Főmenü megnyitása

Bjelik Imre

osztrák-magyar tábori püspök, nagyváradi apostoli adminisztrátor

Bjelik Imre (németül: Emmerich Bjelik[1]) (Illava, 1860. július 24.Nagyvárad, 1927. május 9.) katolikus pap, az Osztrák–Magyar Monarchia tábori apostoli vikáriusa (tábori püspöke), nagyváradi apostoli adminisztrátor.[2]

Bjelik Imre
Emmerich Bjelik in 1916.jpg
Született 1860. július 24.
Illava
Elhunyt 1927. május 9. (66 évesen)
Nagyvárad
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség katolikus püspök
osztrák–magyar tábori apostoli vikárius
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1883
Püspökké szentelés 1913. február 22.
Szentelők

Hivatal osztrák–magyar tábori apostoli vikárius
Hivatali idő 1911–1918
Elődje Belopotoczky Kálmán
Utódja Magyarország: Zadravecz István

Hivatal nagyváradi apostoli adminisztrátor
Hivatali idő 1923–1927
Elődje Széchényi Miklós megyéspüspök
Utódja Mayer Antal apostoli adminisztrátor
A Wikimédia Commons tartalmaz Bjelik Imre témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

PályafutásaSzerkesztés

teológia tanulmányait Nyitrán végezte. 1883-ban szentelték pappá. 1888-tól a szarajevói hadtestnél, 1893-tól Pozsonyban szolgált katonai lelkészként. 1894-től Belopotoczky Kálmán tábori püspök egyháztanácsi titkára, 1908-tól igazgatója volt. 1903-tól pápai prelátus.[2]

 
Bjelik Imre tábori püspökként

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1911 májusában a király az Osztrák–Magyar Monarchia tábori apostoli vikáriusává és váradi kanonokká nevezte ki.[2] 1913. január 8-án thasusi címzetes püspökké és az Osztrák–Magyar Monarchia tábori apostoli vikáriusává nevezték ki. Február 22-én szentelte püspökké Belopotoczky Kálmán tábori püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök és Joseph Pfluger bécsi segédpüspök segédletével. 1915-től valóságos belső titkos tanácsos.[2]

1918. november 11-én lemondott.

1923-tól, Széchényi Miklós püspök halála után nagyváradi apostoli adminisztrátor.[2]

MűveiSzerkesztés

  • Szívélyes „Isten hozott” a fiatal bajtársaknak. Pozsony, 1891 (németül: Ein herzliches Willkommen den jungen Kriegskameraden. Pozsony, 1891)
  • Istennel a királyért és hazáért. Pozsony, 1892. (németül: Mit Gott für Kaiser und Vaterland. Pozsony, 1893)
  • Húsvéti ajándék a katolikus hadfiaknak. Pozsony, 1892
  • Egyesült erővel. Egy táborilelkész szava bajtársaihoz. Pozsony, 1894
  • Ehrenblatt aus der Geschichte des Infanterieregiments Nr. 72. Pozsony, 1894
  • Geschichte der k.u.k. Militär-Seelsorge und des apostolischen Feld-Vicariates. Bécs, 1901
  • Rituale in usum c. et r. ecclesiae militaris. Bécs, 1902
  • Handbuch für die k.u.k. Militärgeistlichkeit. Bécs, 1905

Szerkesztette 19011911 a Pastoralblatt für die Militär- und Marinegeistlichkeit c. szaklapot.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Die apostolischen Feldvikare von 1773 bis 1918 (német nyelven). Katholische Militärseelsorge, 2018. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
  2. a b c d e f Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.  

További információkSzerkesztés