Főmenü megnyitása

Birján (horvátul: Birjan[3]) község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Birján
Birján címere
Birján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Novreczky János József (BIRJÁNÉRT)[1]
Irányítószám 7747
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség520 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség55,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Birján (Magyarország)
Birján
Birján
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 59′ 49″, k. h. 18° 22′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 49″, k. h. 18° 22′ 34″
Birján (Baranya megye)
Birján
Birján
Pozíció Baranya megye térképén
Birján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Birján témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Baranya megyében, Pécstől délkeletre kb. 17 km-re, az 57-es főút és az M60-as autópálya közelében fekvő település. Legközelebbi szomszédai észak felől Hásságy, kelet felől Olasz, délről Pécsdevecser és Peterd, nyugatról pedig Lothárd. A település területén ered a Birjáni-árok, amely Pécsdevecser északi részén torkollik a Szemelyi-patakba.

TörténeteSzerkesztés

Birján és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén réz- és bronzkori leletek kerültek felszínre.

1295-ben a falu határában a pálosok alapítottak kolostort, mely egészen a XVI. század derekáig fennállt, s csak a török időkben, 1543-ban néptelenedett el.

Nevét az oklevelek 1307-ben Beran néven írták, s 1332-ben 1542-ben Berand-nak írták.

A török időkben elnéptelenedett a település.

1696-ban, I. Lipót alatt az adóösszeíráskor már lakott helynek volt feltüntetve, lakói bosnyákok voltak.

A 18. században magyar családok is letelepedtek a faluban.

Az 1930-as összeíráskor itt és a településhez tartozó Beretvás-pusztán 356 magyar, 105 német, 1 tót, 95 horvát és 10 egyéb anyanyelvű lakos élt.

Birján a Batthyány család birtoka volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Magyar József (független)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019: Novreczky János József (BIRJÁNÉRT)[1]
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 15% horvátnak, 9,4% németnek, 0,8% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,2%, református 6,5%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,9% (29% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Horgásztó.

TestvértelepüléseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. horvát név
  4. Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Birján Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

  • horvát név: Sanja Vulić:: O govorima Hrvata u Mađarskoj. Budapest: (kiadó nélkül).  

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés