatások

növény-,

növénytermesztési biotechnológia
állattenyésztési biotechnológia
élelmiszeripari biotechnológia

bioalapú termékek

biofinomítás
bioenergia
bioremediáció

szennyvíztisztítás

tengeri biotechnológia

bioinformatika

biokémiai informatika
egyéb informatikai támogatások

Piros biotechnológiaSzerkesztés

 
Etanercept, TNF-alfa inhibíitor

Piros biotechnológia a humán egészségügyi biotechnológia. Humán gyógyszerek, terápiák előállítása a biotechnológia eszközeivel. Az 1990-es évektől rohamosan nő a biotechnológia térhódítása a gyógyszeriparban, bár a gyógyszergyárak tőkeerejével, méreteivel nehezen veszi fel a versenyt egy biotechnológián alapuló cég, ezért kollaboráció, sajátos szimbiózis jelenik meg a két ipar között. A biotech cégek gyógyszer-terápiás terveiket, technikáit eladják a gyógyszeripari cégeknek, melyek kellő tőkével és idővel rendelkeznek az adott gyógyszernek a hosszadalmas engedélyeztetési procedúrán történő keresztülviteléhez.

Molekuláris diagnosztika és „omikák”Szerkesztés

Molekuláris diagnosztika és „omikák” a genomika, farmakogenomika, proteomika, nutrigenomika, metabolomika, DNS/RNS tesztek, immunesszék, biocsipek, DNS hibridizáció (Southern blott), polimeráz-láncreakció, szekvenálás, ELISA-fehérje (Ensime Linked Immuno Sorbent Assay).

Biotechnológiai terápiákSzerkesztés

Biotechnológiai terápiáknak vagy prevenciós eszközöknek tekinthetjük a biológiai terápiákat, a biológiai gyógyszereket és biohasonló gyógyszereket, a monoklonális antitesteket („mAB”), a rekombináns fehérje alapú gyógyszereket, a génterápiát, az őssejtterápiát és a szöveti terápiát. Védőoltások, rekombináns vakcinák az ISCOM vakcinák és az alegységvakcinák.

Globális top 5 biológiai gyógyszer 2010-ben:

Név Vállalat Globális forgalom (mrd USD)‡ Hazai forgalom (mrd Ft, 2011 MAT8) Klinikai indikációk
Enbrel (etanercept) Amgen, Wyeth, Takeda 7.29 3,990 Reumatoid artritisz, pszoriázis, juvenilis idiopátiás artritisz
Avastin (bevacizumab) Genentech, Roche, Chugai 6.97 6,092 kolorektális, emlő-, tüdő-, veserák, glioblasztóma
Rituxan (rituximab) Genentech, Roche, Chugai 6,86 4,158 nem-Hodgkin limfóma és reumatoid artritisz
Humira (adalimumab) Abbott, Eisai 6,55 5,180 Reumatoid artritisz, pszoriázis, Crohn-betegség
Remicade (infliximab) Centocor (J&J), Schering Plough, Mitsubishi Tanabe 6.52 5,993 Reumatoid artritisz, pszoriázis

‡: A C5 aktivációt gátló Eculizumab (humanizált egér anti-C5 Ab), a világ legdrágább gyógyszere, 409.500 $/év.

Gyógyszer-biotechnológiaSzerkesztés

Kutatási technológiák és szolgáltatások a hatóanyag-bejuttatás, a gyógyszerek optimalizálása vagy karakterizálása, a biológiai szűrés és validálás, a bioesszé-fejlesztés, a gyógyszertesztelés transzgenikus állatmodelleken, sejtvonalakon, sejtmembránokkal, a racionális hatóanyag tervezés és a molekulárisan célzott gyógyszerek, a hatóanyag bejuttatásban alkalmazott pl. az antitestek, a vírus vagy sejt alapú rendszerek.

Növényi, növénytermesztési biotechnológiaSzerkesztés

A növények, növényi sejtorganellumok genetikai programjának megváltoztatását és az így kialakított új képességeik technológiai felhasználását jelenti.

