Boconád

magyarországi község Heves vármegyében

Boconád község Heves vármegye Hevesi járásában.

Boconád
Szeleczky-kastély
Szeleczky-kastély
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállás község
Polgármester Kis István (független)[1]
Irányítószám 3368
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség1214 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 34″, k. h. 20° 11′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 34″, k. h. 20° 11′ 17″
Boconád (Heves vármegye)
Boconád
Boconád
Pozíció Heves vármegye térképén
Boconád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boconád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye déli részén helyezkedik el, Karácsondtól 19, Hevestől 11 kilométer távolságra.

A szomszédos települések: észak felől Tarnabod, északkelet felől Erdőtelek, kelet felől Alatka (Heves különálló településrésze), délkelet felől Heves, dél felől Jászszentandrás, délnyugat felől Tarnaméra, nyugat felől pedig Tarnazsadány.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Tarnaméra vagy Heves érintésével a 3204-es úton, Tarnabod felől pedig a 32 108-as számú mellékúton. Határszélét keleten érinti még a 3207-es út is.

Története szerkesztés

Első okleveles említése 1331-ből Bochanad néven található. 1381-ben a Domoszlai családé, ennek kihaltával 1418-tól 1492-ig a Rozgonyiak birtoka.

1522-ig a Kompolthy családé, majd az Országh családé. 154952 között török pusztítás nyomán néptelen. 1635-ben újonnan benépesült helység. 1706-ban a rácok ismét elpusztítják. 1712-ben népesül be újra, véglegesen.

1715-től a 19. század második feléig két család a birtokosa, a Szeleczky és az Almásy család. Szeleczky II. Márton 1755-ben a falu belterületén majorságot létesített, 1760-ban kastélyt épített. A majorság céljára kiszemelt területről kitette a jobbágyokat, akik Nagyiván pusztára költöztek. 1818 után Szeleczky III. Márton özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a falu egyik felének tulajdonosa, aki testvéreit tette meg örökösévé.

1848 előtt két középbirtokos földesúr jobbágyfaluja. Lélekszáma 1786-ban 624, 1860-ban 870 fő.

A község jelenleg a környék egyik jelentős zöldségtermesztő települése. Jelentős ipara nincs, lakóiból néhányan kisebb volumenű ipari és szolgáltató tevékenységet végeznek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Sedon János (független)[3]
  • 1994-1998: Sedon János (független)[4]
  • 1998-2002: Sedon János Pál (független)[5]
  • 2002-2006: Hevér János (független)[6]
  • 2006-2010: Hevér János (MSZP)[7]
  • 2010-2014: Kis István (független)[8]
  • 2014-2019: Kis István (független)[9]
  • 2019-től: Kis István (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1303
1298
1274
1290
1244
1214
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,7%, református 1,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (28,5% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1-0,1% szlováknak és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,1% volt római katolikus, 2,7% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei szerkesztés

  • Római katolikus templom. Mária Magdolna tiszteletére felszentelt. A régi római katolikus templom helyén 1767 után építették fel az újat, mely egyhajós barokk épület. A költségeket Szeleczky Márton földesúr viselte. A templom és a plébániaház barokk együttese 1775-re épült fel. A templom berendezése – az oltárok, a szószék – is 18. századi barokk munka.
  • Nepomuki Szent János-szobor. A templomkertben lévő szobor 1807-ben készült.
  • Golgota-szoborcsoport. Késő barokk, 1792-ben készült.
  • Szeleczky-kastély. A Szeleczky család barokk kastélya U alaprajzú épület, 1760-ban épült fel. Előcsarnokában az építéskor készült, nagyon szép rokokó falképek láthatók ma is. Az épület ma iskola. Hajdani parkjában a hatalmas, százéves fák lenyűgözőek.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  6. Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  9. Boconád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  11. Boconád Helységnévtár
  12. Boconád Helységnévtár

További információk szerkesztés

Tarnaméra Nagyút Tarnabod
Tarnaméra

 
   Boconád   
 

Átány
Jászszentandrás Jászszentandrás Heves