Főmenü megnyitása

Boldog (település)

magyar település

Boldog község Heves megye Hatvani járásában.

Boldog
Szeplőtelen fogantatás r. k. templom
Szeplőtelen fogantatás r. k. templom
Boldog címere
Boldog címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHatvani
Jogállás község
Polgármester Laczkó Roland[1]
Irányítószám 3016
Körzethívószám 37
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2937 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség109,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Boldog (Magyarország)
Boldog
Boldog
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 11″, k. h. 19° 41′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 11″, k. h. 19° 41′ 17″
Boldog (Heves megye)
Boldog
Boldog
Pozíció Heves megye térképén
Boldog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Zagyva és a Galga folyók között, Hatvantól 9 kilométerre délre helyezkedik el. Az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Gödöllői, majd Aszódi járásához tartozott.

TörténeteSzerkesztés

Több száz éve folyamatosan lakott falu. Boldog a Zagyva és a Galga folyók között, három megye (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest) találkozásánál fekszik. A település és határa régészeti leletekben gazdag. A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Első említése 1395-ből való.
A község folyamatosan fejlődött, 1867 után szőlőt telepítettek itt, és ekkortól vált jelentőssé a dinnyetermesztés is. Boldog Heves megye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki: ebben is bemutatták a boldogi fehérhímzést.

A boldogi népviseletet élőben is megnézhetjük a sok látogatót vonzó júniusi Jézus Szíve-búcsún. Több együttes is alakult a régi szokások, énekek életben tartására: a Kaláris népi táncegyüttes, a boldogi férfikórus és az asszonykórus.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 8,2% cigánynak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 1,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (14,4% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Tájház – 1871-ben épült, műemlék jellegű épület, a palóc építészet és kultúra hagyományait mutatja be
  • Barokk stílusú templom, kertjében a Nepomuki Szent János szobor
  • Hőskert az I. és II. világháborús emlékművel
  • Temetői kápolna, falán Dr. Davida Sándor (Táncsics Mihály orvosa) emléktáblájával szemben a Millenniumi Emlékpark Szent István szobrával és a boldogi honvédek tiszteletére állított kopjafával

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Boldog települési választás eredményei, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Boldog Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kerekharaszt Hatvan Hort
Tura

 
   Boldog   
 

Jászágó
Zsámbok Tóalmás Jászfényszaru