Birtalan Ákos
Birtalan Ákos (Székelyvécke, 1962. július 2. – Gyergyószentmiklós,[1] 2011. augusztus 24.) romániai magyar politikus, gazdasági szakember, egyetemi oktató.
| Birtalan Ákos | |
| Románia turisztikai minisztere | |
| Hivatali idő 1996. december 12. – 1998. április 17. | |
| Előd | Matei-Agathon Dan |
| Utód | Sorin Frunzăverde |
| Született | 1962. július 2. Székelyvécke, Románia |
| Elhunyt | 2011. augusztus 24. (49 évesen) Gyergyószentmiklós |
| Sírhely | Házsongárdi temető |
| Párt | Romániai Magyar Demokrata Szövetség |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
Élete szerkesztés
Az oktatásban szerkesztés
Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd azt követően Sepsiszentgyörgyön, pénzügyi szakemberként dolgozott.[2] Miniszteri tisztsége után egyetemi oktatóként a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi főiskolájának adjunktusaként, majd docenseként tevékenykedett. Alapító tanszékvezetője volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai gazdaságtudományi tanszékének, és tagja volt a Sapientia Alapítvány kuratóriumának, és mint ilyen meghatározó szerepe volt a csíkszeredai egyetemi helyszín létrehozásában. Alapító tagja volt még a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaságnak pedig alapító elnöke volt.[3] Két főiskolai jegyzete, továbbá tanulmányai, cikkei jelentek meg. 2000. októberben megvédte disszertációját a bukaresti Közgazdasági Akadémián, ezzel elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet.[2]
A politikában szerkesztés
1992 és 2004 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kovászna megyei képviselője volt. 1996 decemberében a Ciorbea-kormány, majd annak 1998-as átalakulását követően a Dejeu-kormány turisztikai miniszter lett. A tárcát a kormányváltásig, 1998. áprilisáig irányította.[3] 2004 januárjában, a Székely Nemzeti Tanács 17-i, Sepsiszentgyörgyre összehívott ülésén egyhangúlag elfogadták Székelyföld autonómia-tervezetét. Birtalan – mint háromszéki parlamenti képviselő – vállalta, hogy a statútumot a román törvényhozó testület elé terjeszti.[4]
2004-től, betegsége miatt, a közélettől visszavonultan élt Sepsiszentgyörgyön feleségével és két gyermekével.[5] A kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.[6]
Díjai szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Gyergyószentmiklósi anyakönyvi hivatal Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Közli: Új Kelet, 2011. szeptember 9.
- ↑ a b Székelyföldi arcképcsarnok: Birtalan Ákos Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
- ↑ a b Elhunyt Birtalan Ákos[halott link] URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
- ↑ Willmann Walter: Búcsúzunk Birtalan Ákostól URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
- ↑ Kovács Zsolt: Elhunyt Birtalan Ákos Archiválva 2011. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
- ↑ Gyászjelentés[halott link], Szabadság, 2011. aug. 26.
- ↑ Ez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által adományozott díj nem azonos a Kós Károly-díjjal
- ↑ Átadták Király Károlynak a Kós Károly-nagydíjat. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, 2014. február 13. [2015. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
Források szerkesztés
- Erdélyi magyar ki kicsoda. Nagyvárad: RMDSZ–BMC Kiadó. 2010. 110. o. ISBN 978-973-00725-6-3
- Gyászjelentés, Szabadság, 2011. augusztus 26. Online hozzáférés
További információk szerkesztés
- Búcsú Birtalan Ákostól, Háromszék, 2011. augusztus 25.
.svg){kind=small}