Főmenü megnyitása

Bogár László

magyar közgazdász, politikus, volt országgyűlési képviselő, egyetemi oktató, publicista

Bogár László (Miskolc, 1951. április 22. –) magyar közgazdász, politikus, volt országgyűlési képviselő, egyetemi oktató, publicista.

Bogár László
Bogár László előadása a Sashegyen 2012.11.28 (1).JPG
Született 1951. április 22. (68 éves)
Miskolc
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász, egyetemi oktató, publicista
Tisztség
  • magyar országgyűlési képviselő
  • államtitkár
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyettes tagja (1994. október 3. – 1998. január 26.)
Kitüntetései Pro Urbe-díj (2011)

A Wikimédia Commons tartalmaz Bogár László témájú médiaállományokat.

ÉletrajzaSzerkesztés

Általános és középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. 1969-ben érettségizett a Kilián György Gimnázium francia tagozatán. Felsőfokú tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kereskedelempolitika szakán folytatta, ahol 1973-ban közgazdász diplomát szerzett. 1986-ig Miskolcon élt és az államigazgatásban dolgozott. Ugyanezen évben doktorált, és családjával Budapestre költözött. 1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő. 1991-től a politikai tudományok kandidátusa. 2002-től a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Alapvető kutatási területe a globalitás hatalmi rendszere. Munkássága elismeréseként 2011. november 17-én a Fővárosi Közgyűlés Pro Urbe-díjjal tüntette ki.[1]

Nős, két gyermek édesapja.

A politikábanSzerkesztés

Politikai pályafutása során számos párthoz csatlakozott. 1978-tól 1989-es feloszlásáig tagja volt az Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP). 1988 szeptemberétől tagja volt az Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) is (a lakiteleki alapítók egyike), s részt vett a párt gazdasági programjának kidolgozásában. Az 1990. évi országgyűlési választásokon az MDF Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listavezetőjeként került be a parlamentbe. 1990 és 1994 között a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon ismét bejutott a parlamentbe. 1996-ban a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) frakciójához csatlakozott. A Fidesz hatalomra kerültével 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az első Orbán-kormány Stratégiai Elemző Központjának vezetője volt.

NemzetprogramjaSzerkesztés

2008 tavaszán a Koinónia folyóiratban háromrészes esszében tette közzé nemzetprogramját. 12 pontban jellemezte a magyarság állapotát, problémáit.[2] Három válsággócot írt le: 1) A közbeszéd válsága, 2) a rendszer válsága 3) a társadalmi újratermelés válsága.[3] E problémákra 2008 őszén (az akkori válság - a Lehman Brothers bedőlése, tőzsdepánik - idején) az alábbi iránypontokat fogalmazta meg a következő kormány számára (a teljes előadás itt):

  • Egy új alkotmányt - mely a magyar nemzet létszervező erejének megnyilvánulása - létrehozni; ez alapján egy tárgyaló küldöttséget kiállítani, mely ez alkotmányra hivatkozva képviseli a nemzeti érdekeket, ez lenne a Magyar Nemzeti Tárgyaló Küldöttség, valamint kikényszeríteni a bennünket kifosztó globális háttérhatalom részéről egy küldöttség kiállítását, Argentína esetét hozva fel 2001-ből, mely elbeszélése szerint erre képes volt - ez implicite az államadósság valamiféle újratárgyalását is jelenti. A majdani új kormány egyik első feladata e küldöttség fölállításának elősegítése kell legyen. „Ha ezt az új kormány nem deklarálja, akkor önmagában a kormányváltás semmiféle jelentőseggel nem bír.”
  • A magyar családok szétroncsolt helyzetének támogatására és helyreállítására „hatalmas méretű, ezermilliárdos újraelosztási folyamatokra, az egész adórendszert totálisan átalakítva” van szükség;
  • A kereskedelmi tévék „ocsmány, uszító, pusztító” reklámjainak azonnali betiltása;
  • „Az adó a becsületes és felelős állam és becsületes és felelős állampolgár közötti szerződés”, az adó mértéke 5% Hongkongban és 55% Svédországban, mégis sikeres ország mindkettő, önmagában nem az adók nagysága a baj. Az adócsökkentés a gazdagnak kedvez, mert több jövedelmet tud megtartani. Czakó Gábort idézte: „Utolsó nemzeti védművünk az állam”, és minden radikális adócsökkentés radikális államtalanítást is jelent. „Csakis az erős nemzetállam menthet meg minket, ennek jegyében radikális adónövelésre van szükség a bennünket kifosztó globális tőkével (bankok és multinacionális vállalatok) szemben.”
  • A magánnyugdíj-rendszer felszámolása;
  • Progresszív, többkulcsos személyi jövedelmi adó, példának hozta az 50-es évekbeli USA-t, ahol a legfelső adókulcs 90% volt; „aki az egykulcsos adórendszert követeli, az, ha úgy tetszik, nemzetvesztő gazember”.
  • Az 1989-es statisztikai évkönyben még szereplő Nemzeti Vagyon fogalmának visszahozása; ez gyakorlati értelemben a nemzeti vagyon felmérését, egy nemzeti vagyonleltár készítését jelenti.

