Boldog (település)

	Boldog
	Szeplőtelen fogantatás r. k. templom
	; Boldog címere
	; Boldog címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Hatvani
Jogállás	község
Polgármester	Laczkó Roland
Irányítószám	3016
Körzethívószám	37
Testvértelepülései	Lista Kokkola
	Népesség
Teljes népesség	2937 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	109,42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	26,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Boldog Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 36′ 11″, k. h. 19° 41′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 11″, k. h. 19° 41′ 17″
	Boldog Pozíció Heves megye térképén
	Boldog weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog témájú médiaállományokat.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Boldog (egyértelműsítő lap).

Boldog község Heves megye Hatvani járásában.

FekvéseSzerkesztés

A Zagyva és a Galga folyók között, Hatvantól 9 kilométerre délre helyezkedik el. Az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Gödöllői, majd Aszódi járásához tartozott.

Több száz éve folyamatosan lakott falu. Boldog a Zagyva és a Galga folyók között, három megye (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest) találkozásánál fekszik. A település és határa régészeti leletekben gazdag. A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Első említése 1395-ből való.
A község folyamatosan fejlődött, 1867 után szőlőt telepítettek itt, és ekkortól vált jelentőssé a dinnyetermesztés is. Boldog Heves megye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki: ebben is bemutatták a boldogi fehérhímzést.

A boldogi népviseletet élőben is megnézhetjük a sok látogatót vonzó júniusi Jézus Szíve-búcsún. Több együttes is alakult a régi szokások, énekek életben tartására: a Kaláris népi táncegyüttes, a boldogi férfikórus és az asszonykórus.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 8,2% cigánynak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 1,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (14,4% nem nyilatkozott).^[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Tájház – 1871-ben épült, műemlék jellegű épület, a palóc építészet és kultúra hagyományait mutatja be
Barokk stílusú templom, kertjében a Nepomuki Szent János szobor
Hőskert az I. és II. világháborús emlékművel
Temetői kápolna, falán Dr. Davida Sándor (Táncsics Mihály orvosa) emléktáblájával szemben a Millenniumi Emlékpark Szent István szobrával és a boldogi honvédek tiszteletére állított kopjafával