Bodor Antal

(1878-1955) közgazdász, gazdasági szakíró

Léczfalvi Bodor Antal (Kolozsvár, 1878. január 8.Budapest, Terézváros, 1955. január 3.)[4][5] közgazdász, gazdasági szakíró.

Bodor Antal
Született1878. január 8.[1]
Kolozsvár
Elhunyt1955. január 3. (76 évesen)[1]
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaValkovszky Ida
(h. 1913–1955)
SzüleiBodor Antal
Incze Ida
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (2-1-93/94)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodor Antal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Bodor Antal és szárazajtai Incze Ida gyermekeként született. A kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust, majd 1927-ben a budapesti Műegyetemen a községfejlesztés című tárgykörből nyert magántanári képesítést.

Működését a kolozsvári Takarékpénztárnál mint ügyészhelyettes kezdte, 1905-ben megszervezte a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének megbízásából a bank vidéki kirendeltségeit. 1920-tól az Országos Faluszövetség (1923-tól „Falu” Országos Földmíves Szövetség) főtitkára, majd igazgatója, 1935-től pedig a Falukutató Intézet igazgatója lett.

1908-ban megalapította és 1914-ig szerkesztette is Szegeden az Alföldi Gazda és 1911–1914 között a Magyar Föld című folyóiratokat.

1924-1927 között a Falu című lap felelős szerkesztője, 1928-ig pedig a Falu Könyvtára című sorozat szerkesztője.

Budapesten, 1955. január 3-án, 77 évesen érte a halál.

Munkássága szerkesztés

Bodor Antal a magyar falukutatás egyik úttörője volt, szakirodalmi munkássága is elsősorban a falu életére vonatkozik.

Főbb művei szerkesztés

  • A falu megismerése (Budapest, 1923)
  • A jövő faluja (Budapest, 1927, angol nyelven is megjelent)
  • Magyarország termőföldjének értéke és terhei (Budapest, 1927, francia nyelven is megjelent)
  • Budapest mezőgazdasága (Budapest, 1933)
  • A falufejlesztés alapvetése (Budapest, 1934)
  • A falukutatás vezérfonala (Budapest, 1935)
  • Magyarország helyismereti könyvészete 1827-1940 (Budapest, 1944)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés