Blatnicai lelet
A szklabinyai vár fegyvertárában őriztek egy kardot és más ékszereket, melyek valószínűleg a Turóc vármegyei Blatnica határából egy közös sírból származhatnak. Révay Ferenc báró 1876-ban és 1880-ban az egész leletet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, ahol máig megtalálható. A lelőkörülményekről pontosabb információk nem maradtak fenn.
Az ékszerek bronzból vannak öntve és erősen aranyozottak. Ezek: 2 csat és 3 töredékes keresztpánt, gomb, 2 indás szíjvég, 3 szíjlemez. A pántokon emberi alakok míg a szíjvégeken indás motívum látható. A kétélű töredékes tausirozott kardot (D típus) szintén ezen lelethez tartozónak tartják. Markolatán geometrikus díszítés és 3 emberi arc látható. További leleteket is számon tartanak, többek közt 3 sarkantyút, kengyelt, kopját és fejszét.
A 19. században előkerült leletet mint egy szláv előkelő sírhalmának mellékletét értelmezik és a 800 körüli évekre keltezik. A kardot Rajna-menti műhely termékének, míg a többi díszt hazai készítésűnek vélik, erős korakaroling művészeti hatással. Az indás szíjvégek (lószerszám) a késő avar kor ízlését tükrözik.
Vannak kutatók akik ettől eltérően kincsleletként értelmezik a leleteket. Véleményüket arra alapozzák, hogy csupán az indás szíjvégeknek vannak párhuzamai a késői avar kori sírokban,[1] az egész leletegyüttes párhuzama ilyen összeállításban nem fordul elő. A gombot egyébként faleragombnak gondolják, annak ellenére, hogy pontos mása egy csehországi leánygyermek sírjából került elő.[2] A "leletegyüttes" összetartozása és lelőhelye is vitatott, bizonyíték valójában nem ismert rá.
Ezen lelet alapján nevezte el Jan Eisner 1952-ben a Nagymorva birodalom megszervezése előtti kezdeti szakaszt blatnicai leletkörnek, majd ezt egészítette ki Josef Poulík 1963-ban blatnicai-mikulčicei horizont (790/800–830) néven. Ezen horizontba tartozó leletek keltezésének felső határa azonban újabban vitatott.
Irodalom szerkesztés
- 1880 Archaeologiai Értesítő XIV, 347, 351–352, 353–354, L. tábla
- 1890 Arch. Ért. X, 164–167.
- Fettich, N. 1935: A honfoglaló magyarság fémművessége. Arch. Hung. XXI.
- Jan Eisner 1949: Kultura normanská a naše země. In: Cestami umění - Sborník prací k poctě šedesátých narozenin Antonína Matějčka. Praha, 39-40.
- Benda 1963 Karolinská zložka blatnického nálezu. Slovenská archeológia XI.
- Bohuslav Chropovský (Ed.) 1978: Významné slovanské náleziská na Slovensku. Bratislava, 28–29.
- Wachowski, K. 1989: Problematyka blatnicka – próba systematyki pojęć. Przegląd Arch. 36, 209–220.
- Profantová, N. 1992: Awarische Funde aus den Gebieten nördlich der awarischen Siedlungsgrenzen. In: Daim, F. (Hrsg.): Awarenforschungen II.
- Ruttkay, A. T. 1994: A blatnicai lelet és köre. In: L. Kovács (Hrsg.): Honfoglalás és régészet. Budapest, 109–118.
- Garam, E. 2000: Blatnica. Kat. 144–147. In: Wieczorek, A. – Hinz, H.-M. (Hrsg.): Europas Mitte um 1000 III. Stuttgart
- Profantová, N. 2004 Raně středověká bronzová kování ze Zámostí, hradiště Prachovské skály, okres Jičín. In: Fusek, G. (Hrsg.): Zborník na počesť Dariny Bialekovej, Nitra
- Pírek, M. – Bárta, P. 2013: Nález honosného meča z Blatnice. Historie a vojenství 4/2013.
- Szőke Béla Miklós 2014: A karoling-kor a Kárpát-medencében. Budapest, 16.
- Robak Zbigniew 2017: The Origins and the Collapse of the Blatnica-Mikulcice Paradigm. Slovenská archeológia 65, 99–162.
- Szőke Béla Miklós 2018: Tauschierte Schwertgurtbeschläge von Turócszentmárton / Blatnica. In: Monographien des RGZM 150.
Források szerkesztés
- Bialeková, D. 1980: Slovanské obdobie, SlA XXVIII-1.
- Hampel, J. 1894: A régibb középkor emlékei Magyarhonban
- Novotný a kol 1986: Encyklopédia archeológie
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Számos kutató hasonlította a késő avar kori leletanyag egyes leleteit a "blatnicai lelethez". Például Anton Točík 1968: Slawisch-awarisches Gräberfeld in Holiare. Bratislava, 9 a pallmettadíszítést.
- ↑ Stará Kouřim 113a sír
