Főmenü megnyitása

Bogyoszló község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban található.

Bogyoszló
A község katolikus temploma
A község katolikus temploma
Bogyoszló címere
Bogyoszló címere
Bogyoszló zászlaja
Bogyoszló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállás község
Polgármester Varga Imre Róbert[1]
Irányítószám 9324
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség619 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség23,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogyoszló (Magyarország)
Bogyoszló
Bogyoszló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 10′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 10′ 60″
Bogyoszló (Győr-Moson-Sopron megye)
Bogyoszló
Bogyoszló
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Bogyoszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyoszló témájú médiaállományokat.
Az óvoda épülete
Bogyoszlói látkép

Földrajzi helyzete, megközelítése, közlekedéseSzerkesztés

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz közepén, Győr-Moson-Sopron megyében, Csornától 9 km, Kapuvártól 13 km távolságban található Bogyoszló község. A Duna, a Rába és a Répce hordalékkúpján fekszik. A talaj homokos, agyagos, öntésiszapos. Alatta folyami kavicstakaró található. A felszínén lévő finom üledék, jelenkori képződmény. A település központja 4,9 km-re helyezkedik el az M85-ös autóút Csorna nyugat, Farád forgalmi csomóponttól (31), amely szinte közvetlen összeköttetés biztosít Győr megyeszékhellyel, illetve 5,8 km-re található az M86-os autóút 86-os út és 8601-es út csomópontjától (139, Szilsárkány), amely lehetőséget nyújt Szombathely, Vas megye megyeszékhelyének közvetlen elérésére. A település központjától 4,5 km-re található Farád vasúti megállóhely és Rábatamási vasútállomás (8. számú vasútvonal, Győr-Sopron vasútvonal), 4,1 km-re Szil-Sopronnémeti vasútállomás (16. számú vasútvonal, Szombathely-Hegyeshalom vasútvonal). A település kettő autóbusz megállóval rendelkezik (Petőfi Sándor utca, Zrínyi utca) melyről a következő települések érhetők el közvetlenül: [3]

Beled
Csorna
Enese
Farád
Győr
Jobaháza
Kapuvár
Kóny
Magyarkeresztúr
Mihályi
Potyond
Rábatamási
Szárföld
Vadosfa
Veszkény
Vica

TörténelmeSzerkesztés

Bogyoszló első írásos említése 1228-ban történik. A Kanizsayak birtoka volt és kapuvári uradalomhoz tartozott. Később a Nádasdyak, majd 1681-ben az Esterházyak kezébe került. Az 1594. évi török pusztítás után 10 évre kihalt a falu. Az újratelepülők adó és robot mentességet kaptak. A régi családok zöme 1620-ban visszatért Vitnyédről. 1850-ben ’’elkülönzési’’ és a bérföldek illetve a közös legelők sorsáról megállapodást kötöttek az urasággal. Az erdőirtást követően művelésre alkalmas földek jöttek létre, amely a jobbágyok munkájának az eredményét tükrözte. A község hatalmas legelői kiválóan alkalmasak voltak az állattartásra. A juhok az értéktelenebb, a szarvasmarhák az értékesebb legelőket vették birtokba. A földesúr a lótenyésztést tette virágzóvá. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 12-en vettek részt. A világháborúkban 92 áldozata volt a falunak. Emlékükre faragott kopjafát állítottak a templom előtt. Az 1950-es években itt is termelőszövetkezetet alapítottak. A tsz. eredményei egyre kedvezőbbek lettek és a háztáji is jövedelmező volt. Három szomszédos településből közös tanács alakult, ami a rendszerváltáskor felbomlott.

Mai életeSzerkesztés

Önálló önkormányzat létesült 1990-ben. Az alapinfrastruktúrák közül a szennyvíz csatornahálózat hiányzik. A vezetékes gáz a lakások több, mint felében megtalálható. Az aktív korosztály fele a mezőgazdaságban dolgozik. A tsz. átalakulását követően a Cankó 2000 Kft. folytat mezőgazdasági tevékenységet. A lakosság többsége katolikus vallású. Háziorvos működik a faluban. Az általános iskolai oktatást több község együtt (Magyarkeresztúr, Potyond és Bogyoszló) közösen látja el.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,6%, református 0,3%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,1% (8,1% nem nyilatkozott).[4]

Híres szülötteiSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

A falukép meghatározó eleme az északi déli széles főúton álló templom. Klasszicista stílusban 1760 körül épült és néhány éve újították fel. A magyar szenteket bemutató monumentális falképeit Döbrentey Gábor festette 1941-42-ben.[5]Berendezései közül értékes a szószék a „Jó pásztor” domborművel díszítve, a fából készült Mária szobor, valamint a templom előtt álló kesergő Mária szobor Szent Vendel és Szent Flórián alakjaival kiegészítve.

  • Kálvária szoborcsoport
  • Néprajzi, iskolatörténeti és fafaragó kiállítás az egykori iskola épületében
  • Utcakép

A Rábaköz településeire jellemző orsós településképet látunk. A széles csordahajtó út mellett fésűs beépítésben, egy épület - egy porta rend szerint állnak a házak. A deszkaoromzatos vagy tűzfalas házak előtt nincs előkert, hanem az előtte lévő közterületen ligetes, gyümölcsfákkal szegélyezik az utat. A telken soros elrendezésben következnek a lakó- és gazdasági épületek. Gyakori volt a ház egész hosszán végigfutó téglapilléres tornác. Innen nyíltak a lakószobák. A konyhában szabadkéményes tűzhely volt, a szobákban szépen faragott, dátumozott mestergerenda. Ma már kevés helyen találkozunk hasonló utcaképpel.

Híres fafaragó mesterekSzerkesztés

HagyományokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2014. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Menetrendek. [2019. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 5.)
  4. Bogyoszló Helységnévtár
  5. http://szentmarton.blogspot.hu/search/label/D%C3%B6brentey%20G%C3%A1bor[halott link]
  6. Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)

ForrásokSzerkesztés

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Pájer Imre írásának átdolgozásával

További információkSzerkesztés