MikroszaporításSzerkesztés

A reprodukciós (szaporodási) biotechnológia szövet és szervszintű szaporítási módszer, amelynek során növények különböző vegetatív (testi) szerveinek, szöveteinek és sejtjeinek tenyésztését jelenti steril kontrollált körülmények között (klónozás), mikroszaporítási sejt- és szövettenyésztési technikákkal.

Genetikai módosításSzerkesztés

A genotípus módosítása- génsebészet, szomatikus hibridizáció, mutagenezis és szomaklonális variánsok, sejtkultúrák → módosított sejt vagy sejt- és szervkultúrák tömegtenyésztésben → módosított növény. (Genetikai módosítás: A bejuttatott gén beépül a gazdaszervezet vagy sejt szerv genomjába, működik, fehérjét termel, és öröklődik.) Egy genotípus rögzítése vagy sokszorozása: hibridizáció, szomatikus embriogenezis, mikroszaporítás, sejtkultúrák → módosított sejt vagy sejt- és szervkultúrák tömegtenyésztésben → módosított növény.

Sárga biotechnológiaSzerkesztés

A sárga biotechnológia az élelmiszeripari és táplálkozástudományi biotechnológia.

Szürke biotechnológiaSzerkesztés

Szürke biotechnológia a klasszikus fermentációs technológia. A modern fermentációs biotechnológiai eljárások céljai és lehetőségei a termékek csoportosítása szerint: sejttömegtermelés - pékélesztő, SCP; sejtalkotók előállítása - intracelluláris enzimek, nukleinsavak, poliszaharidok, rDNS termékek; metabolittermelés - primér metabolit: etanol, tejsav... szekunder metabolit: antibiotikumok; szubsztrát-konverzió: glükóz → fruktóz, penicillin → 6-NH2-penicillánsav; multiszubsztrát-konverzió: biológiai szennyvíztisztítás.

Mikroorganizmusok biotechnológiai alkalmazásaSzerkesztés

Biotechnológiai fermentációs eljárásokra alkalmasak azok a baktériumok, gombák, algák, amelyek anyagcseréjük intenzív, aerobok vagy anaerobok, és ideális körülmények között szaporodásuk gyors. A baktériumok osztódással szaporodnak (20-30 perc) fermentáció szempontjából jelentős baktériumok: ecetsav-baktériumok, bélbaktériumok, tejsavbaktériumok, sugárgombák. A penészgombák (tömlőspenészek, Penicillium fajok) szerves tápanyagon összefüggő bevonatot képezve, aerob életműködésüknek köszönhetően szaporodnak. Savanyú kémhatást kedvelnek, jellemző rájuk, hogy enzimtermelők (amiláz, penicillin, citromsav, sajtgyártás). Az élesztők egysejtűek, nem képeznek gombafonalakat, sarjadzással szaporodnak, gyengén savas tápoldatot kedvelnek (sör és szeszgyártás, borászat, kefirkészítés, laktázenzim).

Mikrooorganizmusok ipari célokraSzerkesztés

Mikrooorganizmusokat ipari célokra használ a keményítő konverzió (szeszipar, folyékony cukor), a poliszacharidok előállítása (alginát: azotobacter vinelandii, lerán: zymomonas mobilis, xanthan: xanthomonas campestris, stabilizálószerek), az alkohol előállítása (cukor-, keményítő-, cellulóz-alapon, saccharomyces cerevisiae, candida pseudotropicalis, zymomonas mobilis) és az enzimek előállítása (proteolitikus, hidrolitikus enzimek, glükóz izomeráz, amiláz stb.).

Mikrooorganizmusok orvosi célokraSzerkesztés

Orvosi célú alkalmazás az antibiotikumok előállítása (penicillin: penicillium chrysogenum, streptomycin: streptomyces grizeus, peptid antibiotikumok: bacitracin, gramicidin, nisin stb.), a rákellenes hatóanyagok készítése (actinomycin, mitomycin, chromomycin, l-asparaginase stb. főleg Streptomycesek), a szteroid átalakítások (Progesteron ® 11-a hidroxiprogesteron aspergillus ochraceus cortison, prednisolon, testosteron) és a rekombináns DNS-technika (inzulin, növekedési hormon, serum albumin).

Mikrooorganizmusok élelmiszeripari célokraSzerkesztés

Élelmiszeripari alkalmazás az erjedésiparok (sör, bor, alkohol saccharomyces cerevisiae), a starterkultúrák (tejipar, húsipar, borászat), a biomassza (takarmányélesztő, pékélesztő s. Cerevisiae scp methylophilus methylotrophus), az aminosavak (glutaminsav, fenilalanin, lisin, triptofán), a szerves savak (ecetsav, tejsav, propionsav, citromsav) területe.

Fehér biotechnológiaSzerkesztés

 
Anyag-spektrometriai protokoll

Fehér biotechnológia az ipari-környezetvédelmi biotechnológia. Biotechnológiai módszerek felhasználása a hagyományos műanyag, textil stb. ipar termékeivel azonos értékű, de alternatív, környezetkímélőbb vagy teljesen környezetbarát technológiák által. Bár a biotechnológia alapjai több ezer éves múltra tekintenek vissza (sör,- bor,- sajtgyártás), az újkori biotechnológia még fiatalnak tekinthető (néhány évtizedes) szemben a több mint százéves kőolaj alapú szerves kémiai eljárásokkal. Ennek köszönhetően még számos területen az alaposan optimált és hosszú ideje felhasznált vegyipari eljárások olcsóbbak a jelenleg ismert biotechnológiai vetélytársuknál. A fehér biotechnológia előnyei azonban egyes prognózisok szerint (McKinsey&Company) lehetővé teszik már rövid távon, hogy átvegye a vezető szerepet: 2010 óta a finomkémiai ágazat termékeinek 60%-át biotechnológiai úton állítják elő. Ehhez azonban szükséges, hogy a nyersanyagok ára versenyképes maradjon, illetve politikai, gazdasági és társadalmi támogatásra is szükség van, valamint a folyamatok fejlesztése, optimalizálása sem lezárt még.[16] A fehér biotechnológia elterjedésének hajtóereje többrétű, hiszen kőolaj független, megújuló nyersanyagot használ, CO2 semleges, valamint energia és nyersanyagtakarékos.[17] Ezeknek köszönhetően, ha a fenntartható fejlődés résztvevői egy kooperáló és önerősítő ciklusban együttműködnek, akkor a fehér-biotechnológia új állásokat jelenthet, miközben csökkenti a környezeti hatást, és profitot is termel.[18] Megjelenési területe változatos, például, ma már a mosóporok biotechnológiai úton előállított enzimeket tartalmaznak, melyeknek köszönhetően alacsonyabb hőfokon (30 °C) azonos hatékonyságú háztartási mosás végezhető.

Hazai helyzetSzerkesztés

Az L-treonin esszenciális aminosav, alkalmazása nélkül nem valósítható meg sertés és baromfihús gazdaságos, versenyképes előállítása. A takarmányozásban alkalmazott esszenciális aminosavak alkalmazása nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem a nagyüzemi hústermelés környezeti terhelése is minimalizálható segítségükkel. Az esszenciális aminosavak alkalmazásával a ráfordított takarmány.

  • Szerves savak

Ez egy gabonabázisú tejsav-platformon alapuló biofinomító technológia fejlesztése, amelynek során sikerült az optimált laboratóriumi tápközegen elérhető eredményeket ipari tápközegen is elérni. A technológia intenzifikálása érdekében folytatott kísérleteinket új törzsek (termotoleráns) és technológiai megoldások (pl. direkt keményítő fermentáció) kiválasztására jelenleg is folytatják.

  • Glicerin

A biodízel melléktermék glicerin enzimes hasznosításának kidolgozása, amelynek során sikerült laboratóriumi léptékben megvalósítani egy koenzimregeneráló membrán-bioreaktoros eljárást, amely a glicerinből egyidejűleg 1,3-dihidroxiacetont és 1,3-propándiolt állít elő (akár a jelenlegi előállításokkal versenyképesen is).

Kék biotechnológiaSzerkesztés

Kék biotechnológia a vízi és tengeri tudományterületeken való alkalmazásokat foglalja magában. Ilyen pl. a szenyvíztisztítás. Az élőgép egy olyan szennyvíztisztító módszer, amely az adott területen 2-3000 élő szervezet, köztük növények, metabolikus folyamatait kihasználva fokozza a hagyományos szennyvíztisztító berendezés hatékonyságát azáltal, hogy ezek a szervezetek kiválasztják és semlegesítik a mérgező anyagokat. A technológia felhasználási lehetősége meglévő ipari, kommunális, illetve fertőtlenítési eljárások kiváltásában van.

Arany biotechnológiaSzerkesztés

 
Biocsip

Az arany biotechnológia a bioinformatika fogalmát foglalja magában.

Barna biotechnológiaSzerkesztés

Barna biotechnológia a száraz, sivatagi életkörülményekkel kapcsolatos biotechnológiai alkalmazások.

Fekete biotechnológiaSzerkesztés

Fekete biotechnológia a bioterrorizmus és a biofegyverek biotechnológiája.

Bíbor biotechnológiaSzerkesztés

A bíbor biotechnológia a szabadalom, a publikálás és az újítás biotechnológiai vonatkozásait foglalja magába.

A biotechnológia kapcsolata más tudományágakkalSzerkesztés

A biotechnológia fogalmának komplexitásaSzerkesztés

Piacra került az első, növényekben készült gyógyszer 2012-ben.[19] Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerhatósága (US FDA) jóváhagyott egy genetikailag módosított növényi sejtben előállított gyógyszert. A hírt ünneplők között ott vannak a „biopharming” koncepcióját támogató tudósok is. Az Elelyso elnevezésű gyógyszer (taligluceráz alfa) enyhíti a Gaucher-kórban szenvedő betegek tüneteit. Ez a ritka lizoszomális tárolási rendellenesség különféle problémákat okoz, a csontfertőzésektől kezdve a vérszegénységig. A Protalix Biotherapeutics izraeli biotechnológiai vállalat tudósai módszert dolgoztak ki a beteg emberekből hiányzó enzim sárgarépasejtekben való előállítására: az enzimet kódoló gént beültették a sárgarépasejtekbe. A klinikai vizsgálatok során megállapították, hogy az e forrásból származó enzimmel (taligluceráz alfa) kezelt betegek állapota legalább olyan jó, mint azoké, akik egy másik, a gyógyszerpiacon kapható enzimpótló készítményt, a Cerezyme-et kapják.[20] a fenti tudományos eredmény a biotechnológia komplexitására jó példa, ahol a növény genetika, gyógyszeripar, az orvostudomány komplexen jelenik meg. A biotechnológia a tudományok komplexitásának megtestesítője, ahol a biológia, a biokémia, a kémia, a biomérnök, a fizika, a műszaki tudományok, a vegyészet, az informatika rendszere egységes egészként jelenik meg.

Biotechnika és biotechnológiaSzerkesztés

Géntechnológián alapuló és nem-genetikai alapú technológiákSzerkesztés

  1. Mikroorganizmusok: a. saját: pl. bakteriális inzulin, b. kevert alkalmazás
  2. Növényi: peszticid-rezisztencia, fagyállóság, eltarthatóság stb.
  3. Állati: nagyobb testtömeg-gyarapodás (STH génbevitel), termékenységfokozás, rezisztencia stb.
  1. Mikroorganizmusokkal: pl. söripar, kenyérgyártás, tejipar, környezetvédelem stb.
  2. Növénynemesítés: vegetatív szaporítási módok, szövettenyésztés
  3. Állattenyésztési biotechnológia: AI, szuperovuláció, ET, IVF, embrióklónozás, embriófelezés, sejtmagtranszplantáció, kiméra-előállítás, embrionális ivarmeghatározás
  4. Humán: ET, IVF

Hagyományos gyógyszeripar és gyógyszer-biotechnológiaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://bioinformatics.oxfordjournals.org/content/23/1/127.full
  2. http://itol.embl.de/
  3. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16513982?dopt=Abstract
  4. (OECD 2005)
  5. Európai Biotechnológiai Szövetség
  6. http://www.ebi.ac.uk/pdbe/entry-images/%7b%7b%7bpdb%7d%7d%7d600.png[halott link]
  7. ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye szöveg CBD . Cbd.int. Hozzáférés 2013/03/20.
  8. Archivált másolat. [2013. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  9. "Incorporating Biotechnology into the Classroom – What is Biotechnology?", from the curricula of the 'Incorporating Biotechnology into the High School Classroom through Arizona State University's BioREACH PROGRAM', accessed on October 16, 2012) .
  10. a b The state as a buyer of pharmaceutical products Prof. Dr. Peter MIHÁLYI Zagreb, 23 March, 2012
  11. Archivált másolat. [2013. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  12. Hétmilliárdra bővült a Föld népessége 2011. november 1. 05:34, kedd - Forrás: MTI
  13. Archivált másolat. [2015. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 2.)
  14. (https://www.affymetrix.com/support/downloads/manuals/expression_s2_manual.pdf
  15. E. J. DaSilva(2005): The Colours of Biotechnology: Science, Development and Humankind ELECTRONIC JOURNAL OF BIOTECHNOLOGY
  16. Bachmann, R. Presentation at the Bio-Conference; New York; 2003
  17. DaSilva, E. J. Electron. J. Biotechnol. 2004, 7, (3), 01-02.
  18. EuropaBio, White Biotechnology: Gateway to a More Sustainable Future. EuropaBio Position Paper 2003. http: //www.europabio.org/documents/100403/Innenseiten_fi nal_ screen.pdf Letöltve:2008.08.14.
  19. Nature News Blog, 2012. május 2. Amy Maxmen
  20. http://blogs.nature.com/news/2012/05/first-plant-made-drug-on-the-market.html

További információkSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Nyeste László: Biomérnöki műveletek és alapfolyamatok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, J 6-816
  • Sevella Béla: Biomérnöki műveletek és alapfolyamatok, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2001
  • Glazer, A.N. and Nikaido, H.: Microbial Biotechnology, W.H. Freeman and Company, New York, 1995.
  • Ratledge, C. and Kristiansen, B.: Basic Biotechnology, Cambridge University Press, 2001.
  • Demain, AL: Microbial biotechnology. Trends Biotech. 18, 26-31, 2000.
  • Dudits D.,, Heszky L. Növényi biotechnológia és géntechnológia. Agroinform, Budapest, 2000.
  • Friedman, Yali (2008). Building Biotechnology: Starting, Managing, and Understanding Biotechnology Companies. Washington, DC: Logos Press. ISBN 978-0-9734676-3-5.
  • Oliver, Richard W. The Coming Biotech Age. ISBN 0-07-135020-9.
  • Zaid, A; H.G. Hughes, E. Porceddu, F. Nicholas (2001). Glossary of Biotechnology for Food and Agriculture — A Revised and Augmented Edition of the Glossary of Biotechnology and Genetic Engineering. Available in English, French, Spanish, Chinese, Arabic, Russian, Polish, Serbian, Vietnamese and Kazakh. Rome: FAO. ISBN 92-5-104683-2.
  • Agricultural Biotechnology: An Economic Perspective by the USDA Economic Research Service. A 1994 publication from the Agricultural Economic Report.

Internetes oldalakSzerkesztés