A 2010-es kormányváltásnál e követelésekből csak magánnyugdíjpénztárak államosítása valósult meg. A hivatalba lépő második Orbán-kormány éppenséggel a Bogár által oly élesen elítélt egykulcsos személyi jövedelemadót vezette be. Ami az adónövelést illeti a bankokkal szemben, az Orbán-kormány bevezetett egyfajta bankadót, amit azonban a bankok többségében sikeresen az ügyfelekre hárítottak,[4] 2016-ra a magyar országbéli bankok keresték legtöbbet az ügyfeleiken.[5] Szintén, a névleg bankokat terhelő tranzakciós illeték és pénzfelvételi illeték gyakorlatban az ügyfeleket, a lakosságot terheli.[6] Ami a multinacionális vállalatokat terhelő adókat illeti, a kormány az EU legalacsonyabb társasági adóját valósította meg.[7] A lettek után mi támogatjuk legjobban a multikat egész Európában.[8]

MűveiSzerkesztés

 
Bogár László előadást tart 2012 novemberében
  • A fejlődés ára (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983)
  • Kitörési kísérleteink (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1989)
  • A nemzeti parlamentek az Európai Unió döntéshozatalában; összeáll. Bogár László; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2003
  • Magyarország és a globalizáció; Osiris, Bp., 2003 (Osiris könyvtár Politológia)
  • Bokros újratöltve. A megszorítások mitológiájának mélyszerkezete. Kísérlet egy történeti összegzésre; Kairosz, Bp., 2006 (...és mégis élünk!)
  • Magyarország európai integrációjának történeti aspektusai; MEH Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Bp., 2006 (Európai műhelytanulmányok)
  • Hálózatok világuralma (Argumentum, 2007)
  • Örvényben. Bogár László közgazdásszal beszélget Benkei Ildikó; Kairosz, Bp., 2008 (Magyarnak lenni)
  • Magyarország felszámolása (Kairosz, 2008)
  • Válság és valóság (Éghajlat, 2009) - Drábik Jánossal és Varga Istvánnal közösen
  • Idegrendszerváltás (Kairosz, 2009)
  • A rendszerváltás bukása (Kairosz, 2010)
  • Lefelé a létezés lejtőin (Kairosz, 2011)
  • Bogár-gyűjtemény (Kairosz, 2011)
  • Globalobüntiben (Kairosz, 2012)
  • Háború a nemzet ellen (Kairosz, 2012)
  • Globális örvénylések (Kairosz, 2013)
  • Háttér-képek (Kairosz, 2013)
  • Bogártankönyv; Kairosz, Bp., 2014 (...és mégis élünk!)
  • Tékozló ország; Kairosz, Bp., 2014 (...és mégis élünk!)
  • Hol vagyon a vagyon?; Kairosz, Bp., 2015 (...és mégis élünk!)
  • Globális háborúk örvényeiben; Kairosz, Bp., 2015 (...és mégis élünk!)
  • Boros Imre–Bogár László–Bayer Zsolt: Háttérképek háttérképe; Kairosz, Bp., 2016
  • Az álomnak vége; Kairosz, Bp., 2016 (...és mégis élünk!)
  • A jövő elkezdődött; Kairosz, Bp., 2016 (...és mégis élünk!)
  • Abszurditások világa; Kairosz, Bp., 2017 (...és mégis élünk!)
  • Birodalmak alkonya; Kairosz, Bp., 2017 (...és mégis élünk!)
  • Folyamatos jövő; Kairosz, Bp., 2018 (...és mégis élünk!)

JegyzetekSzerkesztés

  1. sz.n.: Átadták a főváros kitüntető díjait Budapest ünnepnapján. Önkormányzati Sajtószolgálat, 2011. november 17. (Hozzáférés: 2012. január 11.)
  2. Nemzet-program. Koinónia folyóirat, 1412-1414. old.
  3. Nemzet-program Koinónia folyóirat 1404-0406. old.
  4. "A 11 legnagyobb pénzforgalmú banknál teljes mértékben megtörtént a tranzakciós illeték áthárítása - derül ki az MNB friss elemzéséből." (2014 márc. 31.) (Portfolio.hu - Teljesen kifizettük a tranzakciós illetéket a bankok helyett
  5. Portfolio.hu - Ki hitte volna: a magyar bankok keresik a legtöbbet ügyfeleiken
  6. "Bár a tranzakciós illetéket közvetlenül a bankoktól szedi be az állam, a tranzakciós illeték terhét a gyakorlatban az ügyfelekre terhelik a pénzintézetek." (2019. jan. 18) Portfolio.hu
  7. "Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be Orbán Viktor csütörtökön. (...)Varga Mihály ezzel kapcsolatban azt állította: az adókulcs csökkentésével Magyarország a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná az Európai Unióban." (2016 nov. 11.) Index.hu - Adóparadicsomot csinálnak Magyarországból
  8. Pogátsa Zoltán közgazdász: "az adókedvezményekkel és támogatásokkal a lettek után a második legnagyobb arányban Magyarország tömi a multikat." (2017. szept. 13.) Mandiner.hu

Külső hivatkozásokSzerkesztés