Blau Lajos

(1861–1936) történész, egyetemi tanár

Blau Lajos (Putnok, 1861. április 29.Budapest, 1936. március 8.) magyar–zsidó hittudós, egyetemi tanár, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója.

Blau Lajos
1931 körül
1931 körül
Született 1861. április 29.[1][2]
Putnok[1]
Elhunyt 1936. március 8. (74 évesen)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
Sírhely Kozma utcai izraelita temető (4A-11-20)

ÉleteSzerkesztés

1886-ban avatták doktorrá, 1888-ban rabbivá. 1887-től tanára volt a Rabbiképző intézetnek, melynek Bacher Vilmos halála után, 1913-ban igazgatója lett. 1926-ban ünnepelte születésének 65. és írói működésének 40. éves jubileumát. Ez alkalomból jelent meg tanítványai, barátai és tisztelői közreműködésével a magyar és héber nyelvű Jubileumi emlékkönyv és Friedman Dénes bibliográfiai összeállítása Blau Lajos irodalmi munkássága címmel.

1936-ban hunyt el Budapesten 74 éves korában.

MűveiSzerkesztés

Sokoldalú tevékenységet fejtett ki a magyar zsidóság szellemi és kulturális életében az I.M.I.T. társelnöke) és az egyetemes zsidóság szolgálatában. Különösen mint talmudtudósnak elismert a tekintélye. 1891-ben vette át Mezey Ferenccel együtt a Magyar Zsidó Szemle szerkesztését. 1896 óta egyedül szerkeszti, később Hevesi Simon és Friedmann Dénes társaságában. E folyóirat irodalmi rovatában közel 1200 új zsidó irodalmi munkát tett megbeszélés s kritika tárgyává és fűzött reflexiókat zsidó vonatkozású művekhez. Hacófe címmel 1911-ban indította meg héber nyelvű folyóiratát, Hevesi Simonnal és Gutmann Mihállyal, most csak Hevesivel szerkeszti. 1928-ban indította meg a M. Zs. Sz. Jabneh című homiletikar mellékletét Hevesi Simonnal és Friedman Dénessel együtt. Az Imit. ifjúsági Bibliájának egyik szerkesztője és fordítója. Tudományos cikkei, tanulmányai, értekezései (több mint 700) a hazai és külföldi héber, német, francia, angol, olasz folyóiratokban, gyűjteményes munkákban, sorozatos kiadványokban jelentek meg. Munkatársa volt a Jewish Encyclopedienek. Irodalmi alkotásainak tudományköre széles területet fog át: Talmud, bibliamagyarázat, folklóre, irodalomtörténet, kulturhistória, nyelvészet, jog, pedagógia stb.

Önálló műveiSzerkesztés

  • Izrael kiválasztása. (8-r. 45 l.) Bpest, 1890. Athenaeum r.-t. könyvny.
  • Masoretische Untersuchungen (1891);
  • Tanulmányok a bibliai bevezetés köréből (1894);
  • Az ó-zsidó büvészet. (n. 8-r. VII és 148 l.) Bpest, 1898.
  • Erzsébet királyné emlékezete. Gyászbeszéd. (4-r. 11 l.) Bpest, 1898. Athenaeum r.-t. könyvny.
  • Warhmann Sándor. Emlékbeszéd. Elmondotta az orsz. rabbiképző-intézet templomában tartott gyászünnepélyen 1899. évi április hó 12-én –. (8-r. 8 l.) Bpest, 1899.
  • Kaufmann Dávid. Emlékbeszéd. Elmondotta az orsz. rabbiképző-intézet templomában tartott gyászünnepélyen 1899. évi október 16-án –. (4-r. 10 l.) Bpest, 1899.
  • Brill Sámuel Löw a pesti rabbiság elnöke. 1814–1897. Élet- és jellemrajz. (8-r. 108 l. és 1 kép.) Bpest, 1902.
  • Az ó-héber könyv. Adalék az ókori kultur-történethez és a bibliai irodalomtörténethez. (8-r. IV, 183 l.) Bpest, 1902.
  • A héber bibliakánon. Egy függelékkel. Az ó-héber könyv. (8-r. 52 l.) Bpest, 1904.
  • Adalékok a magyar zsidók történetéből. (8-r.) Bpest, 1905. Athenaeum r.-t.
  • Leo Modena levelei és írásai I., II. (1905-06);
  • Zsidó bűvészet a legrégibb kortól a jelenkorig. (78 l.) Budapest, 1906
  • Az assuani és elephantinai aram papyrusok. 12 eredeti zsidó okmány az V. századból idősz. előtt. Különlenyomat a »Magyar-Zsidó Szemle« 1907. és 1908. évfolyamaiból. (8-r. 60 l.) Bpest, 1908.
  • Bacher Vilmos élete és működése. 60. születésnapja tiszteletére 1910. január 12. kiadja –. (8-r. 4, 176 l. és 1 arckép.) Bpest, 1910.
  • A zsidó házasságfelbontás és válólevél története (1911-1912);
  • Hazofeh méerec hagor. Szemle Magyarországról. (Irodalomtörténet.) Vác, 1911. Kohn M. 60 l.
  • Báró Hatvany József. Emlékbeszéd. Bp., 1913. Athenaeum. 4°. 8 l.
  • Bacher Vilmos emlékezete. Vác, 1914.
  • Első Ferenc József emlékezete. Bp., 1916. Magyar kny. 4°. 11 l.
  • Etika a Talmudban (Hevesi S. és Weisz M.-val együtt (1920);
  • A Talmud (Népszerű Zsidó Könyvtár 3. sz.).

E műveinek nagy része német nyelven is megjelent.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d 130095751
  2. a b BnF források (francia nyelven)

ForrásokSzerkesztés