Bogdása

magyarországi község Baranya vármegyében

Bogdása (horvátul: Bogdašin[3]) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Bogdása
Bogdása faluközpontja
Bogdása faluközpontja
Bogdása címere
Bogdása címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterVilyevácz Zoltán Pálné (független)[1]
Irányítószám7966
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség225 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 24″, k. h. 17° 47′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 24″, k. h. 17° 47′ 27″
Bogdása (Baranya vármegye)
Bogdása
Bogdása
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogdása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sellye nyugati szomszédságában helyezkedik el, Drávafoktól délkeletre.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. A megyeszékhely, Pécs felől Szigetváron vagy Sellyén keresztül át közelíthető meg a legegyszerűbben.

Története szerkesztés

A falu nevének legkorábbi, ma ismert említése egy 1266-os okiratban lelhető fel, mely arról tanúskodik, hogy a Haraszt-nemzetségbeli Miklós bán fiai megosztoztak egymással az országbíró előtt. Az írás szerint az öt fiú közül Sebestyén és Péter kapta Bogdását és hozzá Kustánt, Baranyában.

Később a Cserményiek birtokolták a falut, de 1466-ban a pécsi káptalan megvásárolta a területet. A török hódoltság idején a vidék elnéptelenedett, a 18. század elején lakatlan pusztaként került vissza a káptalan birtokába. A 19. század közepétől német és délszláv családok telepednek le a faluban.

A mai lakosság vegyesen római katolikus és református vallású, mindkét felekezetnek önálló temploma van. A katolikus templom Szent Péter és Pál tiszteletére épült, szentélye 15. századi gótikus formát őriz, így az Ormánság legrégebbi, ma is álló egyházi építménynek tekinthető. Az épületet 1749-ben restaurálták, ekkor kapott barokk formát a templomhajó és a torony. Berendezése is figyelemre méltó, a fő és mellékoltárok, az orgona, a keresztelő kút a 18. században készült copf stílusban.

A reformátusoknak már 1734-ben önálló prédikátoruk volt, de 1747-ben elvették tőlük a kőből épült templomukat. 1786-ban II. József türelmi rendelete következményeként építhettek újat, amit 1834-ben szenteltek fel.

Saját papja hosszú ideje nincs a falunak: a katolikus híveket a sellyei plébános,[4] a reformátusokat pedig a DrávafokKétújfalui Református Társegyházközség lelkésze látja el.[5] Az egyik korábbi polgármester kezdeményezésére több alkalommal tartottak a községben ökumenikus istentiszteleteket is, ezzel is hangsúlyozva a falu közösségéért érzett felelősséget.

A 2018-as országgyűlési választások során hibát vétettek a választási bizottság tagjai, ugyanis 25 pártlistás szavazólappal több volt az urnában, mint kellett volna. Valószínű, hogy a 25 nemzetiségi választónak adták oda a pártlistás íveket, amik így érvénytelenek lettek.[6]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Keresztes Sándor (független)[7]
  • 1994–1998: Keresztes Sándor (MSZP)[8]
  • 1998–2002: Keresztes Sándor (MSZP)[9]
  • 2002–2006: Szatyor Győző (független)[10]
  • 2006–2010: Szatyor Győző (független)[11]
  • 2010–2014: Nagy Árpád (független)[12]
  • 2014–2019: Nagy Árpád (független)[13]
  • 2019–2021: Nagy Árpád (független)[14]
  • 2022–2024: Vilyevácz Zoltán Pálné (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető 2021. április 19-én elhunyt.[15] A két dátum közt eltelt, szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet ideje alatt Magyarországon nem lehetett új választást kitűzni.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
283
268
256
230
232
234
225
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,1%-a magyarnak, 24,3% cigánynak, 2,9% horvátnak, 0,4% románnak mondta magát (23,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,3%, református 9,4%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 9,4% (33,3% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,2% cigánynak, 2,6% románnak, 1,3% horvátnak, 0,9% görögnek, 0,9% németnek, 0,4% szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 15% református, 1,7% görög katolikus, 2,1% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei szerkesztés

A környék fő vonzerejét a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében álló ártéri erdők és rétek adják, melyek gazdag élővilágot, sok védett ritkaságot kínálnak a természetjáróknak. Bogdása határában található az ország egyik legnagyobb tölgyfája is.

A község tereit Szatyor Győző országosan elismert faműves szobrászművész (a falu korábbi tiszteletbeli polgármestere) alkotásai díszítik, például a millenniumi emlékmű, a barokk stációs kereszt, a temető harangtornya, a buszmegálló, de kerítések, kapuk, és a még készülőfélben lévő famunkák is látványosságnak számítanak.

A 19. században még állt a környék egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda, mely a dél-dunántúli betyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok és Bogdása között, és pontosan a megyehatárra építették oly módon, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányában menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkező pandúrok elől.[18]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Bogdása települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  4. http://www.pecsiegyhazmegye.hu/content/bogdasa[halott link]
  5. http://www.parokia.hu/lap/baranyai-reformatus-egyhazmegye/cikk/mutat/dravafok-ketujfalu/
  6. érvénytelen szavazás
  7. Ba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Bogdása települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  9. Bogdása települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. Bogdása települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  11. Bogdása települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  12. Bogdása települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. Bogdása települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  14. Bogdása települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  15. Facebook/Nagy Csaba 2021. április 19.
  16. Bogdása Helységnévtár
  17. Bogdása Helységnévtár
  18. Archivált másolat. [2015. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés