Főmenü megnyitása

Bithünia (görögül: Βιθυνία) ókori terület Kis-Ázsia északnyugati részén, a mai Törökország területén. Mint önálló ország időszámításunk előtt 297-től 74-ig létezett. Partjait északon a Fekete-tenger (Euxine), nyugaton a Márvány-tenger (Propontis) határolta.

Bithünia (Βιθυνία)
i. e. 297.i. e. 74.
Bithünia elhelyezkedése Kis-Ázsiában
Bithünia elhelyezkedése Kis-Ázsiában
Általános adatok
Fővárosa Nikaia majd Nikomédia
ElődállamUtódállam
 Perzsa BirodalomRómai Birodalom 
A Wikimédia Commons tartalmaz Bithünia (Βιθυνία) témájú médiaállományokat.

A terület korábban a Perzsa Birodalom fennhatósága alá tartozott, és megszűnésekor a Római Birodalom kebelezte be mint provinciát.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Lakosai trákok és görögök voltak, akik már akkor rendelkeztek részleges autonómiával, amikor Kürosz perzsa király területüket a Perzsa Birodalomhoz csatolta. Az ország létezése során folyamatosan nagyobb hatalmak árnyékában élt és Nagy Sándor halála után a bithüniaiak kihasználták a makedón uralkodó utódainak, a diadokhoszoknak egymás ellen viselt háborúit. Ekkor biztosítani tudták függetlenségüket a Szeleukida Birodalommal szemben.

Első uralkodójuk I. Zipoitész vezetésével I. e. 297-ben helyi uralkodó dinasztia került a trónra. Őt i. e. 280 körül I. Nikomédész követte, aki megalapította Nikomédia városát, amely a virágzó ország székhelye lett. Uralkodása idején és utódai (I. Prusziasz, II. Prusziasz, II. Nikomédész) alatt Bithünia elsősorban Pergamonnal és a szeleukidákkal vívott háborúkat. Más népekkel szövetségre törekedett, így többek között a galatiaiakkal, akiket a bithüniaiak hívtak be Ázsiába i. e. 278i. e. 277-ben. I. Prusziasz fogadta be a menekült karthágói hadvezért, Hannibált, akinek később kiadatására rákényszerítették, de ezt végül Hannibál öngyilkossága megakadályozta.

A bithüniai királyok városokat építettek, támogatták a kereskedelmet, és érdeklődtek a görög kultúra iránt. Bithünia IV. Nikomédész uralkodása alatt, a mithridatészi háborúk során (lásd: Pontosz) teljesen római függőségbe került, és az uralkodó országát i. e. 75i. e. 74-ben keletkezett végrendeletében az országot Rómára hagyta.

UralkodóiSzerkesztés

HagyatékaSzerkesztés

 
Bithünia provincia

Bithünia magában foglalta Nicaea városát, mely szülőhelye a nikaia–konstantinápolyi hitvallásnak.[1] Az ország rövid ideig létezett, azonban fennmaradt építészetük, korabeli pénzeik és híres bithüniaiak emléke is.[2]

Ilyen személy volt Cassius Dio történetíró, aki Caracalla uralkodása alatt Rómában a szenátus tagja lett. Bithüniai volt Antinoosz a szép ifjú, aki Hadrianus római császár kegyence és fiúszeretője volt. A császár isteni tiszteletben részesítette, és emlékére alapította Antinoopolis városát.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is.
  2. Kings of Bithynia. asiaminorcoins.com. (Hozzáférés: 2010. november 30.)

ForrásokSzerkesztés

  • Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. ISBN 963-9199-29-X  
  • Encyclopædia Britannica, 11 . kiadás (1910) 

További információkSzerkesztés