Bodrogi György

(1906–1984) orvos, belgyógyász, kardiológus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 16.

Bodrogi György (Nagyenyed, 1906. június 8.Budapest, 1984. május 22.) orvos, belgyógyász kardiológus, az orvostudományok doktora (1968).

Bodrogi György
Született1906. június 8.
Nagyenyed
Elhunyt1984. május 22. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaPálfi Zelmira Eszter
(h. 1939–?)[1]
Foglalkozása
  • orvos
  • belgyógyász
  • kardiológus
Iskolái

Életpályája

szerkesztés

Bodrogi János és Bartók Róza fiaként született. Középiskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte el. Ezután a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett diplomát 1930-ban. Egy évet ösztöndíjjal a párizsi Sorbonne-on tanult (1930–1931). 1930–1940 között a Szent István Kórház belgyógyásza volt. 1940–1949 között a református egyház Lórántffy Zsuzsanna Kórházának igazgatója volt. 1949–1952 között üzemorvosként praktizált. 1952-től az Ifjúsági Szívbeteggondozó Intézet főorvosa volt. 1958–1976 között az Országos Gyermekkardiológiai Intézet igazgatója volt. 1976-ban nyugdíjba vonult.

Doktori disszertációját a mechanographiáról írta. Magyar és külföldi szaklapokban száznál több közleménye jelent meg. Főként mechanographiával foglalkozott.

  • A veleszületett betegségek klinikopathológiája (társszerőkkel, Budapest, 1938)
  • A phonokardiographia mint az ascultatio kiegészítő módszere (Magyar Belorvosi Archivum, 1963)

További információk

szerkesztés